Hruscsov és Kennedy fellépése kellett a tragédia elkerüléséhez 2019. 11. 17. 20:00 1962. október 22-én robbant ki a kubai rakétaválság. John F. Kennedy akkori amerikai elnök követelte a Szovjetuniótól, hogy szerelje le Kubában lévő rakétatámaszpontjait és szállítsa el az oda telepített szovjet közepes hatótávolságú rakétákat, s Kubát tengeri blokád alá vonta. A hidegháború talán legfeszültebb időszaka volt és hajszálnyira állt a világ egy nukleáris háborútól. 1959-ben a jogász végzettségű Fidel Castro vezette kommunista forradalom elsöpörte az Amerikai Egyesült Államok által támogatott addigi diktátort, Fulgencio Batistát és kormányát. Dwight D. Eisenhower, az USA 34. elnöke nemsokára megkezdte a CIA segítségével a kubai emigránsok kiképzését, hogy megdöntsék Castro kormányát. Szabotázsakciókat és kisebb légitámadásokat hajtottak végre Kuba ellen, amelyekben amerikai pilóták is részt vettek. Utódja Kennedy elnök egy kubai emigránsokból álló egységet küldött a Disznó-öbölbe, hogy fegyveres felkelést robbantsanak ki, de a partraszállási kísérlet kudarcot vallott.
Oroszország nem zárja ki a karibi (1962 B-R) válság forgatókönyvének megismétlődését az Oroszország és az Egyesült Államok közötti jelenlegi feszültség kapcsán – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter – helyettes. "Tudják, ez teljesen lehetséges. Ha minden továbbra is úgy megy, ahogyan mostanság, az események alakulásának logikája szerint nagyon is lehetséges, hogy hirtelen arra ébredünk, hogy valami hasonló szituációban találjuk magunkat" – mondta Rjabkov csütörtökön újságíróknak. Szerinte ez "a diplomácia és a külpolitika kudarca". "De még van idő" – tette hozzá az orosz külügyminiszter – helyettes. () Bal-Rad: A kubai rakétaválság vagy karibi válság a Szovjetunió és Kuba és az USA között 13 napig tartó összecsapás volt 1962 októberében. Ez volt a hidegháború egyik legnagyobb összecsapása, és általában úgy tartják számon, hogy akkor volt a hidegháború a legközelebb ahhoz, hogy nukleáris konfliktussá váljon. Kérjük, anyagilag támogass a a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on -vagy közvetlen postai úton: Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut.
A kubai forradalom győzelmét követően a Fidel Castro vezette Kuba és kommunista Népi Szocialista Párt elsődleges célkitűzése között szerepelt az USA-tól való függés fokozatos megszüntetése. A megdöntött Batista-rendszer és az amerikai pénzügyi élet összefonódása miatt a kubaiakban igen erős volt Egyesült Államokkal szembeni ellenszenv, s washingtoni magyar nagykövetség jelentése szerint erről a tényről Washingtonban is mindenki beszél. Az amerikai kormány, figyelembe véve a sziget stratégiai helyzetét, kezdetben a súrlódások elkerülésében volt érdekelt. Az Amerikai Egyesült Államok és Kuba közötti feszültséget mélyítette, hogy a közben miniszterelnökké kinevezett Fidel Castro az amerikaiaknak tett ígéretek ellenére nem rendezett demokratikus választásokat, az irányítás lényegében Fidel Castro, Che Guevara és Raúl Castro kezébe került. Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes 1960. február 4-ei havannai látogatása a Szovjetunió gazdasági-politikai pozícióinak megerősödését hozta magával, amelynek eredményeképpen megkötötték az első szovjet-kubai kereskedelmi szerződést.
A potenciális gazdasági előnyök mellett a szovjetek Kuba geopolitikai elhelyezkedéséből eredően katonapolitikai súlyuk további erősítésének lehetőségét látták a Karib-tengeri országgal kötött szerződésben. Az Amerikai Egyesült Államok 1961 januárjában megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával, ami előjele volt egy esetleges katonai összeütközésnek. Ezekben a napokban a CIA már rendszeresen felderítő repüléseket hajtott végre Kuba felett. 1961. április 17-én Egyesült Államokba menekült kubai emigránsokból álló és amerikai fegyverekkel felszerelt önkéntes alakulat szállt partra a kubai kormány megbuktatására Zapata-tartomány Playa Giron-i szakaszán, elhíresült nevén Disznó-öbölben. A rosszul előkészített akciót a kubai hadsereg rövid időn belül visszaszorította. Az Amerikai Egyesült Államok Kuba irányába folytatott politikája az ezt követő másfél évben Kuba gazdasági elszigetelésére koncentrálódott, mindez azonban előrevetítette a súlyos konfliktus kialakulását a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között.
Indítson inváziót és légicsapást Kuba ellen! Az amerikai kémrepülők folyamatosan szolgáltatták az adatokat, Kennedy elnök és munkatársai már tudták, hogy Kubában legkevesebb négy szovjet rakétasiló vár egy esetleges tűzparancsra, vagyis az USA olyan hátrányba került, amit a Mexikói-öböl környékén mozgósított csapatokkal nem lehetett kiegyenlíteni. Kennedy elnök október 22-én televíziós beszédében jelentette be a szovjet fegyverek felfedezését, és kijelentette, hogy egy, Kubából induló támadást úgy fognak venni, mintha az a Szovjetunióból indulna, és ennek megfelelően is fognak rá válaszolni. Ezt követően parancsot adott az amerikai haditengerészetnek, hogy vonják blokád alá a kubai kikötőket, megelőzve így a további szovjet fegyverszállítást. A CIA és a katonai vezetők arra buzdították az amerikai elnököt, hogy indítson inváziót és légicsapást Kuba ellen, de egy esetleges Szovjetunió elleni támadás ötletét sem vetették el. Az emberiség szerencséjére azonban Kennedy kitartott a békés rendezés mellett, elkerülve ezzel a nukleáris összecsapást.
Később egyre több szovjet felségjelű hajót fedeztek fel a karibi térségben. Őszre kiderült, föld-levegő rakétákat telepített a Szovjetunió Kubában, melyekről az amerikai kémrepülők felvételeket is készítettek. Ezek 2000 kilométeres hatótávolságú rakéták voltak, amelyek kilövés után akár Washingtont is elérték volna – a rakétákra atomfegyvereket telepítettek. Miután a fotókat elemezték, kiderült, a bázisok folyamatosan épülnek a szigeten. Kennedy tanácsadói megosztottak voltak, egyesek azonnali légicsapással válaszoltak volna, mások a diplomáciai út helyességét szorgalmazták, valamint egy tengeri blokád bevezetését. Hatrészes dokumentumfilm a Discoveryn az eseményekről: Kennedyn hatalmas nyomás volt, már csak azért is, mert a közvélemény semmit sem tudott a "veszélyről". Október 18-án fogadta a Fehér Házban a szovjet külügyminisztert, Andrej Gromykót, de nem hozta szóba a rakétabázisok kérdését, azt várta, majd kollégája teszi ezt meg helyett. Gromyko nem tette meg. 1962. október 20-án Kennedy összehívta legszűkebb tanácsadóit, és úgy döntött, a blokád lesz a helyes megoldás, így megindult a mozgósítás.
Az ajánlat szerint a szovjetek visszavonják a rakétákat és az ENSZ felügyelete mellett el is szállítják, cserébe az USA nem támadja meg Kubát és inváziót sem tervez. Ezt Kennedy elfogadhatónak tartotta, és üzenete el is ért Hruscsovhoz. Csakhogy az orosz főtitkár rátett egy lapáttal október 27-i rádiós beszédében. Ott már azt is követelte, hogy a törökországi amerikai rakétabázis is szűnjön meg. Arculcsapásként érte a Kennedy-adminisztrációt a pálfordulás, az pedig különösképpen, hogy október 27-én lelőttek egy amerikai U2-es kémrepülőgépet Kuba felett. A feszültség a tetőfokára hágott. Egy szovjet tengeralattjáró: A megoldás Ha Kennedy beadja a derekát, a NATO keretén belül feszültségek alakultak volna ki, ha nemet mond, elkerülhetetlen a háború. Végül Robert Kennedy javasolta testvérének, hogy ne vegyék figyelembe a második ajánlatot. Így Hruscsovhoz egy olyan levél érkezett, amely azt közli: ha a szovjetek kivonják rakétáikat Kubából, az Egyesült Államok megszünteti a blokádot, és nem indít inváziót Kuba ellen.
A K&H bank ügyélszolgálat telefonos TeleCentere a nap 24 órájában hívható a (06 1/20/30/70) 335 3355 telefonszámokon. Az általános információs szolgáltatásokhoz nem szükséges azonosítás, de számlákhoz kötődő szolgáltatások igénybevételéhez elektronikus azonosításra van szükség. A szükséges azonosítókódokat az automata rendszerben lehet megadni.
Nyitvatartások Bank Békéscsaba K&H Bank Térképes Bank nyitvatartás kereső oldal! Ha K&H Bank Békéscsaba nyitva tartása érdekli, a legjobb helyen jár! Felhasználói véleményekkel, elérhetőséggel, és útvonaltervezővel. 5600 Békéscsaba, Andrássy út 7. HU ZÁRVA HAMAROSAN NYIT! K&H Bank nyitva tartása. Vissza Kedvencekhez adom Útvonal tervezés Nyitva tartási időpontok Térkép K&H Bank Békéscsaba Andrássy út 7. vélemények Bank a közelben 5600 Békéscsaba, Szent István tér 5. Távolság: 0. 19 km (becsült érték) 5630 Békés, Széchenyi tér 4. Távolság: 10. 69 km (becsült érték) 5700 Gyula, Városház u. 17-19. Távolság: 14. 22 km (becsült érték)