Bodócs Péter tervezõ által az MMK ELT-hez intézett kérdése: Az MSZ 13207:2000 szabványról van szó, és ennek a szabványnak a csõvezetékek keresztezése megközelítése a kérdés. Hogyan kell értelmezni a minimum 50 cm-es védõtávolságot pl: egy vízvezetéktõl. A szabványalkotás felé már tettem egy alább látható lépést, de a szabványalkotók válaszait nem igazán tudom elfogadni. Köszönettel: Bodócs Péter villamos vezetõ tervezõ 4. Kõhegyi László MMK ELT alelnök, tervezõ válasza: Az MSZ 13207:2000 szabvány elõírásai valóban nem határozzák meg a közmûvek fektetési elrendezését csak a védõtávolságot. Azt, hogy közmûveket egymáshoz képesti elrendezését (irányát) az MSZ 7487/2-80 Szabvány tárgyalja (Közmû - és egyéb vezetékek elrendezése közterületen - elhelyezés térszint alatt). Ez a szabvány sem írja egyértelmûen, hogy a párhuzamos elrendezés csak vízszintes lehet, de az elrendezésekhez tartozó követelményeket viszont tárgyalja. Címébõl adódóan a Szabvány csak a közterületre vonatkozik. Továbbá nem vonatkozik egy azon üzemeltetõ különbözõ rendeltetésû vezetékeire.
2021. november 17. | | 0 | A korszerűsített szabványban egységes nézőpont szerint újraszerkesztve és a korszerűtlen követelményeket törölve találhatók az előzményszabvány előírásai, továbbá a dokumentumba beépítésre kerültek az előzményszabványok megjelenése óta megjelent változások és új technológiák. 2021. november 1-jén megjelent az MSZ 7487 Közművezetékek elrendezése szabvány, amely összevonja és korszerűsíti az MSZ 7487 szabványsorozat korábbi részeit. A szabványt az MSZT/MCS 144 Közművek létesítése műszaki bizottság készítette, amelyhez a téma fontossága miatt a szabvány kidolgozási ideje alatt további szakértők csatlakoztak a közműszolgáltatók és közműtervezők részéről, valamint a Magyar Közút és a Budapest Közút, a BKV Zrt. és az Agrárminisztérium képviseletében. A szabvány kiadásának elkészítéséhez az ÉMÁSZ Hálózati Kft., az ELMŰ Hálózati Kft., az MVM Démász Áramhálózati Kft., az E. ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt., az E. ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. és az E. ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.
és az E. ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. járult hozzá. A Magyar Szabványügyi Testület ezúton is köszöni a szabványosítási tevekénységben részt vett intézmények és szakértők munkáját és hozzájárulását. A szabvány célja a közterület alatti és fölötti tér célszerű és rendezett felhasználásának meghatározásával, az egységes elhelyezési rend rögzítésével a nyomvonal jellegű létesítmények megépítéséhez, ellenőrzéséhez, karbantartásához, javításához és zavartalan működéséhez szükséges térbeli viszonyok biztosítása. Nem tartalmaz azonban az adott közműhálózat tervezésére és kivitelezésére vonatkozó előírásokat, ezeket az adott szakterület jogszabályai, műszaki-biztonsági szabályzatai és műszaki-biztonsági irányítási rendszerei adják meg. A szabvány elsősorban a hálózati engedélyesek és egyéb közműtársaságok, a közművezetéket tervezők, beruházók és kivitelezők, valamint a közműépítések engedélyezésével foglalkozó hatóságok számára készült. Az MSZ 7487 sorozathoz képest a főbb változások az alábbiak: a teljes szabványsorozat összevonása egy dokumentumba, továbbá az ehhez kapcsolódó teljes szerkezeti felülvizsgálat: új Bevezetés és új 1–3.
Megjelent a Közművezetékek elrendezése című szabvány új kiadása 2021. november 1-jén megjelent az MSZ 7487 Közművezetékek elrendezése szabvány, amely összevonja és korszerűsíti az MSZ 7487 szabványsorozat korábbi részeit. A korszerűsített szabványban egységes nézőpont szerint újraszerkesztve és a korszerűtlen követelményeket törölve találhatók az előzményszabvány előírásai, továbbá a dokumentumba beépítésre kerültek az előzményszabványok megjelenése óta megjelent változások és új technológiák. A szabványt az MSZT/MCS 144 Közművek létesítése műszaki bizottság készítette, amelyhez a téma fontossága miatt a szabvány kidolgozási ideje alatt további szakértők csatlakoztak a közműszolgáltatók és közműtervezők részéről, valamint a Magyar Közút és a Budapest Közút, a BKV Zrt. és az Agrárminisztérium képviseletében. A szabvány kiadásának elkészítéséhez az ÉMÁSZ Hálózati Kft., az ELMŰ Hálózati Kft., az MVM Démász Áramhálózati Kft., az E. ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt., az E. ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.
MSZ EN 61236:2011 Feszültség alatti munkavégzés. Nyergek, rúdszorítók és szerelvényeik. Tovább a szabványokhoz Vállalkozásunk fő tevékenységi körét villanyszerelési és villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok (érintésvédelmi, tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálat) teszik ki. Villanyszerelő magazin Villanyszerelés világával foglalkozó blog. A legjobb témákat az élet szolgálja, ezzel kapcsolatos írásaimat, gondolataimat a villanyszerelő magazinban találják. Villanyszerelői szolgáltatás Érd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaörs, Budapest XI. ker., XXI. ker., XXII. ker., Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok Érd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaörs, Budapest XI. ker., Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek
A szabvány foglalkozik az épített közművek és a közterületen lévő fás szárú növények kapcsolatával, előírásokat ad meg a fák és egyéb növényzet kapcsolatára az épített közművekkel. Nem tartoznak a szabvány alkalmazási területébe: - a > 132 kV névleges feszültségű villamosenergia-távvezetékek; - a közmű- és egyéb vezetékekhez kapcsolódó, önálló műtárgynak minősülő létesítmények (pl. épületek, víz-tornyok, gépházak, átemelők, medencék, transzformátorállomások, elosztótelepek, nyomótelepek stb. ) el-rendezése; - a helyközi személy- vagy áruszállítás villamos táp- és munkavezetékei; - ideiglenes létesítményként épülő közmű- és egyéb vezetékek elrendezései. MEGJEGYZÉS: A vezetékkel kapcsolatos üzemi, vagyoni vagy személybiztonsági követelményeket az egyes közműágazatokra vonatkozó hatályos jogszabályok és az azokkal közzétett műszaki-biztonsági szabályzatok tartalmazzák. Általános információk Státusz: Érvényes Szabvány nyelve: magyar Meghirdetés dátuma: 2021-11-01 Visszavonás dátuma: ICS: 93.
Megjegyzés: A közmûveket elhelyezésére az ún. település rendezési tervben szereplõ sávokat kell használni, ill. kellene, ha lennének jó település rendezési tervek, vagy ha vannak, akkor a tisztelt - elsõsorban hírközlési - szolgáltatók betartanák azokat. Ezek hiányából kerülnek felszínre a kényszermegoldások. Üdvözlettel: Kõhegyi László MMK ELT Alelnök Kõhegyi Mérnöki Iroda Kft.
Mit tehetünk a nutriák ellen? A kérdés nem könnyű. A nutria nemcsak félénk és óvatos, de ráadásul nagyon ritkán bújik elő a vízből, így a szárazföldi csapdázás esetében kevésbé sikeres védekezési mód. A legkézenfekvőbb megoldás a vízben úszó nutriák kilövése, legalábbis ez lenne, de ezt az adott helyszín függvényében lehet mérlegelni. A magyar csincsilla a világ egyik legjobbja. Az 1990-es Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről kimondja, hogy mi a teendő az inváziós fajok esetében, illetve az őshonos fajok védelme érdekében. Erre ráerősít az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről. A röviden inváziós listaként emlegetett dokumentumban 66 faj szerepel, a nutriát is beleértve, és nagy vonalakban szabályozzák benne a vele kapcsolatos feladatokat. Persze, ott van még a vadvédelmi törvény is, tehát Magyarországon jelenleg is megvan a jogszabályi háttér arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet vadászni ezekre az állatokra.
E váladékok közül némelyik olyan aromás, hogy évszázadok óta használják parfümök előállítására (mósusz). A rágcsálók nagymérvű és az ember számára néha kedvezőtlen elszaporodásában fontos szerepet játszik szociális viselkedésük. Az egyes közösségek tagjai rendszerint szorosan összetartanak. A szülők nemcsak saját kölykeiket védik, hanem a már nagyobb fiatalokat és a nagycsaládba tartozó többi rokont is. E szoros összetartás folytán kedvező feltételek mellett rendkívül sok egyed képes igen szűk helyen együtt élni, ami olykor-olykor hatalmas állományingadozáshoz vezet: ezrével pusztulnak éhen, fagynak vagy fulladnak meg, esetleg kénytelenek elvándorolni. Néhány rágcsálót hasznosítani is tud az ember: nagyra értékeli a hód, a csincsilla (Chinchilla lanigera), a nutria (Myocastor coypus) és a pézsmapocok bundáját; a fehér egeret (Mus musculus) és a patkányt (Rattus) kísérleti állatként használja fel az orvosi, gyógyszerészeti laboratóriumokban.
Háziállat vagy étel? Az Andok vonulatán megtalálható országokban a tengerimalac egyszerre mindkét kategóriába beletartozik, mégis egyiknek sem kifejezetten mondható. Peruban ez a kedves szőrmók igazi ínyencségnek számít, az elmúlt években azonban már nem csak a helyiek fogyasztják, a turisták körében is közkedvelt fogás lett, és Perun kívül más dél-amerikai országokban is egyre keresettebb termék. Egy ollantaytamboi férfi eteti a tengerimalacait (Fotó: John Milner/SOPA Images/LightRocket via Getty Images) De mégis hogyan vált Európa egyik kedvenc háziállata turistacsalogató csemegévé? Egykor csak az Andokban élő őslakos közösségek ettek tengerimalacot. Az 1990-es években Edmundo Morales szociológus a tengerimalacfogyasztásról írt tanulmányában rámutatott, hogy a városlakók - különösen "az osztály- és etnikumtudatos városi meszticek és fehérek" - igyekeznek elkerülni a tengerimalacfogyasztáshoz hasonló olyan szokásokat, amelyek révén "közvetlen kapcsolatba kerülnek a parasztokkal és az írástudatlan parasztokkal".