Fórum témák › Elektronikában kezdők kérdései › ARM - Miértek hogyanok › Ez milyen alkatrész-készülék? › [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik › Ki mit épített? › PIC kezdőknek › AVR - Miértek hogyanok › NYÁK-lap készítés kérdések • Elektromos kerékpár, robogó házilag • Alkatrész ajánlás, avagy: Milyen alkatrész lenne jó ehhez?
Ezt azért pontosíthatnád.. 12V ok, de 3 vagy több kimenet meddig? reggeltől másnap reggelig és akkor vált, vagy csak egy impulzus? Mert ugye nagyon nem mindegy. Lehetne pl 4017-es ic és egy fotoellenállás, ami reggel kapcsolna 1 relét másnap reggel meg a következőt. Persze szűrni kellene pl villám esetére csak x idő után váltson de ez már lényegtelen apróság lenne. Kutya műanyag automata etető - jandeb.hu. 4017 meg akár 10 reléig is bővíthető lenne.. Aha.. értem.. lövöldözik ott mindenki a a verébre ágyúval Mikrokontroller kinairelémodul stb.. Röpködnek a 10000-ek holott szerintem tized árból meg lehet csinálni.. Relé minek? Fet olcsóbb Kontroller minek ha van rá cél ic és még programozni se kell. De mindenki úgy csinálja ahogy akarja én csak nem értem hogy minek kell mindent túlbonyolítani A kínai relé éppen 2500Ft mit hozol ki ennyiből? Ha itthon megveszed a fetet cél ic-t nyákot mennyi lesz a vége? Egy motor, állásonként egy mikrokapcsoló, némi mechanika, és valami időkapcsoló, a Proli által végrehajtott módosítással, az én olvasatomban azért nem olyan borzasztó.
Programozható automata etető -25% A kép illusztráció.
Villámhárító szerelés szabályai A legtöbb ember csak sejti, hogy a villám milyen messze van tőle, azonban ezt könnyedén ki lehet számolni. Nem kell hozzá más, mint jó megfigyelőképesség. Ha Ön is tudni szeretné, hogy hova csap a villám legközelebb, akkor a következő praktikus tanácsokat fogadja meg! A villámlás után jóval később lehet hallani a mennydörgést. Egy egyszerű módszerrel Ön is ki tudja számolni, hogy milyen messze csapott le a villám. Ehhez nem kell mást tennie, mint meghallgatnia a mennydörgést és figyelni a villámlást. Hova csap a villám 10. A dörgés és a fényjelenség között eltelt másodpercek számát kell beszorozni a hang terjedési sebességével (360 m/sec). Ebből azonnal megkaphatja, hogy milyen messze van a villám. Azt megjósolni sajnos nagyon nehéz, hogy hova csap le legközelebb, hiszen a városban a magasabb helyek vonzzák a villámokat. Viszont egy kietlen tájon akár még a földbe is belecsaphat. Előre csak meteorológusok vagy fizikusok tudnák kiszámolni kisebb-nagyobb eltérésekkel. Ha a fény megjelenése után a dörgés mondjuk öt másodperccel később hallatszódott, akkor a villám 1800 méterre csapott le.
Villámlás kialakulásához szükséges a töltésszétválasztó hatás, amely a zivatarfelhő különböző részeiben ellentétes előjelű töltéseket halmoz fel. A manapság elfogadott nézet szerint a heves feláramlásokban összeütköző jégszemek és vízcseppek képesek erre. Megfordítva a dolgot azt is mondhatjuk, hogy a villámlás létrejöttéhez olyan gomolyfelhők kellenek, melyekben már elégséges mennyiségben van jelen jég. A zivatarfelhő üllőjében többnyire pozitív, míg a középső és alsó régióiban negatív töltéscentrum alakul ki. Villámlás létrejöhet a föld és a felhő között - ez a lecsapó villám, minden bizonnyal ilyen okozta a hétvégi halálesetet is - és felhőbeli töltésközpontok között (felhővillám). Hova csap a villa maison. Utóbbiból hazánkban általában háromszor-ötször annyi fordul elő, mint lecsapóból. Tanácsok és tévhitek A lecsapó villámok általában a környezetükből kimagasodó objektumokat "keresik", de ez nem mindig van így, különösen vízpart közelében nem. A nedves talaj, aljnövényzet is segíti a villámcsapás bekövetkezését.
A szikra jellemzően nem vastagabb, mint egy női kisujj – olvasható a Magyar Hírlapban.
Hát igazából úgy, hogy nem ő dönti el. Pontosabban az átlag (azaz a leggyakoribb) villám negatív töltésű, felülről jön lefelé, bár mondhatnánk, hogy nem jön, hanem botorkál. :) 10-50 m-es darabokban. Ezt előkisülésnek hívják. Miként látszik, ez szét tud ágazni. Amikor közel ér a "földhöz", akkor ott megnövekszik a térerősség, és a "föld" különböző pontjairól indul ellenkisülés. Egyébként ezek sem hosszabbak, mint a fentről jövő darabok. Amikor az egyik ellenkisülés találkozik az egyik előkisüléssel, akkor lesz a fényes durr. A leírásból látszik, hogy kívülről szemlélve a villám olyan, mintha logikátlanul viselkedne. Hogy dönti el a villám, hogy hova csap be?. Például amikor a toronyház és a templom között (mindkettő villámhárítóval ellátva! ) a HÉV felsővezetékébe csap be, ami sokkal alacsonyabban van. júl. 29. 18:23 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: