Megmaradt a pálmaágat tartó nő, a fáklyás alak és a sárkányölő szobra. A szoborcsoport mögötti szovjet katonát ábrázoló három méteres kőszobrot, illetve egy másik, a Szabadság-szobor előterében álló, kezében gépfegyvert tartó szovjet katona hat méter magas szobrát az 1956-os forradalom idején ledöntötték. Utóbbit a forradalom leverése után visszaállították, azonban a rendszerváltás után, 1992-ben végleg eltávolították eredeti helyéről. Ma a XXII. kerületi Memento parkban található, ahol negyvenkét, a kommunista időszakban felállított, majd a rendszerváltást követően Budapest belvárosából eltávolított köztéri szobor áll. Egykor a Gellért-hegyen állt "A felszabadító szovjet katona" szobra, ma a Memento parkban található Fotó: Lévai Zsuzsa, funiQ Az emlékmű átalakítása 1993-ban fejeződött be. A domborműveket és a cirill betűs feliratokat levésték, az emlékműre felírt elesett szovjet katonák neveit eltávolították, illetve a szobor talpazatán lévő feliratot is megváltoztatták. Magyar szabadság szobor. Eredetileg "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" felirat állt a gépfegyveres szovjet katonát ábrázoló szobor alatt.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az erőd elvesztette hadászati jelentőségét, azonban a katonaság még 30 évig, az 1897-es kivonulásig használta. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesült-ellátó helyet rendeztek be. A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára. Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki. Magyar Fájdalom szobra – Köztérkép. Napjainkban is számos tervet nyújtanak be a másfél évszázada álló építmény átalakítására vonatkozóan. A Citadella turistabuszokkal, autóval valamint tömegközlekedéssel is megközelíthető, akik azonban a gyalogutakat választják, a Citadellához vezető sétányokon számos ponton megcsodálhatják a Gellért-hegyről látható lenyűgöző panorámát.
1980-ban Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, a Szabadság-szobor kicsinyített mását is magával vitte az űrbe. Érdekességek a Szabadság-szoborról még itt. Itt az amerikai Szabadság-szoborról olvashatsz. Tetszett ez a bejegyzés? Köszönjük, ha megosztod barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkolod az oldalunkat! Hozzászólások hozzászólás
Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.
(XII. 10. ) számú Korm. Az aradi vértanúk emléknapja 2019. rendeletben. A hagyományok szerint a Kossuth téren félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lévő Batthyány-mauzóleumnál pedig koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. (Forrás:)
A per még azt a bécsi utasítást is megsértette, hogy a vádlottak csak a magyar parlament 1848. október 3-i feloszlatása utáni forradalmi cselekményekért vonhatók felelősségre, ugyanis a vád alapját Batthyány korábbi cselekményei (többek között külföldi hatalmakkal való kapcsolatfelvétel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, uralkodói jóváhagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz-kibocsátás) alkották. A kegyelemre ajánlást Ausztriában az íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, ezért Batthyányt Pestre vitték, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. Aradi vértanúk emléknapja: számos településen tartanak megemlékezéseket. október 5-én megerősítette az ítéletet. Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.