Ady nemzedékének nagy élménye a haladás látványa volt; ekkor szálltak fel az első repülőgépek, az anyagi világnak újabb titkait derítette fel a természettudomány. Már korábban maga Ady is nagyszerű versekben ünnepelte a világ rejtelmességén diadalmaskodó emberi értelmet (A nagyranőtt Krisztusok). A pozitivizmus pedig már a bölcselet nyelvén is megfogalmazta az evolúció tanában a 19. század látványát: a fejlődést. Ady Endre: Ember az embertelenségben (elemzés) – Jegyzetek. Nálunk épp Ady egyik szellemi nevelője, a Huszadik Század gyökereztette meg Spencer filozófiáját. Most egyszerre meg kellett érniük a legjobbaknak, hogy hasztalan a szellem nagyjainak erőfeszítése, az imperializmus korában nem tudnak beleszólni az életbe. A kultúrák évezredes erőfeszítésén újra s újra átüt a világ nem kevésbé ősi, káini ábrázata. Az Emberiség pedig hull a végzete felé. Ezt a mondanivalót Tegnapi tegnap siratása című verse mondja ki a leghatározottabban: Néztük: az Ember Különbje magas szivárvány-hídon Istenülésnek amint neki-vág És gazdagodik, mind-gazdagodó Kényességekkel, új ingerekkel S hogy mégis-mégis szép e hivalgó Jószág, az Ember: maga a világ.
Gyűlölte a vérrontást, az emberi javak pusztítását, különösen fájt neki, hogy a félrevezetett magyarokat idegen érdekekért, a bajban levő városért küzd a halállal. Eddigi költészetében a tegnapot ostorozta, de a háború miatt megváltozott, most már a jövő egy háborús, érzéketlen világ és már csak a múlt számít. 1914-ben írta a Mag hó alatt című költeménye, ami A halottak élén című kötetben jelent meg. Nagyon gyötört, egyrészt, mert beteg, másrészt pedig, hogy nem akarja a háborút. Az első versszakban a múlt háborúira emlékezik. A második versszakban leírja, hogy az embereknek egy új világ kell. Mindenki azt mondja, hogy az a jó magyar aki harcol, ezért lefénylet Ady magyarsága. Az ötödik versszakban leírja, hogy a háború nem élet és Ady is várja a tél utáni tavaszt, mint a mag a hó alatt. Dr. Nagy Sándor: Ady Endre költészete (Szerzői kiadás, 1927) - antikvarium.hu. Az Ember az embertelenségben című versét 1916 szeptemberében írja, A halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ez a vers a költői és emberi helytállás bizonyítéka. A versben metonímia egész sora megtalálható, ami egy szókép, mely két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli vagy anyagbeli érintkezésen, vagy okozati kapcsolatokon alapul.
Ebben a versben találkozunk Ady világháborús lírájának egyik nagy szimbólumával, a Tegnappal is. Ez az egyszerű időhatározó költői nyelven azokat az éveket keltette életre, amikor még lehetett reménykedni abban, hogy a progresszió törekvései megvalósulnak, s egy tisztító forradalom lehetetlenné teszi a háborút. Az Emlékezés egy nyár-éjszakára három nagy motívumát – Ember, Gondolat, Tegnap – egy sereg Ady-vers visszhangozza: A csillag-lovas szekérből, Új s új lovai, Vér: ős áldozat, Nincsen, semmi sincs, Utálni s nem törődni, Ifjúság babonás hitével, A megcsufolt ember. Ne rendeld romló nyájaidnak Sorsa alá a sorsomat, Az embered, ha nem ma-ember, Kapjon új s új lovat. – vallják monotonul az egymást követő versek. A határozott magatartás már korán, szinte a háború első napjaiban kialakult Adyban. Bizonyítéka ennek Az ősz dicsérete, amelyet pontos keletkezési dátummal is jelzett: 1914. IX. 11. Ady Endre háborúellenes költészete érettségi tétel - Érettségi.eu. Az ősz inspiráló motívumain át háborús önmagáról tett vallomást. A természet páratlan őszi szépsége az Élet mindenen átcsapó folyamatosságát sugallta neki; nagy élethimnuszai sorába tartozik a vers első strófája.
Ady 1877. november 22-én született Érmindszenten. Apja Ady Lőrinc bocskoros/hétszilvafás nemes (nemesi öntudat, de paraszti életmód). Öccse Ady Lajos, nyelvészkedéssel foglalkozik, egészen Ond vezérig vezette vissza az Ady nevet. Anyja Pásztor Mária, egyszerű értelmiségi családból származik. Endre tanulmányait különböző felekezeti iskolákban végzi, Nagykárolyban piarista, Zilahon református gimnáziumba jár. Érettségi után apja kívánságára jogi tanulmányokat kezd Debrecenben, de nagyon nehezen megy neki az iskola, helyette inkább újságírással foglalatoskodik. 1. verses kötete már 1899-ben megjelenik, de ez még nem hozza meg számár az elismertséget. 1899-től Nagyváradon él, itt híresebb újságoknak ír és ideje nagy részét szórakozással tölti mivel a kulturális élet itt nagyon élénk. Bohém életmódjának köszönhetően elkapja a szifiliszt, mely egész életére árnyékot vet. Itt ismeri meg 1903-ban Diósy Ödönné Brüll Adélt, Lédát, aki mecénása lesz a fiatal költőnek. Léda nagypolgári férjes asszony, így viszonyuk megbotránkozást vált ki az emberekből, ám Ady sokat köszönhet ennek a kapcsolatnak: Léda többször elviszi Párizsba, segít neki kiadni köteteit és kapcsolatai is segítik előrejutásában.
A jövő eltűnik a versből, a lovas útja az eltévedés miatt céltalan és kilátástalan. A táj, amin keresztülhalad kísérteties, történelem előtti szörnyek élnek benne. Visszatérünk az őskorba, a civilizáció előtti világba, mely a háború miatt mintha visszatérne a 20. századba. Ember az embertelenségben (1916): A vers a román csapatok betörése után született, mikor a magyar katonák fejvesztve rohantak az ellenség elől Erdély egyetlen országútján mely pont Csinszka szülői háza alatt vonult el. Ady ekkor épp Csucsán tartózkodott és látta az elűzött székelyek fejvesztett menekülését, ez ihlette meg ennek a versnek a megírásában. Ady ebben a háborús helyzetben is meg tudott maradni mind embernek mind magyarnak, ennek ad hangot művében. A mű rapszódia. Az első versszakban metonímiák sorát láthatjuk melyek az embert és a háborús öldöklést hordozzák. A tehetetlenség kínzó érzéséhez hozzájárul az idő összezavarodása. A lírai én szinte elveszti életlehetőségeit, ezért önmagáról mint halottról beszél, de itt is megjelenik a mégis-morál, megpróbál szembeszegülni a cselekvésképtelenséggel.
Ám e kongresszusi beszéd a háború lezárására valójában nem sok befolyást gyakorolt, és inkább a vesztesek hivatkoztak rá mint be nem tartott alapelvek tárházára. Nem véletlen, hogy az első világháborút lezáró békéket meghatározó Clemenceau francia miniszterelnök utóbb azzal kérkedett, hogy el sem olvasta Wilson 14 pontját. Azt is tudni kell: az USA hivatalosan nem volt az antant "szövetségese", tehát Wilson pontjai csak egy, az antanthoz "társult" állam elvei voltak. Ezeket a britek átmenetileg (és látszólag) megértéssel fogadták, de a franciák nem foglalkoztak velük különösebben. A háború utáni béketárgyalásokról pedig az USA vonult ki idő előtt. Ha azonban valaki alaposabban figyelt 1918 januárjában, akkor nem hagyta magát Wilson és a brit miniszterelnök, Lloyd George hangzatos nyilatkozataival félrevezetni. Wilson_elnök_14_pontja : definition of Wilson_elnök_14_pontja and synonyms of Wilson_elnök_14_pontja (Hungarian). A brit kormányfő Az Est szerint kijelentette: " nem harcolunk azért, hogy Magyarországot és Ausztriát elpusztítsuk ". Ehelyett inkább Clemenceau és a francia politika cselekedeteit lett volna érdemes követni – persze a magyar sajtó erre nem figyelt fel 1918 januárjában.
Összoroszországi Kongresszusának 1917. november 8 -i Dekrétum a békéről című rendeletére, amely bejelentette Oroszország azonnali kilépését a háborúból, felhívott egy területi elcsatolásokkal nem kompromittált, általános, igazságos és demokratikus béke megteremtésére, és amely az 1918. március 3 -i brest-litovski békéhez vezetett. Részlet a 14 pontot tartalmazó beszédből Nyílt, nyíltan letárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után nem lesz többé semmiféle titkos nemzetközi megállapodás, hanem a diplomácia mindig nyíltan és a nyilvánosság színe előtt fog tevékenykedni. Wilson tizennégy pontja | Hadszíntér és hátország. A hajózás teljes szabadsága a felségvizeken kívül eső tengereken, békében és háborúban egyaránt, kivéve, ha a tengereket nemzetközi szerződések végrehajtására irányuló nemzetközi akció révén teljesen vagy részben lezárnák. Minden gazdasági korlátozás lehető legnagyobb mértékű megszüntetése és egyenlő kereskedelmi feltételek megteremtése mindazon nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a békéhez és csatlakoznak annak fenntartásához.
Woodrow Wilson a Népszövetség alapokmány-tervezetét olvassa fel a párizsi békekonferencián (1919. február 14. ) Wilson elnök 14 pontja, illetve wilsoni elvek néven vált ismertté Thomas Woodrow Wilsonnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének 14 pontból álló – részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentő – békejavaslata. A szenátus és a képviselőház közös ülésén hirdette meg 1918. január 8-án, az I. világháború végetvetése, az eljövendő háborúk minden lehetőségének kizárása és Európa újjáépítése érdekében. A kongresszusi beszéde egyben válasz volt Vlagyimir Iljics Lenin felhívására. A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusának 1917. november 8-ai Dekrétum a békéről című rendeletére, amely bejelentette Oroszország azonnali kilépését a háborúból. Felhívott egy területi elcsatolásokkal nem kompromittált, általános, igazságos és demokratikus béke megteremtésére, és amely az 1918. március 3-ai breszt-litovszki békéhez vezetett. Előzményei és hatása a békekötésekre [ szerkesztés] Wilson elnök ismerteti programját az Egyesült Államok Kongresszusa előtt Az Amerikai Egyesült Államok 1917. április 6-án lépett be a világháborúba az antant oldalán.
Nem mindegyiket találom pont ráhúzhatónak az aktuális helyzetre, de az, hogy Orbánt lassan álló ovációval fogadja az európai szélsőjobb, és már mindenki Hazaáruló, meg Soros-bérenc, aki nem egy nótát fúj, az több, mint ismerős a történelemből. /libsi-rettegés off/