A húst kicsit pirítottam addig, míg ki nem fehéredett. Kevés vizet öntöttem alá (nehogy odakapja) és többszöri keverés mellett megvártam, amíg levet ereszt, majd megsóztam és hozzá öntöttem a vörösbort. A bográcsba került a felkarikázott paprika másik fele, és az erős paprika is félbe vágva. Ezután 3 órán át főtt, a bográcsot időnként megforgatva, és az elfőtt lét időnként pótolva. Mikor már majdnem megfőtt, hozzákevertem a paprikát. Rövid rotyogtatás után kész volt a pörkölt. Kevés jobb hétvégi program van annál, mint egy baráti tárasággal a szabadban főzőcskézni. A marhapörkölt mindig nagy siker. Füstölt szalonnával, vörösborral még tovább fokozhatod az élményt. Kínálhatsz hozzá pirított tarhonyát, galuskát vagy friss kenyeret. Állítsd fel stabilan az állványt, és gyújts tüzet. Legjobb, ha alulra papírt raksz, majd arra vékony ágakat, a tetejére pedig mehetnek a nagyobb, száraz fadarabok. Akkor tedd fel a bográcsot, ha jó erős, egyenletes a parázs. Arra végig ügyelj, hogy az edény alját, szélét ne érje túl nagy láng, mert akkor megég az étel.
Közepes lángon addig főzzük, amíg a hús szinte teljesen meg nem puhul. Ekkor hozzáadjuk a cikkekre vágott krumplit, felöntjük kevés vízzel, és ha szükséges, kissé sózzuk. Amikor puha a krumpli, beleöntjük a vörösbort, majd 1-2 perc forralás után elzárjuk a tűzhelyet. Tányérba szedjük a pincepörköltet, megszórjuk a korábban lepirított szalonnával, végül friss kenyérrel és savanyúsággal tálaljuk. Pincepörkölt Elkészítési idő: kb. 150 perc Ha tetszett a pincepörkölt receptje, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon! Még több pörkölt: Kínai sertéspörkölt bográcsban Étcsokis marhapörkölt kakukkfüves nokedlivel
A nagy füzet (DVD) - Rocky Company A nagy lebowski Közben több helyütt találunk művészi párhuzamokat – elég csak Szász korábbi munkáira gondolni, ha a félkegyelmű lányra vagy a szexuális beavatáson áteső fiúkra nézünk. De nekem még Besson korai apokalipszisfilmje is beugrott, a nyakbeteg Thomsenre pillantva. A nagy füzet tehát szép, megrázó munka, nekem több ponton mégis kínzó hiányérzetem támadt. Egyáltalán nem úgy ültem be a filmre, mint Agota Kristof regényének adaptációjára. Tudtam ugyanis, hogy ezt a könyvet, az én olvasatomat, az én víziómat a könyvről úgysem kaphatom meg. Csupán egy Szász János-filmre váltottam jegyet, amelynek alapja történetesen az egyik kedves regényem. Ehhez képest Szász végig erősen támaszkodik a regény történetére és a szövegére, vagyis alig pár perc alatt óhatatlanul visszatértem fejben a könyv forrásvidékére. Felidéződtek bennem a cselekmény főbb csomópontjai, szereplői. És azt vettem észre, hogy az összes sajtónyilatkozat, beharangozó cikk és interjú, vagy alkotói kommentár egészen másról beszél, mint amit számomra ez a történet, az ikerpár kálváriája jelent.
Tovább a Revizor oldalára... "Magyarország A nagy füzet et jelölte az Oscarra... A rendező, Szász János Karlovy Varyban megnyerte vele a Kristály Glóbuszt. A külföldi kritikusok elismerően nyilatkoznak róla. A magyar sajtó megosztottabb. Sok remek dolog van benne, a legfontosabb kérdéses: sikerült-e életet lehelni a történetbe? " Tovább a Filmtekercs oldalára... " Szász János háborús drámája nemrég elnyerte a Karlovy Vary-i Filmfesztivál Nagydíját, amelyhez hasonló presztízsű fesztiválsikerig nagyon messzire kéne visszapillantanunk a magyar filmtörténetben.... Tény, hogy ma már bravúrszámba megy, ha valaki képes ütős és hiteles filmet forgatni a II. világháborúról, hiszen a narratív klisék és megkövesedett olvasatok sűrű erdején kell érintetlenül áthatolni hozzá. " Tovább a Filmtett oldalára... "A plébános hallgat egy darabig, aztán azt mondja: – Ezek szerint ismeritek a Tízparancsolatot. Meg is tartjátok? – Nem, plébános úr, nem tartjuk meg. Senki sem tartja meg. Meg van írva: "Ne ölj!
Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 11 szavazatból Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Agota Kristof-Kristóf Ágota Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt - elsősorban drámákat. Franciaországban megjelent, s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről. A füzetek olyan, több lapon elrendezett oldalakból álló dokumentumok, melyek oldalsorrendje megfelelő az összefűzéshez. Kettőnél több oldalból álló irkafűzött füzetet hozhat létre, melyeknél az egymás melletti lapok mindkét oldalon nyomtatva vannak, és egyszer meg vannak hajtva, a hajtás mentén pedig össze vannak kapcsolva. Az első oldal ugyanarra az ívre kerül nyomtatáskor, mint az utolsó oldal.
Kritika (3) A nagy füzet 2013-09. szám / Dercsényi Dávid Könyvek, éspedig remekművek filmfeldolgozásainak tömkelegét látván az egyszeri néző már leszűrt néhány tanulságot: a filmnek mernie kell elszakadni az eredeti műtől, hisz annak autentikusságát képtelenség a megfilmesítés szolgai értelmezésével felidézni. És hát ez az elszakadás rendre azt is jelenti, hogy a könyv konkrét szövegéből rengeteget el kell hagyni – egyszerűen szólva filmesen kell gondolkodni a könyvről. Szász János Agota Kristof, avagy Kristóf Ágota A nagy füzetének feldolgozásával a 20. századi magyar irodalom olyan kiemelkedő művének készítette el filmes adaptációját, mint Kertész Imre Sorstalansága. Ezért is volt indokolt a körültekintés. A nagy füzet hátborzongató története egy ikerpárról, akik a háború idején elkerülnek vidékre a hideg-rideg, embertelen nagyanyjukhoz, hogy mindentől elhagyatva tanulják meg az (túl)életet, elsősorban nyelvében működik, és ez a Kristof által utált-eltaszított-lecsupaszított-szögesdrótszerűen hegyes francia nyelvből kialakított tér volt a kulcsa a filmnek is.
Sokkal inkább a túlélésről és a fájdalomról, legfőképp pedig a kettős identitásról. Hiszen maga Kristof is lényegében a saját fejlődéstörténetét írta meg a regényben: azt a traumatikus folyamatot, ahogy kiszakad az anyaméhből, el kell hagynia az otthonát, és egyedül kell boldogulnia egy új, kegyetlen világban. Vagy csak szimplán, a kegyetlen világ törvényei közt. A két fiú, az ikerpár számomra kezdettől fogva egylényegű volt. Egyetlen személyt jelentett, két különböző démoni alakzatban. Velük, a két gyerekkel kellett megküzdenem, magamban is, és érzésem szerint az elbeszélő is velük, önmaga kettős énjével viaskodik a szövegben. Ulrich Thomsen (balra) Szász János adaptációja viszont kevés figyelmet fordít erre a kettős személyiség-motívumra. Szépen végigvisz mindegyik fontos lépcsőfokon: az anya elvesztésétől a kötelező apagyilkosságig, és bár részben érinti a két fiú elválaszthatatlanságát, valamint az utolsó próbatételt, a kettészakítást is, a történetnek ezt a létfontosságú tartományát nem bontja ki elég erővel és határozottan.