Marie Antoinette – aki francia királyné lett Mária Antónia születése A 18. század talán leghíresebb uralkodófelesége volt a francia forradalom forgatagában kivégzett Marie Antoinette avagy Mária Antónia Jozefa Johanna, aki Mária Terézia utolsó előtti gyermekeként látta meg a napvilágot 1755. november 2-án Bécsben, a Hofburgban. A születését nem kísérték a legjobb előjelek, hiszen az előző nap (1755. november 1. ) volt a század legpusztítóbb természeti jelensége, a lisszaboni földrengés. Ez a virágzó portugál birodalmat döntötte romba. Nagy Katalin halála: a ló mítoszának bemutatása. Ráadásul a kislány keresztszülei is portugálok voltak, I. József portugál király és felesége Mária Anna Viktória spanyol infánsnő. Ez utóbbi azért is volt kissé pikáns, mert a II. Károly spanyol király halála után kitört spanyol örökösödési háborúban a franciák és Habsburgok egymás ellen harcoltak. Az infánsnő, a győztes francia fél által támogatott későbbi spanyol uralkodó leánya volt. A főhercegnő gyermekkorát jórészt a Habsburgok egyik legfontosabb rezidenciáján, Schönbrunnban töltötte.
A "Marie Antoinette-szindróma" A kíváncsi turisták napjainkban is láthatják korhűen berendezve azt a sivár helyet, ahol a halálra ítélt, majd kivégzett francia királynő utolsó napjait töltötte. Azt azonban kevesen tudják, hogy Marie Antoinette a siralomházban a halála előtti napokban majdnem teljesen megkopaszodott és megőszült. Hasonló történetet jegyeztek fel a mártírhalált halt Sir Thomas Moore-ról is, […] A "Marie Antoinette-szindróma" A kíváncsi turisták napjainkban is láthatják korhűen berendezve azt a sivár helyet, ahol a halálra ítélt, majd kivégzett francia királynő utolsó napjait töltötte. Hasonló történetet jegyeztek fel a mártírhalált halt Sir Thomas Moore-ról is, akinek a kivégzése előtti éjszakán a Tower falai közt fehéredett meg teljesen a haja. A jelenség részletes leírása nem áll rendelkezésünkre, mivel ebben az időben sem a stressz fogalmát, sem a pajzsmirigy-betegségeket nem ismerték. A kísértetiesen hasonló tünetek alapján ma már nyilvánvalónak látszik, hogy a "Marie Antoinette-szindróma" oka a súlyos stressz és az általa kiváltott autoimmun folyamat lehetett.
Van egy jól ismert legenda, amely az uralkodó Katalin nagyhercegjét köti össze, és magában foglalja a lovat: nevezetesen, hogy Catherine-t halálra verték egy lovat, miközben megpróbálták vele szexelni (általában egy heveder / emelő mechanizmus összeomlását vádolják). Ez elég rossz lenne, de van egy második mítosz, amelyet gyakran hozzáteszünk, amikor az elsőt törlik, hogy Catherine a WC-ben halt meg. Az igazság? Catherine a betegség ágyában halt meg; nem voltak lovak, és soha nem kísérelték meg a Catherine / ló nexust. Catherine-t évszázadok óta rágalmazták. Hogyan kezdődött ez a mítosz? : Nagy Katalin Tsarina Oroszországból, az egyik legerősebb nő az európai történelemben. Tehát, hogy az ötlet, melyet meghalt, miközben egy szokatlan gyakorlattal próbálkozott a lóval, a modern történelem egyik legvirágzóbb mítoszává vált, amelyet suttogott az iskolai játszótér a nyugati világban? Sajnálatos, hogy a történelem egyik legérdekesebb nõje a legtöbb embernek egy vadállatnak ismert, de a perverz vigyázat és a tárgy relatív külvilágának kombinációja tökéletes rágalmat idéz elõ.
Pontozott szitagomba, Poronia punctata 2019. 12. 07 Bugac közelében Fotó: Abádi Eszter levelezőnk Kalapos pöfeteg, Montagnea radiosa 2019. 07 Bugac közelében Fotó: Császárné Erdélyi Katalin levelezőnk Fenyves sisakgomba, Galerina marginata - lomberdőben 2019. 01 Nagybéri-erdő Fotó: Németh László levelezőnk Lilásbarna döggomba, Entoloma porphyrophaeum (védett) 2019. 11. 24 Őrség Fotó: Dima Bálint Fészekgombácska, Nidularia deformis 2019. 21 Újhuta, Zempléni-hg. Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk Nedűgomba faj 2019. 20 Ortás-rét Fotó: Szűcs Béla Sárgatejű kígyógomba, Mycena crocata 2019. 17 Mátra Fotó: Kőszeginé Tóth Judit levelezőnk Rózsagomba*, Podoscypha multizonata 2019. Duna-Ipoly Nemzeti Park tanösvények. 06 Rinyaszentkirály Fotó: Gerlecz László levelezőnk Sárgatövű porhanyósgomba, Psathyrella cotonea 2019. 03 Csokonyavisonta Fotó: Boros Lajos levelezőnk Cinóbervörös hamis-gömbgomba, Entonaema cinnabarina 2019. 10. 20 Ócsa, Selyemréti tanösvény Fotó: Boros Lajos levelezőnk Rőt likacsosgomba, Abortiporus biennis 2019. 12 Zirc közelében Fotó: Szűcs Béla Villás enyveskorallgomba, Calocera furcata 2019.
Erre a furcsa kettősségre a terület földrajzi elhelyezkedése és párás, hűvösebb mikroklímája ad magyarázatot. 3 / 13 Gyertyán A virágzó cserjefajok között a sokak által ismert bodza mellett, megtalálhatjuk a most bimbós veresgyűrű som és a szépen virágzó kányabangita egyedeit. A jelenleg még szintén viruló csíkos kecskerágó egyes példányain tömegesen látható a fajspecifikus kecskerágómoly hernyóinak jellegzetes szövedéke. 4 / 13 Kányabangita 5 / 13 Kapcsolódó cikkeink: Az ócsai láperdőből már csak a tündérek hiányoznak A lápi ember nyomában, avagy gumicsizmás túra Ócsán Forrás:
30 Miskolc, Komlóstető Fotó: Szűcs Béla Fagyálló likacsosgomba, Polyporus arcularius 2019. 30 Miskolc, Komlóstető Fotó: Szűcs Béla Cseh kucsmagomba, Verpa bohemica 2019. 07 Bükk, Ortás-tető Fotó: Magyar Józsefné Szenes ripacsgomba, Kretzschmaria deusta 2019. 03. 21 Aggtelek Fotó: Szilvásy Edit Nyílnak a leánykökörcsinek 2019. 01 Bükk Fotó: Magyar Józsefné Mogyoróbarka csészegomba, Ciboria coryli 2019. 02. 20 Kelemér Fotó: Szilvásy Edit Jönnek az első osztrák-piros csészegombák 2019. 10 Zselic Fotó: Tóth Zoltán levelezőnk Mohacsészegomba (Octospora sp. ) faj 2019. 01. 30 Zalabér Fotó: Vikár József levelezőnk Xanthoriicola physciae, sárga falizuzmón élősködő gomba 2019. 17 Zalabér környéke Fotó: Vikár József levelezőnk