A csehek számára a Moldván evezni éppen olyan kötelező tevékenység, mint egy szlovén számára megmászni a Triglavot, ugyanúgy érzékenyülnek el a partján állva, mint egy amerikai állampolgár a Grand Canyon peremén. A csehek viszont sokkal praktikusabban közelítik meg ezt a pátoszt - sörrel ünneplik a szabadban töltött időt, a folyót és a barátságot. Ennek a kiváló szokásnak azonban nem csak a prágai kocsmákban, krumlovi serfőzdékben hódolnak - vízitúra közben is! A folyó evezve ki sem kell szállnunk ha megszomjaznánk egy kis malátaszörpre, elég ha csak a sűrű időközönként feltűnő part bárokhoz evezünk, majd a kenuba szolgálják fel a sört s a kolbászt a néha szintén a vízen ringatózó vendéglátóipari egységekből. Emellett az sem ritka, hogy egy egy helybéliekből álló, vidáman túrázó kínál meg saját készletéből. Ezzel természetesen érdemes csínján bánni, mert a vízitúrázás veszélyes üzem, csak józanul üljünk hajóba, a mulatozást hagyjuk meg a túra utánra. De az ebéd mellé azért lecsúszhat egy habos csoda, Rómában, mint a rómaiak, tarja a mondás, nagyon helyesen.
A csehek szerint a csatorna építése több évre legalább 60-70 ezer embernek adna munkát és jelentősen segítené a közlekedést és a teherszállítást az egész közép-európai régióban. A projekt leginkább a cseheket, lengyeleket és a szlovákokat érinti, ezért a három ország szakminisztere 2017 januárjában Varsóban szándéknyilatkozatot írt alá a Duna-Odera-Elba csatorna megépítéséről. /MTI/
Mintegy 610 milliárd koronába (7015 milliárd forint) kerülne a Duna-Odera-Elba csatorna megépítése, amellyel a közép-európai országok kényelmes vízi utat, összeköttetést létesíthetnének több tengerhez. A legalább kétszáz éves elképzelés megvalósíthatósági tanulmányáról a cseh közlekedési minisztérium tájékoztatott közleményben. A tanulmányt egy szakmai csoport két év alatt készítette el. A főleg Csehországban sokat vitatott csatorna építését Milos Zeman köztársasági elnök hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését. Erre ugyan nincs reális esély, de a közlekedési tárca hosszabb huza-vona után megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt a csatornáról, amelyet a cseh iparvállalatok is szorgalmaztak. Prága azt szeretné, hogy a tanulmány alapján a projektet a szomszédos országokkal is megvitassák. A munkálatok egy részét, cseh elképzelés szerint, az Európai Unió finanszírozhatná.
Újra átsétálunk a bal oldalra (tehát a patak jobb partjára), itt már végig a sziklafalba épített fadeszkákból és gerendákból kialakított ösvényen tudunk menni. Kicsit a Hernád-áttörésre emlékeztetett a szakasz, persze annak egy könnyen járható változatára. Végül egy kisebb patak torkolatánál, a fokozottan védett zóna határánál jutottunk ki, ahol leültünk egy kicsit pihenni. A sárga jelzésen az oldalvölgyben emelkedtünk a kék elágazásáig, ahol balra fordulva, fenyőerdőben másztunk ki Mezní Louka településig. A kis üdülőközponton csak áthaladtunk, rátérve a piros jelzésű útra, amelyet a túránk végéig követtünk. A túra második fele a homokkőtornyok alatt és között, helyenként pedig a tetejükön vezetett. Sajnos az erdők egy részében a szú igen nagy károkat okozott, több helyen láthatunk ezért elpusztult, letarolt erdőket, ahogy emelkedünk a piroson. Egy kis földtan A Cseh-Svájc és a Szász-Svájc területén főként kvarcos homokkövek vannak a felszínen. A területen vulkanikus kőzetekkel is találkozhatunk, melyek jóval fiatalabbak.
Elektromos riksákat adtak át Oroszlányban Tíz darab elektromos hajtású riksát adtak át az Oroszlányi Bányász Klubnak, a járművek beszerzését húszmillió forinttal támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium - ismertette a pénteki átadáson Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Úszófalu épült Abádszalókon Magyarországon egyedülálló, úszófalut épített az abádszalóki Abád Kikötőben a kikötő tulajdonosa, a tizenhét, cölöpökön álló, négy évszakos ház elkészülte után idén újabbak kivitelezése kezdődött el. Négynapos programsorozat, közel 50 tematikus séta az idegenvezetők világnapján Az idén ismét élőben rendezik meg az idegenvezetők világnapját: február 24. Vadászkiállítás Budapesten - Program. és 27. között csaknem ötven tematikus sétán vehetnek részt az érdeklődők, tematikus séták, tárlatvezetések, épületbejárások, múzeumlátogatások, valamint dunai hajózás, Rekordszámú maskarás búcsúztatja a telet az idei mohácsi busójáráson Minden eddiginél több, mintegy 2000 maskarás űzi a telet a február 24. és március 1. között zajló mohácsi busójáráson.
A kiállítással kapcsolatban megjegyezte: részben klasszikus elemeket tartalmaz főként trófeák, preparátumok formájában, a 21. századi jelleget pedig újszerű interaktív elemekkel, digitális tartalmakkal hozták létre. Érdekesség, hogy a preparátumok nem üvegfalak vagy kordonok mögött állnak, a látogatók közvetlenül a kiállított tárgyak között járják végig a tárlatot, ezért az csak tárlatvezetéssel, előzetes regisztráció után látogatható. Wurczinger Lóránt, Bodajk város polgármestere felidézte, hogy sokat küzdöttek az épület megmentéséért, amely az utóbbi időben nagyon rossz állapotba került. Bodajkon a 17. század végén Haas-Hochburg János épített udvarházat, ennek felhasználásával épült meg a 19. század közepén a klasszicista kastély báró Miske József jóvoltából. A megújult bodajki kastélyban egy interaktív vadászkiállítás is helyet kapott - KÉPEK - Helló Magyar. Építőjéről nincs információ, a szakemberek Hild Józsefhez kötik a stílusjegyek alapján. Grünfeld Jakab 1893-ban vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, amelyen családja az 1940-es évekig gazdálkodott. A háború során megrongálódott épületet 1964-ben újították fel, majd az 1990-es évek elejéig turistaszállóként működött.
Kívül-belül felújították a bodajki kastélyt, emellett a közel héthektáros angolpark is teljesen megújult, valamint megépült egy portaépület, ahol további két kiállítótér jött létre – mondta el a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és az épületben berendezett vadászkiállítás kurátora a szombati ünnepélyes megnyitó előtt rendezett pénteki sajtóbejáráson. L. Simon László örömének adott hangot amiatt, hogy az egykori Hochburg-Miske-kastélyban teljes egészében magánakaratból jött létre a Bodajki Vadászkastély, amelyben Magyarország legújabb vadászkiállítása látható. A főigazgató megjegyezte, hogy a tárlaton látható trófeagyűjtemény több mint másfél milliárd forintot ér, és magánfelajánlásokból került a kastélyba. Vadasz kiallitas 2021 szeptember 3. A klasszicista kastélyépület mellett a közel héthektáros angolpark is teljesen megújult, valamint megépült egy portaépület, ahol további két kiállítótér jött létre. A kastély és a portaépület együttesen 923 négyzetméternyi kiállítóteret jelent, ezeken felül a parkban található hat üvegpavilon, amelyekben az öt magyar nagyvadfajtát (dámvad, vaddisznó, gímszarvas, őz, muflon) és a magyarországi dúvadakat mutatják be.