Kép forrása: MTI Cserhalmi György a minap tartotta meg székfoglaló beszédét a Magyar Művészeti Akadémián (MMA), amelyben többek között azt mondta, hogy olyan országban szeretne élni, ahol a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal, ahol hihetünk magunkban és hisznek nekünk". A színész kiállt a korábbi Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett is, ahol szerinte az oktatás "okos, értékes, érzéki, európai" volt. A beszéd elég nagy vihart kavart, az Index telefonon érte el Cserhalmit, aki azt mondta, nem kívánja nyilvánossá tenni székfoglaló beszédének teljes szövegét, mert nem szeretné, ha bárki politikai szövegként használná. Hozzátette, nagyon nevet, amikor eszébe jut: "annyira betojtak a beszédemtől, hogy elhatárolódtak tőle. Hányat is írunk, 2021-et? Istenem, teljes Szabad Nép-félóra volt, röhögtem nagyon. " Mint mondta, ő a fiatalokban bízik, akik nem engedik magukat egymásra uszítani. Emlékeztetett arra, hogy például az egész kaposvári csapat ott volt a Vas utcai egyetem mellett.
MAGYAR HANG ONLINE Szerző: TORKOS MATILD 2019. 04. 28. Mészáros Lőrinc gazdagodásának az egész országot kellene bosszantania. De nagyon – mondja Cserhalmi György, aki épp harminc éve, 1989. március 15-én mondta el az ellenzék 12 pontját a televízió épülete előtt. Erről ma már nem szívesen beszél, de megvan a véleménye közállapotainkról. Hosszú ideig betegeskedett, komoly műtéteken, kemény megpróbáltatásokon van túl. Idejét most a színművészeti egyetemista diákjaival való munka tölti ki. A nemzet színészével, a rendszerváltás nagy generációjának egyik meghatározó alakjával tanítványokról, unokákról, a színészmesterség rejtelmeiről, színészóriásokról beszélgettünk, végül szidtuk kicsit a rendszert, ahogy a rendszerváltás előtt megszoktunk. – Lapunk megjelenésének napján van a harmincadik évfordulója annak az emlékezetes, 1989-es március 15-ei ünnepségnek a Szabadság téri tévészékház előtt, ahol ön olvasta fel a 12 pontos követelést. – Nagyon sok újság keresett, és nem beszéltem erről, mondván, hogy a hajammal együtt a memóriám is kopik.
A történet 1989. június 27-én, az osztrák-magyar határzár megnyitásának, a vasfüggöny szimbolikus átvágásának napján indul. Kádár Jánost alig egy hónapja mentették fel pártelnöki tisztségéből. Az egykori állambiztonsági hatalom már régóta érzi a közelgő véget, kezdi leépíteni besúgóhálózatát. Egy magas rangú tartótiszt nagyvonalú gesztusként új identitással látja el egykori ügynökét az újrakezdés reményét kínálva számára. A bürokrácia gépezetébe azonban apró hiba csúszik: az ügynök tévedésből annak az embernek a személyazonosságát kapja, akiről korábban jelentéseket készített, mi több: egy vallatás alkalmával összevert és örökre megnyomorított – olvasható a történetről az alkotók által kiadott közleményben. Veszprémi ezredes szerepében Cserhalmi Györgyöt, az ügynök ( fedőneve: Rododendron) szerepében Gáspár Tibort, az egykor összevert Bárdos szerepében pedig Görög Lászlót láthatjuk. A három főszereplő mellett Székely Roz i és Nyikolaj Bondarcsuk is szerepet kapott a kisjátékfilmben. Az alkotók szerint a Rododendron történetének szimbolikáját erősíti, hogy a jelenetek egy részét Grósz Károly egykori szolgálati autójában, egy éjfekete Mercedes belső terében forgatták.
+ Versantológia – A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából Kiemelt kép: Cserhalmi György (fotó: Szabó Adrienn)
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Novemberben tartja huszonharmadik kötetének bemutatóeseményét a Sztalker Csoport által életre hívott olvasásnépszerűsítő kezdeményezés, a POKET. Az okostelefonméretű olvasnivalót kínáló sorozatban olyan műveket vehetünk kézbe mint Az őz (Szabó Magda), A nagy Gatsby (F. Scott Fitzgerald), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) vagy például a Rémségek cirkusza (Darren Shan). A könyvautomaták kínálata novemberben egy újabb kötettel, méghozzá Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regényével bővül. A történet 1944-ben, a nyilas terror idején játszódik, főhőse pedig négy kisember, akik estéről estére egy kocsmában beszélgetnek az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. "A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget – embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból –, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést, egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak" – írják a regény ismertetőjében.
A fentiek miatt szóba jött, hogy édesanyám nekem ajándékozza az 1/3 részét, ami illetékmentes lenne, majd én már 1/1 venném meg az új házat. A NAV telefonos és a XVII. ker. személyes ügyfélszolgálata is azt mondta, hogy ebben az esetben NEM kell az ajándékba kapott, majd eladott 1/3 rész után 15% SZJA-t fizetnem, mert az ajándék és a vásárlás értéke ugyan annyi lenne. (A régi és az új ház értéke azonos, így a korábban szerzett és az elajándékozandó 1/3 tulajdonrész értéke is u. Ajándékba kapott ingatlan eladása - Adózóna.hu. a. ) Ugyan akkor ismerős azt mondta, hogy ez nem így van, mert az ajándékba adandó 1/3 tulajdon értékének 25%-a után 15% SZJA-t kell fizetni. Mi az igaz, kinek higgyek? A NAV-nak vagy az ismerősnek? II. Ha a CSOK értékével drágább az új ház, mint a mostani eladási ára, akkor különbözetre van 4% illeték vagy a CSOK összege illetékmentes? III. Ha nem kötünk ajándékozási szerződést, és az új házat simán 1/1 arányban én veszem meg, akkor nekem anyukám 1/3 része után 4% illetéket, anyukámnak pedig 15% SZJA-t kell fizetni?
Ha pedig az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, akkor a szerzési érték: – öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték, – ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. Összefoglalva az eddigieket: mind az örökléssel, mind pedig az ajándékozással szerzett ingatlan esetén a szerzési érték a személyi jövedelemadó megállapításánál elsődlegesen az illetékkiszabásnál figyelembe vett érték. Ettől eltérni a fentiek szerint akkor lehet, ha az illetéket az adóbevallási és -fizetési kötelezettség határidejéig még nem szabta ki a hatóság, illetve ha illeték kiszabására nem kerül sor. Tehát ajándékozásnál akkor lehet a szerzési érték a bevétel 75 százaléka, ha egyáltalán nem lesz illeték az ajándékozás miatt. Ha a későbbiekben várható az illeték kiszabása az ajándékozás miatt, akkor a bevétel 50 százaléka vehető figyelembe. Ajándékba kapott ingatlan eladása. Ha pedig már megérkezett az illetékkiszabás, akkor az illetéknél figyelembe vett összeg lesz a szerzési érték.
Az örökölt és vásárolt ingatlan eladása után fizetendő 15% SZJA-t kiszámíthatja az alábbi kalkulátor segítségével. Ha 1 éven belül az Ön által eladott lakóingatlan helyett kevesebb értékű lakóingatlant vásárol Önnek visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. 2016-ban édesapámtól örökölt lakásrészemet szeretném értékesíteni testvéremnek. 2019-ben vett Édesanyám egy lakást. Ezt a lakást 2021-ben értékesítené a tervek szerint és a pénzt nekem adná. Vételár 18. 5 mFt (740eft illeték megfizetésre került), tervezett eladási ár 25 mft. Ez alapján (25-19, 24)*0, 9*0, 15=777, 6 eft Szja kötelezettsége keletkezik. A kapott pénzből 45 mFt értékben házat vásárolnánk feleségemmel 1/2 -1/2 tulajdoni arányban, ami után a 4% illetéket be kell fizetnünk. (1, 8mFt) Összesen tehát 2, 578 mFt-ot. Kérdésem, hogy ha Édesanyám nekem ajándékozná az ingatlant és én adnám el, abban az esetben összességében kevesebb adót és illetéket kell fizetnünk? A keletkező SZJA kötelezettségem 25*0, 25*0, 15= 0, 9375 mFt.