Az életkor, a komorbiditások és a bármilyen okból bekövetkező orvosi vizitek hatását is figyelembe véve, az IBD-betegek körében a demencia-kialakulás kockázata több mint két és félszeresnek adódott (HR: 2, 54; 95%-os CI: 1. 91–3, 37). Az IBD-betegek 76%-a szenvedett enyhe betegségben, esetükben a demencia-kockázat magasabbnak bizonyult, mint a közepesen súlyos–súlyos betegek esetében: HR: 2, 7; illetve HR: 2, 07 (95%-os CI: 1, 94–3, 76; illetve 1, 04–4, 11). A rostok és a bél-agy tengely. Az IBD-betegek körében a demencia átlagosan 7 évvel fiatalabb korban jelentkezett, mint a kontroll-kohorszban (76, 2 vs 83, 5 év); nem volt különbség a biológiai nem alapján, illetve aszerint sem, hogy az IBD UC vagy CD volt. Összefoglalóan a szerzők megállapítják: a gyulladásos központi idegrendszeri kórképek megnövekedett rizikója miatt az akár tünetek hiányában is szisztémás gyulladásban szenvedő IBD-sek körében óriási jelentősége van a betegoktatásnak, és fokozottan oda kell figyelni multidiszciplináris kezelésükre, ami lehetővé teheti a kognitív hanyatlás korai felismerését, megelőzését.
És ez fordítva is igaz. A bél-mikrobiom szerepe a bél-agy tengely működésében Míg az agy nagyrészt izolált a mikroorganizmusoktól, a bélrendszer ennek az ellenkezője. Nem kuka, hanem irányító szervünk! Mi az?. Ezért, hogy jobban megértsük az agy és a bél kölcsönhatásait, megalkották az agy-bél-mikrobióm tengely koncepcióját. A bél-agy tengely a központi és az úgynevezett enterális (vagy bél-) idegrendszer közötti kétirányú kommunikációból áll, összekapcsolva az agy érzelmi és kognitív központjait a perifériás bélfunkciókkal. A legújabb kutatási eredmények leírják a bél mikrobiota fontosságát ezeknek a kölcsönhatásoknak a befolyásolásában. Ez a kölcsönhatás a mikrobióta és a bél-agy tengely között kétirányúnak tűnik, nevezetesen a bél-mikrobiom és az agy, illetve az agy és a bél-mikrobiom közötti jelátvitel révén idegi, endokrin, immun- és humorális kapcsolatokon keresztül. Ez a mikrobiális közösség tehát fontos metabolikus és fiziológiai funkciókat tölt be a gazdaszervezet számára, és hozzájárul a homeosztázishoz az élet során.
Egyre inkább bebizonyosodik, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott bélflóra hozzájárulhat az agyi működés normalizálásához, és számos idegrendszeri panasz orvoslásához. A bél-agy-tengely ismert módon fontos szerepet tölt be a szervezet homeosztázisának a megtartásában. Azonban, számos extrinszik és intrinszik faktor befolyásolja a működését. Az intesztinális mikrobiom annyira lényeges befolyásoló tényezője, hogy nemrégiben megszületett a mikrobiom-bél-agy-tengely koncepciója (1). Az egyik legfontosabb kapcsolat az agy és a bél között van - Blikk. A bél és az agy közötti bilaterális kapcsolat "másik" fele A bélben élő mikroorganizmusok összessége, idegi, endokrin és immunszignalizációs utakon keresztül kommunikál a központi idegrendszerrel. Az ezzel kapcsolatos ismeretek bővülésében nagy előrelépést jelentettek az agyi képalkotó vizsgálatok, amikkel alátámasztották például azt is, hogy a bélből eredő stimulusok az érzelmi szabályozásokban résztvevő agyi régiókat is érintenek (1). A bél(flóra) által irányított agy Egyre inkább bebizonyosodik, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott bélflóra hozzájárulhat az agyi működés normalizálásához, és közvetetten számos idegrendszeri panasz orvoslásához.
A tápcsatorna egészsége hozzájárul a kiegyensúlyozott agyi működéshez és vice versa. Az emberi test összefüggő rendszer. Gyakran az egymástól távoli és más-más funkciót ellátó szervek szoros kapcsolatban állnak egymással és együttműködnek egészségünk érdekében. A központi degrendszer/agy és az emésztőrendszer tipikusan "egymással összedolgozó" szervrendszerek. Gondoljunk például a stressz által kiváltott hasmenésre vagy az érzelmi problémák miatti evészavarokra. A bélflóra helyreállításával csökkenthetők akár a migrénes panaszok is. A tápcsatornát "második agynak" is nevezhetjük Forrás: Hogyan történik a kölcsönhatás? Úgy, mint egy kétirányú szupersztráda, melyen hírvivő molekulák futnak oda-vissza. A tápcsatornát "második agynak" is nevezhetjük, amelynek egyensúlya számos dologban szerepet játszik, így fontos a hangulat optimalizálásában, segít a szorongás megelőzésében, csökkenti a stresszt, hozzájárul a depresszió mérsékléséhez. A bélflóra egyensúlyának felborulása egész viselkedésünkre hatással van.
2021. szept 27. 9:30 A bél-agy tengely gyakorlatilag úgy működik, mint egy kétirányú szupersztráda: az agy üzeneteket küld a bélrendszerbe, és a bélrendszer is hatást gyakorol az agyi működésre / Fotó: Northfoto Ma már számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy az úgynevezett bél-agy tengely az egyik legbefolyásosabb kapcsolat a szervezetben. A bélrendszer, illetve a bélflóra egészsége hozzájárulhat a kiegyensúlyozott agyi működéshez, illetve közvetetten számos idegrendszeri panasz orvoslásához. A bél-agy tengely működéséről, valamint arról, hogy abban milyen szerepet játszik a bélflóra állapota, dr. Budai Marianna szakgyógyszerésszel beszélgettünk. Az emberi test egy nagy, összefüggő rendszer, ahol egymástól távoli és különféle funkciót betöltő szervek egymással szoros kapcsolatban állnak és együttműködnek. Nem kell különösebben szakértőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: az agy és az emésztőrendszer is befolyásolja egymás működését. Az összeszorult gyomor, amit egy prezentáció előtt érzünk, a stressz által okozott hasmenés, vagy akár az érzelmi evés, mind-mind azt támasztja alá, hogy ez a két egymástól távol eső szerv szoros kapcsolatban áll, kommunikál egymással.
Amennyiben egy manipuláló baktériumtörzs meg tudja akadályozni más fajták betelepedését saját niche-ébe, javulnak a manipuláció esélyei (ilyen törzs pl. a Bacteroides fragilis, ami gyakorta egyedül kolonizálja gazdaszervezetét). A manipulációt lehetővé tevő feltételek azonban ritkán állnak elő az emlős-mikrobiom genetikailag sokszínű ökoszisztémájában, nyomatékosítják a kutatók, és hozzáteszik: ne úgy tekintsünk mikrobiális társainkra, mintha azok bábuként rángatnának minket; nagyobb a valószínűsége, hogy a bélmikrobiom viselkedéses hatásai annak mellékhatásaként alakultak ki, ahogy a természetes szelekció hatott az egymással versengő bélbaktériumokra és a mikrobáiktól függővé váló gazdaszervezetekre (evolválódott dependencia). A baktériumok növekedése során pl. anyagcsere-melléktermékként olyan rövid szénláncú zsírsavak (pl. butirát, propionát, acetát) keletkeznek, amelyek befolyásolják az agyműködést (a neuromodulációt valószínűleg hisztondeacetiláz gátló hatásuk révén váltják ki), a Lactobacillus és a Bifidobacterium fajok GABÁ-t termelnek, míg más bélbaktériumok ( Evtepia gabavorous) növekedésükhöz igényelnek GABÁ-t, így a GABA-szint csökkentése révén befolyásolják a gazdaszervezet viselkedését.
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának tanárai leírják, hogy ez a kommunikáció olyan szerves vegyületek kibocsátását jelenti, amelyek a saját populációk, illetve a többi "partner" viselkedésének a változását is indukálják. A baktériumoknak ezt a "társadalmi" életét, együttműködését befolyásoló jelenséget nevezték el "quorum sensing"-nek, amelynek révén az együttműködő baktériumok "észlelik" a populáció sejtjei számának a nagyságát, és úgynevezett szignál molekulákat bocsátanak ki – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közleményekben. Mit kell tudni az emésztés folyamatáról és az azt utánzó in vitro vizsgálatokról? Az emésztés folyamata az élelmiszerekben található tápanyagokat és bioaktív vegyületeket fiziológiailag aktív vegyületekké alakítja. A tápcsatornában végbemenő emésztés szimulálása (az úgynevezett in vitro emésztési modell) széles körben elterjedt eljárás az élelmiszer- és táplálkozástudomány különböző területein – olvassuk az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet Biológia Osztályának munkatársaiból álló kutatócsoport az Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számában megjelent tudományos cikkében.
Vegyük elő a vágódeszkát, helyezzük az asztalra, paprikákat csumázzuk ki egyenként. Paprika szeletelése Vágódeszkán éles késsel szeleteljük vékonyra. Törekedjünk, hogy a paprikakarikák egyformák legyenek. Keressünk egy műagyag tálat, borítsuk bele. Paprika ecetes öntet készítése Egy kis lábost keressünk és tegyük bele a hozzávalókat. Keverjük el a öntetet vízzel. Ugyan így ezt a öntetet forróvízzel elkészítsük és leforrázzuk vele a paprikákat. Szakácskönyv/Étrend/Havi étrend/D. Hét – Wikikönyvek. Felhasználás Sültek és pörköltek, zsíros kenyér és sült szalonna mellé.
A vöröshagymát apróra vágjuk és a legyalult uborkához keverjük. A himalája sót rászórjuk az uborkára és a hagymára, majd alaposan összerázogatjuk, hogy mindenhová egyformán jusson belőle. A besózott uborkát 10 percig állni hagyjuk. Amíg áll, elkészítjük az uborkasaláta levét. Uborkasaláta lé: A vizet beízesítjük az ecettel, a sóval és az édesítőszerrel. Cukros uborkasaláta - Recept - Otthon ízei. A közben levet eresztett uborkát kézzel kifacsarjuk és az uborkasaláta lébe tesszük. Tálaláskor megszórhatjuk a tetejét egy késhegynyi őrölt borssal és pirospaprikával és ha belefér a napi zsír keretünkbe, akkor a tetejére tehetünk natúr görög joghurtot vagy zsírszegény tejfölt. További ecetes saláta ötletek diétás ebéd mellé: Ecetes cékla cukor nélkül, édesítőszerrel Ropogós csemege uborka cukor nélkül Ecetes paradicsomsaláta 100 g cukormentes uborkasaláta átlagos tápértéke: 9 kcal, 1, 5 g szénhidrát, 0, 6 g fehérje, 0 g zsír. Jó étvágyat kívánok! Szaszkó Andi életmódváltó gasztroblogger
Elkészítése: Az uborkát megmossuk, és uborkagyalun legyaluljuk. Ezután ízlés szerint sózzuk, cukrozzuk és ecettel ízesítjük. A fokhagymát hozzáreszeljük vagy présen átnyomjuk. Az egészet hagyjuk minimum fél órát állni, majd pirospaprikával megszórjuk. Ecetes uborkasaláta recept za. (A fotón látható saláta mirelit uborkából készült) Jó étvágyat hozzá! Tipp: Az uborkát szinte soha nem hámozom, mert a héja alatt van a rengeteg vitamin. A megsóz-kifacsar módszerrel is kidobjuk a sok értékes vitamint. Ami levet ereszt, jóízűen meg lehet inni. Ha télen drágább az uborka én mirelitet szoktam használni amit nyáron elraktároztam.