Március 4-én 19:00 órától az oldalon láthatják a Vadkacsa című előadást a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Ibsen a vadkacsa tartalom. Jegyeket és támogatói jegyeket az alábbi oldalon tudnak közvetlenül váltani. A szövegkönyvet Ibsen azonos című műve (fordította: Kunos László), Simone Stone "The daughter" című filmforgatókönyve és a színészek ötleteinek felhasználásával írta és rendezte: Rusznyák Gábor. Játsszák: Fandl Ferenc, Harsányi Attila Jászai-díjas, Mészöly Anna, Szirbik Bernadett, Gáspár Tibor Jászai-díjas, Érdemes művész, Szegedi Dezső Jászai-díjas, Nádasy Erika, Salat Lehel, Farkas Sándor, Kerekes Valéria és Péva Ibolya. Fejléckép: jelenet a Vadkacsából (fotó: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház) Támogatott tartalom.
A kétsíkú dialógusból fejlődtek ki Ibsen híres szimbólumai. Legtökéletesebb szimbolikus darabja a Vadkacsa: a vadkacsának teljes színpadi jelentősége van akkor is, ha nem tudatosítjuk magunkban, hogy a vadkacsa kb. az élethazugságot jelenti. Később a szimbólum modorossággá vált. Ezek a szimbólumok azok, amelyek oly erősen elavultak Ibsen darabjaiban, hogy már csaknem groteszk hatást tesznek. " László Zoltán, leírás: A hat dráma egy kötetbe kötve. A Solness építőmester -nek hiányzik a címlapja. Ibsen Vadkacsája Marosvásárhelyen / PRAE.HU - a művészeti portál. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
A Miskolci Nemzeti Színház februárban indította el saját fejlesztésű stream-oldalát, ahol eddig minden héten két alkalommal várták a nézőket a képernyők elé. A színház korábbi előadásainak felvételei után, március 4-én élő közvetítésre készül, méghozzá a 2019-2020-as évad egyik legjobban várt előadását, a Vadkacsát sugározzák majd élőben. A járványhelyzet miatt sajnos igen kevés alkalma adódott a miskolci színház művészeinek, hogy közönség előtt játsszák az előző évadban a Vadkacsa című előadást, melyből Rusznyák Gábor készített színpadi átiratot Ibsen színműve, valamint Simone Stone "The daughter" című filmforgatókönyve alapján és a színészek ötleteinek felhasználásával. Ibsen színműve mai történetként köszön vissza Rusznyák Gábor rendezésében. Henrik Ibsen - A vadkacsa 1. felvonás / hangoskönyv - YouTube. A két apa 30 évvel ezelőtti, a rendszerváltás idején elkövetett bűnei, következményeit ma is nyögik a gyerekek. Az alapkérdés az, hogy ezeket a kisebb nagyobb bűnöket vajon ki kell-e mondanunk, vagy jobb elhallgatni őket. Bármelyiket is válasszuk, mindig vannak következmények.
Majdnem két évszázad telt el azóta, hogy a norvég író és a 19. század egyik legnagyobb alakja a dráma területén a világra jött. Henrik Ibsen neve ismerősen csenghet, hiszen darabjaival napjainkban is kifejezetten gyakran találkozhatunk a színházak kínálatában. Henrik Johan Ibsen 1828 március 20-án született, és közel 80 évig élt. A világirodalmi kánonban elfoglalt helye szerint a valaha volt legzseniálisabb drámaírók egyike, azonban hazájában inkább lírikusként ismerik és kedvelik az emberek. Költői munkássága hozzánk talán nem is ért volna el, ha az 1848-as magyar szabadságharcra reflektálva nem ír meg egy elégiát Til Ungarn, azaz Magyarországhoz címmel, a lírához való fogékonysága pedig néhány drámájában is kitűnik. Ibsen lázadó szellemű volt, kiállt az akkoriban Európa-szerte zajló szabadságharcok mellett. Magyarországhoz (Sulyok Vince fordítása) Magyarországról nem dörög felénk a harci lárma már! A csatatérről sóhajok és haldoklók jajszava száll, hozza az éji csöndön át a hírt, a búskomort, a gyért, hogy nincsen többé a magyar, utolsó harca végetért.
Az írónő szerint elsősorban Jókai női karaktereinek ábrázolásával van probléma. A Könyves Magazin interjúsorozatában írókat faggat olvasási szokásairól. A február 11-én megjelent interjúban Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője mesélt az újságnak, és kitért a kötelező olvasmányokkal kapcsolatos véleményére is. "Mit kellene mitndenképp felvenni a kötelező olvasmányok listájára? Berg Judit Lengemesék sorozatát. Melyik könyvet kellene mindenképp levenni a listáról? Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Tóth Krisztina és az Aranyember, avagy olvassunk, beszélgessünk, gondolkodjunk!. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.
Az írónő szerint elsősorban Jókai női karaktereinek ábrázolásával van probléma. A Könyves Magazin interjúsorozatában írókat faggat olvasási szokásairól. A február 11-én megjelent interjúban Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője mesélt az újságnak, és kitért a kötelező olvasmányokkal kapcsolatos véleményére is. " Mit kellene mitndenképp felvenni a kötelező olvasmányok listájára? Berg Judit Lengemesék sorozatát. Melyik könyvet kellene mindenképp levenni a listáról? Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. A szépség védelmében, avagy Jókai esete Tóth Krisztinával – Válasz Online. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.
Timea ráadásul kifejezetten modern, emancipált nővé válik a regény végére: Timár távollétében üzletasszony lesz, amikor pedig férje megrendezi saját halálát, független, vagyonos nőként szerelmi házasságot köthet. Timár Mihály döntése, hogy Noémit választva visszaadja Timea szabadságát, annak a beismerése, hogy addigi kettős, hazugságokra épített élete erkölcsi és érzelmi zsákutca. Vagyis a regény megmutatja, hogy egy rossz élethelyzetből igenis ki lehet lépni. Jókai egyébként az egyik leginkább nőpárti írónk volt, támogatta a nőírókat, előadásokat tartott különböző nőegyletekben, a női újságírók nemzetközi kongresszusa kapcsán pedig azt nyilatkozta, jót tenne a magyar újságírásnak, ha több nő dolgozna a magyar sajtóban. Beniczkyné Bajza Lenke regényeiről recenziót is írt, ezzel segítve őt az irodalmi érvényesülésben. A nőírókról folyó vitában kiállt mellettük Gyulai Pállal szemben, aki a nőket szívesebben látta volna kizárólag a hagyományos női szerepekben, a tűzhely körül. Jókai saját tapasztalatából tudta, nem lehetetlen a hagyományos női szerepek és a művészi hivatás összeegyeztetése.