OTP bank fiókok Cegléd 2700 Cegléd Szabadság tér 6. Cím: 2700 Cegléd Szabadság tér 6.
2016. 08. 27. 10:00 FTC NÉPLIGETI SPORTCENTRUM SZENT ISTVÁN SE-OTP BANK BSE PALÓC FARKASOK UPE 2016. 09. 03. 12:00 Eger Felsővárosi Sporttelep - műfű EGER SE 2016. 11. 11:00 Vecsés Városi Sporttelep FERIHEGY VECSÉS 2016. 17. 10:00 GÖDÖLLŐI SK 2016. 25. 10:00 Jászberényi Városi Stadion JÁSZBERÉNYI FC 2016. 10. 01. 10:00 GYÖNGYÖSI AK 2016. 11:00 BKV Előre Sporttelep BKV ELŐRE SC 2016. 15. 09:00 ESMTK 2016. 22. 13:00 SPORT11 Sport és Szabadidőközpont BUDAI FC-TABÁNI SPARTACUS 2016. 29. 09:00 PÉNZÜGYŐR SE 2016. 05. 12:00 Mezőkövesd Centerpálya MEZŐKÖVESD ZSÓRY SE 2016. 12. 09:00 UTE U-16 2016. 16. 12:00 UTE Bánka Kristóf Sportközpont 2016. 26. 12:00 FC HATVAN 2016. 12:00 Zsengellér Gyula Sporttelep (Cegléd) CEGLÉDI VSE 2017. 02. 10:00 Balassagyarmati Kövi Pál Sportközpont 2017. 04. 11:00 Angyalföldi Sport- és Szabadidő Központ 2017. 09:00 2017. 19. 10:00 Szűcs Lajos Sportcentrum (Gödöllő) 2017. 15:00 2017. 12:00 Gyöngyösi Kömlei Károly Sporttelep 2017. 13:00 2017. 18:00 ESMTK Utánpótlás Létesítmény 2017.
306 km OTP Bank Lajosmizse, Dózsa György út 102 24. 321 km OTP Bank Lajosmizse, Dózsa György út 102/a 24. 346 km K&H bankfiók és ATM Lajosmizse, Szabadság tér 10 27. 127 km Takarékszövetkezet, Újszász és Vidéke Zagyvarékas, Szabadság tér 14
Tovább olvasom
Fordtotta Csonka Ferenc A Himnusz és a Szózat összevetése
A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt "a nemzet béke s hadi dalának" nevezte. Szózat és a Himnusz összehasonlítása?. Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. Vörösmarty Szózata hasonló gondolatokat vet fel, mint Kölcsey Ferenc versei, sőt, mintha az ő gondolatmeneteit folytatná, de hangvétele merőben más: míg a Himnusz egy ima, a Szózat sokkal inkább szónoklatnak hat, az elbeszélő szónoki szerepben beszél és a hallgatót/olvasót szólítja meg; valamint a Himnuszban az ima szinte könyörgéssé válik az utolsó versszakban, a Szózat sokkal lelkesítőbb, sokkal határozottabb, hazaszeretetre és hűségre ösztönzőbb. De számol a Himnusz aggodalmaival, s lehetőségnek látja a nemzethalált is: "Vagy jőni fog, ha jőni kell, a nagyszerű halál". Ugyanakkor lehetségesnek látja a jobb kor eljövetelét is "még jőni fog egy jobb kor". Figyelembe veszi a Huszt figyelmeztetését is: "messze jövendővel" veti össze a jelent.
Vörösmarty ezzel szemben szónoki beszédben mutatja be gondolatait: a múlt és a jelen képei után logikus érveléssel vázolja fel a jövő lehetséges útjait. Az alkotás 1836-ban íródott. Kölcseyvel ellentétben ekkor neki egységes magyar képe van. Az alkotás ezért az egész nemzethez szól úgy, hogy az egyes szám 2. személy használatával közvetlen, bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval. Bárki olvassa a művet, mindig megszólítottnak érzi magát. Mindkét költemény műfaja óda. Formai szempontból a Himnusz imádság, könyörgés, a Szózat romantikus képeket használó szónoki beszéd. (Az óda olyan lírai költemény, amely magasztos eszméket, filozofikus témát énekel meg fenséges, néha patetikus esztétikai minőségben. A himnusz legtágabb értelemben az óda szinonimája. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása. Szárnyaló lendületű, nagy ívű lírai költemény, amelyet valamely eszme, elvont fogalom, természeti jelenség, személy, nemzet, ország, stb. magasztalására írtak. (... ) A NEMZET DALA értelmében főképp a 18-19. században születtek himnuszok. )
(6. ) Anaforás szerkezettel, romantikus képekkel, felsorolással, halmozással (ész, erő, szent akarat) indokolja a világ elismerését. A 10. versszaktól kezdve kétféle jövőképet vázol fel. (10. 11. 12. ) Ha a szenvedés és hősi küzdelem megfelelő volt, és a "buzgó imádság" meghallgatásra talál, akkor jobb kor köszönt ránk, ha viszont mégsem volt elegendő az erőfeszítés, akkor a "nagyszerű halál" lesz a sorsunk. Vörösmarty romantikus képben mutatja be nemzethalál vízióját. A Szózat nemzethalála azonban nem a lassú elkorcsosodásnak, az erkölcsi süllyedésnek szégyenletes utolsó stációja (mint Kölcsey vagy Berzsenyi Műveiben), hanem a korábbi versszakokban felidézett múlt történelmi tapasztalataival összhangban a kiszámíthatatlan, igazságtalan végzettel szembenálló, a jövőért áldozatokat is vállaló nemzet tragikus, de egyben elismerést is kiváltó elbukása. Az óda végén visszatér a keret. (utolsó vrsz. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása — Himnusz Es A Szozat Oesszehasonlitasa Tetel. ) A korábbi kérés, felszólítás nyomatékos paranccsá erősödik. Ismételten hűségre szólítja fel a magyarságot az alkotó.
Művei többnyire közéleti témájúak, a haza sorsával foglalkoznak, és a tett-filozófia megjelenése jellemző rájuk. Vörösmarty Mihály (1800-1855) elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja korai elvesztése miatt tanítónak állt, állása mellett pedig tanult. Írói pályafutásának első szakaszában főleg elbeszélő költeményeket írt, amelyek témája a szerelem és a boldogság keresése volt. Később azonban a már érett költő a közéleti témák felé fordult és foglalkoztatta a haza sorsa. Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. A cím típusában a Himnuszéhoz hasonlít. A cím rövidsége itt is találó és előrevetíti a hangnemet. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusznál az első és az utolsó versszak, a Szózatnál az első kettő és az utolsó kettő alkotja a keretet. A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően). A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló.
A költeményben a múlttal három, a jövővel hat versszak foglalkozik.