Szintén csökkent egyébként az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya, aminél azonban szintén vannak a szegénységet plasztikusabban leíró mutatószámok. Ilyen a súlyos deprivációt leíró, aminek a komponenseit ezért külön is ábrázoltuk alább. Négy ábra arról, hogyan nem változott az életszínvonalunk húsz év alatt | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A statisztikai hivatal módszertana szerint azok számítanak súlyos anyagi nélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van; a lakás megfelelő fűtésének hiánya; váratlan kiadások fedezetének hiánya; kétnaponta hús, hal vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya; évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya; anyagi okból nincs autója; anyagi okból nincs mosógépe; anyagi okból nincs színes tévéje; anyagi okból nincs telefonja. A fenti mutatószámok közül a leglátványosabb javulás abban volt, hogy mennyi embernek jelentett problémát egy váratlan egyszeri kiadás megfizetése. Míg 2012-ben a magyarok háromnegyede tartozott ebbe a csoportba, 2020-ban ez az arány már csak 35 százalék volt.
A korai költségvetés eddigi tapasztalatai Költségvetési év Benyújtás időpontja Parlamenti zárószavazás Eltelt napok 2013 2012. június 15. 2012. december 11. 189 2014 2013. szeptember 30. 2013. december 17. 103 2015 2014. október 30. 2014. december 15. 46 2016 2015. május 13. 2015. június 23. 41 2017 2016. április 26. 2016. június 13. 48 2018 2017. május 2. 2017. június 15. 44 2019 2018. június 13. 2018. július 20. 37 2020 2019. június 4. Bérek alakulása 2020 printable. 2019. július 12. 38 2021 2020. május 26. 2020. július 3. 2022 2021. május 4. 2021. június 15. 42 Forrás: Portfolio-gyűjtés Van tennivaló Komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie az új kormánynak és ezek között van a költségvetés rendbetétele is. Egyes elemzői vélemények szerint már 2022 második felében hozzá kell látni a költségvetés kiigazításához, a feketeleves ugyanakkor csak 2023-ban jöhet el igazán. Ekkor akár a GDP 3%-ának megfelelő költségvetési módosítást kellene végrehajtani. Információink szerint már az orosz-ukrán háború kitörése előtti hetekben (! )
2020. január–október: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 405 900 forint volt. Nehéz feladatok várnak az új Orbán-kormányra: hamarosan kiderül, hogy kalapálják ki a költségvetést. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 700 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9, 7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 9, 9%- kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (700 500 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 000 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 430 200, a nők esetében 362 600 forintot ért el, ez a férfiaknál 9, 2, a nőknél 10, 4%- os növekedést jelent egy év alatt.
mintegy 2000 milliárd forintos költségvetési kiigazítással számolt a kormány két év alatt, vagyis a büdzsé kiigazítása terén valóban van tennivalója a kormánynak. Jelzésértékű lehet a jövő szempontjából a költségvetés márciusi állapotáról képet adó államháztartási jelentés, amelyet a Pénzügyminisztérium péntek délelőtt hoz nyilvánosságra. (Februárban nem meglepő módon felrobbant a költségvetési deficit. ) Ezen alaphelyzet fényében három nagyon fontos kérdésre kell figyelni: milyen makrogazdasági feltételezésekkel számol a kormány: GDP-növekedés és infláció, hová lövi be a költségvetés hiányát jövőre és hozzányúl-e a 2022-es hiánycélhoz (amit legutóbb vitt le a GDP arányában 5, 9%-ról 4, 9%-ra), a változó bevételi- és kiadási számok fényében (energiaárak elszállása, kamatok emelkedése, lassabb GDP-növekedés, viszont a vártnál magasabb infláció, stb. Bérek alakulása 2010.html. ) és a hiánycélok teljesítése érdekében tesz-e pótlólagos egyensúlyjavító intézkedéseket a kormány. Nemcsak a piaci elemzők figyelmeztettek a költségvetés elcsúszására.
A magyar emberek többségét meglehetősen súlyosan érintette a 2008-as gazdasági válság. A magyar lakosság életszínvonala romlott, elindult az elszegényedés, a hitelek fizethetetlenné váltak, a rezsik terén is jelentős tartozások halmozódtak fel, ez pedig a magyar családok jelentős részét tönkretette. Éppen ezért rengeteg családnál létkérdés, hogy a magyar bérek pozitív irányba mozdulnak-e el. Sokakat érdekel, hogy mi várható a 2015-ös évben a magyar bérek terén, hogy jó irányt vesznek-e a bérek a 2015-ös év folyamán. A Központi Statisztikai Hivatal által készített kimutatás alapján tulajdonképpen folyamatosan növekedésben van az átlagkereset és a bruttó bér. Az elmúlt 10 évben nagyjából 100. 000 Ft-tal nőtt az átlagkereset, ha a havi béreket nézzük. Az átlagkereset 2013 évben például 230. A foglalkoztatottság és az átlagbér 2020 novemberében - Nemzeti.net. 664 Ft volt. 2014 elején viszont ez minimálisan visszaesett, 2014 januárjában 226. 600 Ft volt a bruttó havi átlagfizetés. A gazdaság teljesítménye viszont jelenleg is folyamatosan nő, így a bérek növekedése a 2015-ös évben is valószínűsíthető.
(Ahogy vélhetően ők, Rajkék is valamelyik elkobzott vagyonból választották korábban. ) Lehet, hogy csak városi legenda az állítólag a Rajk László 1956-os, több százezer ember által fölkeresett, Rajk Júlia által kiharcolt újratemetésén a korábbi harcostársak között elhangzott mondat: " Ha szegény Laci élne, de közénk lövetne… " De, ahogy Pető Andrea is írja, mivel férje könyörtelen kommunista volt, Rajk Júlia " bármit tett vagy gondolt, azok számára, akik akkor jogsértések áldozataivá lettek, ez a sérelem marad az elsődleges. " A könyv viszont fontos tudományos tett, főleg akkor, amikor már nem az antikommunizmus, hanem a "gender" válik a politikai közösségképzés hívószavává.
Rajkné Földi Júlia azzal fenyegetőzött, hogy ha az emberek nem vehetnek részt szabadon az újratemetésen, ő is a kerítésen kívül marad, csak ott helyezi el a virágait. Erről informális csatornákon az ekkor már nagy hatósugarú pártellenzék is gyorsan tájékoztatott, így a botrány lényegében már a politikai nyilvánosság előtt zajlott. A pártvezetés szinte az utolsó pillanatban adta be a derekát: a végül hatodikára tett temetés előtt alig 12 órával beleegyeztek a Kerepesi temető megnyitásába. A zsarnokság dőzsölt és ülte torát, És százezrek vérével festette bíborát – a kommunista mártírok emléke előtt tisztelgő munkás gyászinduló Rajk László temetésén új értelmet kapott; itt ugyanis a gyilkosok is kommunisták voltak, és ezt most már nyilvánosan, köntörfalazás nélkül ki kellett mondani. "Ezek egymást is gyilkolják" "Ha szegény Laci élne, most biztos közénk lövetne" – mondta Rajk egyik hajdani barátja a temetésen megjelent több százezres tömeget látva az ismert politikai anekdota szerint. A temetés rendben zajlott le, de utána a Battyhány-örökmécseshez átvonulók között már az volt a jelszó, hogy "nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! "
Pető Andrea, a CEU professzora, magát ráadásul feminista történészként is határozza meg, vagyis nem titkoltan ideológiai célja is van hősnője életrajza megírásával. (Ő írta korábban a II. világháború megerőszakolt női áldozatairól szóló könyvet is. ) Az életrajz célja, írja, " bemutatni, hogyan valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfiak világától szabad nő. " Ehhez a " saját név létrehozásának " történetét választotta, erre fűzte fel Rajk Júlia életrajzát. Rajkné Földi Júlia néven született, azután lett Rajk Lászlóné. Letartóztatásakor pár hónapos fiát gyerekotthonba tették, először Kovács István néven. Két év után a pártvezetést folyamatosan levelekkel bombázó nagymama, Rajk Júlia anyja és nővére visszakapták a gyereket (a Váci út és Bulcsú utca sarkára kellett menniük, ott adták ki nekik egy kocsiból). Mivel semmit sem tudtak a letartóztatott anyáról, Júlia nővére adoptálta Rajk Lacikát (akinek eredeti neve addigra már elveszett) férje, Györk Lajos neve után Györkként.
Hogyan is láthatna világosan a közvélemény egy jelentős része, amikor a nemrég elhunyt Rajk-fiú a '80-as években a Kádár "kérlelhetetlen" ellenfelének számító demokratikus ellenzék, a későbbi SZDSZ egyik meghatározó alakja volt. Ebben az összefüggésben egy kis rásegítéssel könnyű eljutni oda, hogy apja, a Rákosiék által kivégzett Rajk László ugyan keményvonalas kommunista volt, de mégiscsak egy áldozat. Mégiscsak az ő koporsója köré gyűltek Nagy Imréék és sok rendszerkritikus kommunista, mielőtt kitört október 23-án a forradalom. Így jutunk el oda – ahogyan az a tankönyvekben és a balliberális történetírásban is szerepel –, hogy a Rajk-újratemetés a forradalom egyik nagyszerű nyitánya és egyben a baloldal öntisztulásának kezdete volt. Csakhogy ez így minimum komoly csúsztatás, mivel arról alig esik szó, hogy Rajk semmi esetre sem a rendszer mártírja, hanem ugyanolyan hóhér, mint Rákosi. A Rajk-ügy egy tipikus példája annak, hogy a kései emlékezet szempontjából milyen veszélyeket rejt magában, ha a végéről kezdjük értelmezni a történelmet.