Miskolc (1979) Csizma az asztalon (1980, instrumentális) Átverés (1976, ének: Vikidál) Csillag leszel (1976, ének: Vikidál) Shoot Me! (1978/79, ének: Vikidál) (Lőj rám! ) Formula I (1978/79, ének: Vikidál) (Forma I. )
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Vagy talan ez mar "gyorsabban terjed" es "reagalni kell".
Önálló lemezfelvételei jelentek meg Mozart versenyművekkel, Chopin zongoraműveivel és Liszt Ferenc zongoraterméseivel. A finnek is kaptak egy csodazongorát, amelynek sikeréért a fél NER dolgozott vérrel-verejtékkel, mégse kell senkinek. The Chopin Album Chopin Mozart zongora-verseny Chopin Rachmaninov Chopin 2002 Aranyszín köntösbe Villa Gyllenberg Mozart Liszt Gergely Bogányi: Chopin Schumann Bogányi-zongora A zongoraművész és konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát. "Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang", így mutatta be a saját nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének. A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé, és több mint 7 év alatt készítették el az áramvonalas "csodazongora" prototípusát a vágyott hangzással.
2014-ben és 2015-ben összesen annyi bevétele volt a cégnek, amennyi 1, azaz egy darab zongora ára. 2016-ban pedig konkrétan 0 forint árbevételt könyvelhettek el, a cég eredménye mínusz 236 millió forint volt. Senki nem akar csodazongorát? Dehogynem: a magyar kormány, amely egyből tízet rendelt belőle, és 764 milliót költött el rá a pénzünkből. Ebből hetet magyar, hármat pedig külföldi intézmények kapnak - köztük most a helsinki Sibelius Akadémia. Az egyik legszebb momentum Pécs esete, ahol a durván eladósodott város fideszes polgármestere közadakozást kezdeményezett a Bogányi zongora megvásárlására, de csak 2 millió forint jött össze. Nem fizet a nép? Sebaj: végül az állam vette meg a városnak a zongora extra méretű változatát 108 millióért. A közadakozásból befolyt összes a szállításra és a hangolásra volt elég. Ha a válogatós az egyszerű embereknek és a válogatós művészeknek nem kellett, akkor talán az arab sejkeknek jó lesz: tavaly novemberben az Abu-Dhabiban tartott Big Boys Toys nevű luxusexpón próbálták elsózni.
B. : Ez egy viszonylag rövidebb zongoraverseny, ezért választottuk mellé Bruckner közel másfél órás 5. szimfóniáját. Ezt sokszor önmagában is játsszák koncerten. A két mű hangvétele nagyon ellentétes. B. : Azért két német zenéről van szó, bár Bruckner, ugye osztrák volt. Mendelssohn könnyűkezű zseni volt, Bruckner pedig hosszú távú harcos. Minden darabját, ezt is, sokszor átírta, alakította. Ez idő tájt nehézségei voltak a magánéletében. A közönség tragikus szimfóniának, vagy 'a sorsok templomának' nevezi. Sőt elnevezték még pizzicato-szimfóniának is, mert az első tétel bevezetése a vonósok pengetésével indul, bár ez szerintem félrevezető minősítés. Bruckner maga fantasztikus szimfóniának nevezte, de igazából sose adott neki nevet. Ennek a műnek a titka a hangok mögött keresendő. Az kevés, ha eljátsszuk a hangokat pontos időben, helyen és módon. Utána még ki kell nyitni egyfajta kaput, és egészen új univerzum nyílik meg. Sok karmester nem tudja kinyitni ezt a kaput, és ezért nem tudja hitelesen interpretálni Brucknert.