Változások a tömegközlekedésben július 11-étől 13-án hajnalig Közlekedés a 4-es és a 6-os villamos vonalán szombaton hajnali 4 óra és vasárnap 24 óra között 2015. július 11-én (szombaton) hajnali 4 órától 12-én (vasárnap) 24 óráig a 4-es és a 6-os villamos dél-budai végállomásától (a 4-es villamos az Újbuda-központ M, a 6-os a Móricz Zsigmond körtér M végállomástól) rövidített útvonalon csak a Széna térig közlekedik. A BKK a Széll Kálmán tér közelsége miatt a kimaradó szakaszon pótlóbuszt nem indít, a tér és a metróállomás leggyorsabban a villamossíneken gyalogolva, majd egy csak erre a hétvégére létesített jelzőlámpás gyalogos-átkelőhelyen keresztül közelíthető meg. Közlekedés a 4-es és a 6-os villamos vonalán a péntekről szombatra és vasárnapról hétfőre virradó éjszaka 2015. július 11-én (szombaton), majd 13-án (hétfőn) 0 és hajnali 4 óra között a 6-os villamos nem közlekedik, helyette a teljes nagykörúti vonalon villamospótló busz jár 6-os jelzéssel.
A Blaha Lujza térről a Széll Kálmán térre az M2-es metróval lehet utazni. A 9-es autóbusz 11:30-tól 14:20 óráig nem közlekedik a Zsigmond tér és a Deák Ferenc tér között, 14:20-tól 18 óráig a Deák Ferenc tér és a Batthyány tér között. A 109-es autóbusz 11:30-tól 14:20-ig nem jár a Zsigmond tér és a Batthyány tér között. 13 és 15 óra között a 19-es és a 41-es villamos nem közlekedik a Batthyány tér és a Szent Lukács Gyógyfürdő között, a 17-es villamos nem jár a Széll Kálmán tér és a Szent Lukács Gyógyfürdő között. A 15-ös és a 115-ös autóbusz a 12 órától 15 óráig nem közlekedik a Deák Ferenc tér és a Lehel tér között, 15 órától 18 óráig nem jár a Széchenyi István tér és a Lehel tér között. 12 és 15 óra között a 26-os autóbusz nem közlekedik a Margitsziget, Centenáriumi emlékmű és a Nyugati pályaudvar között; a 91-es, a 191-es és a 291-es autóbusz nem jár a Margit körút és a Nyugati pályaudvar között. A 191-es autóbusz a Margit körút megálló után a Széll Kálmán térig szállítja az utasokat.
Az újrafogalmazott épület sokkal jobban becsatlakozik a tér mozgásába és egy nyitott utaskijárati csarnokká változott. Szolgáltató épület A tér Szilágyi Erzsébet felőli sarkánál, a villamosok (Combinók) szükségszerű parkoltatása némileg blokkolja a gyalogosforgalmi áramlást. Ebből próbálva erényt kovácsolni, itt helyeztük elegy épületben a BKK üzemi funkcióit (járművezetők tartózkodói és öltözői), a villamos forgalmi irodát, valamint – a tér felé forduló frekventáltabb részén -a BKK ügyfélközpontot, üzleteket és a nyilvános illemhelyet. Cél volt, hogy az elnyújtott mozdulatú, V-alakú épület a tér felé minél kevésbé épületszerűen jelenjen meg. Ezért is alakult ki a lépcsős terasz, ahonnan rálátni a térre. A másik szárny végfalára pedig ráfut a zöld, ami egyébként az egész épület tetejét borítja, hogy a környező házakból egy megemelt kertet lássanak. Támfal épület A Városmajor és a Várfok utcai buszmegállók felől érkező gyalogos forgalmat a Széll Kálmán térre két útvonalon vezetjük le: a Csaba utcai lépcsőn és új mozgólépcsőkön, illetve a Vérmező utcai alagút felett létesült gyalogos hídtól induló 'spanyol-lépcsős' és rámpás közlekedőn.
2016. november 7., 16:07 Ezúttal kocsányos tölggyel, égerrel és platánnal próbálkoznak, remélik, nagy zavar nem lesz a forgalomban. 2016. szeptember 30., 12:20 De még csak egyeztetnek róla. A fák fele kirohadt, a kivitelező ingyen kicseréli őket. 2016. augusztus 27., 07:44 Amúgy is ritkaság a tisztességes bundás kenyér a városban, most találtunk egy helyet, ahol csúcsra járatták. 2016. augusztus 25., 16:03 Megvan, hol nevezhetnek el végre közterületet Moszkváról a Főváros 2011-es ígérete szerint. 2016. augusztus 10., 14:04 7, 7 milliárdért glancolják ki a Postapalotát, amit további 7-ért vettek meg. Irodaház lesz belőle. Egy hónap telt el a felújított tér hivatalos átadása óta, kimentünk megvizsgálni, hogy működnek a dolgok. Nem túl jól. 2016. július 9., 08:26 Sok eső esett, a talaj nem nagyon vízáteresztő. A BKK ellenállóbb fákat ígér a térre. 2016. június 17., 17:19 Egy hónapja már használják a fővárosiak, eddig tartottak az utolsó simítások. Videónkból pontosan kiderül, mi mennyibe került a megújult Széll Kálmán téren.
Neurológiai Központ A Prima Medica Egészségközpontok legújabb tagja a Neurológiai Központ 2019 szeptemberében megnyitotta kapuit Budapesten, az I. kerület szívében. Eddig a Fájdalomközpont kötelékén belül elérhetőek voltak bizonyos neurológiai vizsgálatok, a továbbiakban a szakma elismert orvosai mostantól a Neurológiai Központban, még professzionálisabb környezetben, bővített szolgáltatási palettával várják régi és új pácienseiket. A neurológia, magyarul az ideggyógyászat a központi és perifériás idegrendszer szerkezeti és funkcionális megbetegedéseivel foglalkozó orvosi szakma. A központi idegrendszer az agy és gerincvelő, a perifériás pedig a testet behálózó, környéki, érző, mozgató és vegetatív idegpályák összessége ellenőrzi és irányítja. A leggyakoribb panaszok közé a fej- és derékfájás, illetve egyéb fájdalomszindrómák, mint szédülés, zsibbadások, gyengeségérzet, látászavarok, eszméletvesztések, emlékezet- és gondolkodászavarok tartoznak. A neurológus szakorvos feladata az idegrendszer működésében bekövetkező zavarok kivizsgálása, diagnosztikája és sok esetben a kezelése is.
A bronzkori Nagy-Britanniában az emberek nem használták az Európában megszokott mérlegeket és súlyokat arra, hogy megmérjék és megszámlálják az aranyukat. Sőt, az új kutatások szerint leginkább úgy tűnik, hogy semmiféle technikát nem alkalmaztak az aranytárgyak szabványosítására. Ezzel viszont kizárták annak lehetőségét, hogy fizetőeszközként szolgáltak volna a szigeten. A kutatások kimutatták, hogy Európa ókori lakosai szabványos súlyegységekkel együtt egyfajta mérlegeket használtak számos tárgy tömegének megállapítására, pont úgy, mint a modern üzletekben. Korábbi tanulmányok szerint a gyakorlat elterjedt az aranyra vonatkozóan a bronzkori Nagy-Britanniában is, ami felveti annak lehetőségét, hogy a nemesfémet pénzként használták ebben az időben. Dr. Raphael Hermann, a göttingeni Georg-August-Universität kutatójának új elemzése azonban azt mutatja, hogy ez nem így volt. A bronzkori britek nem használtak európai súlyokat az arany méréséhez. Most már tudjuk, hogy a súlymérés, mint a dolgok számszerűsítésének módszere létezett a bronzkori Nagy-Britanniában, hiszen azt az Angliában a Potterne és Cliff End Farmon talált mérlegsúlyok és mérleggerendák bizonyítják – mondta Dr. Hermann a HeritageDaily online tudományos portálnak.
(Hasonló motívum jelenik meg Petőfi János vitéz ében, amikor a főhős nem képes a zsiványok rablott kincsével megoldani sorsát. ) Timár számára az emberek hálája, köszönete csak fokozza szégyenét, bűntudatát, s a világ bűnössége sem változtat ezen. Timár idealista, képzete szerint a tisztesség, becsület csak az egyszerű emberek, a szegények sajátja vagy azoké, akik nem ebben a világban, nem a társadalomban élnek. A regény elején Tereza mama fogalmazza meg a Senki szigetének törvényeit, melynek sarokpontja, hogy itt nincs pénz, nincs tulajdon, ez a világ "mentes a civilizáció ártalmaitól". A regény főhőse sorsának megoldódása csodaszerű. A végső kétségbeesésében öngyilkosságra készülő Timárt legnagyobb ellenségének halála menti meg. A rianás természeti csoda. Az arany ember elemzés. A természet mint igazságot szolgáltató erő Jókai más regényeiben is felbukkanó motívum. A természet "beavatkozása" azonban nem végzetszerű, inkább az isteni gondviselés megnyilvánulása. A természet tökéletessége Isten igazságosságának és tökéletességének a jelképe az emberi társadalommal, a civilizációval szemben.
Tímea hozzá ment Kacsukához, és ezt nem tudta elviselni Athalie, ezért meg akarta ölni a lányt. Nem sikerült neki, és egy levél (ami a rejtekhely titkáról szól) leleplezi őt. Athalie utolsó tör döfése az volt, hogy elmondja, hogy a rejtekhely titkát csak Tímár Mihály tudta. Timár utolsó visszatérése a Senki szigetére szimbolikus szakítás a társadalommal, a társadalmi sikerrel, karrierrel, visszatérés a természetes állapotokhoz, Jókai idealista rousseau-izmusa. A sziget mint motívum az utópiákból eredő tökéletes helyszín, s Jókai valósággal szembeni pesszimizmusának bizonyítéka: a való világban, az emberi társadalomban az író nem lát lehetőséget a tiszta, becsületes, igaz életre. Épp ezért különleges és talányos a mű befejezése. A boldog öregember, akinek neve Senki, mégis a valóság szférájába helyezi a boldogságot, tehát a pesszimizmus mögött mély hit és optimizmus rejtőzik, ily módon az epilógus újraértelmezteti a történetet az olvasóval. Jókai e regényének jellegzetességei a jelképek és a mesei motívumok.