Ki fedezte fel Észak-Amerikát? Most bizalommal mondhatjuk, hogy öt évszázaddal a spanyol, a Vikingek észak-amerikai országokra, és még egy ideig is. Természetesen bizonyos időpontokban is nem megy, azonban magabiztosan kijelenthetjük, hogy ez történt a második évezred elején. De az utas személyiségével a dolgok vannaksokkal jobb, a neve és néhány életrajzi adata ismeretes. A neve Leif Erickson volt. Férfi ősei, apja (Eirik the Red) és nagyapja feltalálók voltak, és Leif folytatta a családi vállalkozásokat. Eric Red Grönland felfedezőjének tekinthető. Még a partján is két települést alapított, amelyeket az éghajlat drasztikus változása után kiürítettek. Erickson Izlandon született, valószínűleg be970 éves. Mivel már felnőtt volt, Leif Norvégiába költözött, mivel vágyott arra, hogy ott szolgálja a királyt. Ideje volt a keresztény vallás északi irányban történő gyors kiterjesztése, és sok norvég, köztük maga Leif Eyrikson elfogadta a kereszténységet. Ki fedezte fel Amerikát? (Amerika igazi felfedezője). Nem maradt sokáig Norvégiában, a véraz úttestre az ősök és az utazó szellemét hívták fel, és az apját Grönlandon követte.
2020. 05. 17 23:10 Hovanec Zoltán Ma, pont 50 évvel ezelőtt, 1970. május 17-én indította meg atlanti-óceáni expedícióját Thor Heyerdahl – norvég tudós, aki egy papirusznádból készült hajó, a Ra II segítségével jutott el a marokkói Safi kikötőjéből a karibi szigetvilágba. Több mint 3000 évvel ezelőtt az egyiptomiak vagy a főníciaiak eljuthattak Amerikába-ezt bizonyította már 50 évvel ezelőtt ez a nagyszerű norvég tudós. Ki fedezte fel amerika serikat. AMERIKA igazi felfedezői az ókori civilizáció hajósai – és miért nem őket dicsőítjük és tisztelgünk előttük ma is? "A civilizáció attól a pillanattól kezdett el nőni, hogy kommunikáltunk egymással – különösen igaz ez a tengeri kommunikációra, ami lehetővé tette, hogy az emberek inspirációt és ötleteket szerezzenek egymástól, és nyersanyagokat cseréljenek. " (Thor Heyerdahl) Thor Heyerdahl 1914-ben, egy tehetős sörfőző fiaként látta meg a napvilágot a norvégiai Larvikban. A kutató természettudományos érdeklődése – melyet édesanyjától, egy helyi múzeum igazgatónőjétől örökölt – már gyermekkorában megmutatkozott, Heyerdahl ugyanis saját állatgyűjteményt alapított otthonában.
de az a zavar, hogy Kolumbusz az új világban landolt, nem korlátozódik magára a felfedezőre., A tudósok évszázadok óta hevesen vitatkoztak arról, hogy Columbus először lépett be a nyugati féltekén-az úgynevezett landfall vita. mindannyian egyetértettek abban, hogy Columbus megérkezett a Bahama-szigetek egyik szigetére, amelyet San Salvadornak nevezett (az őslakos amerikai lakosok, az Arawak, Guanahani szigetnek hívták). Ki fedezte fel amerikát és mikor. De több tucat különböző szigetek már kandidált mintegy számos történész, mint a valódi San Salvador. A három legnépszerűbb versenyző a Watling-sziget (ma San Salvador), A Cat-sziget és a Grand Turk (amely ma már nem része a Bahamáknak) volt., Guanahani/Watlings/San Salvador Több mint 500 évvel később még mindig nincs végleges válasz a landfall kérdésre, de az általános konszenzus az, hogy Columbus 1926-ig Watlings-sziget néven landolt. A szigetet egy helyi kalózról nevezték el, aki jámborságáról híres, és vasárnap szigorúan tilos volt fosztogatni. A watlings lakói 1926-ban átnevezték San Salvador szigetüket, a megfelelő név kitalálása kulcsfontosságú volt Columbus szigeteként., A 400.
2010. nov 11. 17:11 A filmvilág számtalanszor merített ihletet a történelem híres mítoszaiból. A franciák egyik kedvence, Gérard Depardieu így játszhatta el Kolumbuszt, de Leonardo DiCapriót és Kate Winsletet sem feledjük el egykönnyen a Titanicból. Izgalmas legendák ezek, még akkor is, ha már rég megcáfolták őket... A legenda: 1492-ben az olasz tengerész, Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Mivel azt hitte, Indiába érkezett, az őslakosokat indiánoknak nevezte el. A valóság: Amerikát már az i. sz. 10. században felfedezték a vikingek. Ezenfelül nem sokkal Kolumbusz után a honfitársa, Amerigo Vespucci is megtette az utat – sikerrel. Kolumbusszal ellentétben ő sejtette, hogy egy eddig még ismeretlen kontinens partjaira lépett. Valóban Kolumbusz fedezte fel Amerikát? - Tudás.hu. Egy német térképész javaslatára Amerigóról nevezték el az új földrészt. Létezik Tutanhamon fáraó átka? A legenda: "Gyors szárnyakon jár a halál arra, aki a fáraók sírjához merészel nyúlni" – jósolja a Tutanhamon sírkamrájának bejárata feletti felirat. És mintha az átok valóban működött volna, hiszen Lord Carnavon – a művelt, széles látókörű angol arisztokrata az 1922-es feltárást követő évben meghalt.
Csakhogy Marino azt állítja, hogy azt megelőzően már egy utat Innocent és a vele kapcsolatban álló Medici bankház finanszírozott. Innocent azért fizethette Kolumbusz felfedező útját, hogy az "Indiák" mesés kincseit megszerezve újabb keresztes hadjáratokat indíthasson, s hogy újabb lelkeket téríthessen meg. Innocent utóda, a spanyol születésû Borgia pápa, VI. Sándor " az Újvilág fölötti jogokat" átruházta a spanyol trónra. Amerika felfedezésének valódi történetére pedig azért hullott a feledés leple, mert Kolumbusz spanyol megbízói olykor hamisították a felfedező aláírását. - állítja Marino - Az olasz kutató saját bevallása szerint Bausani professzor, az iszlám világhírű kutatójának munkásságát folytatja, aki alaposan tanulmányozta a Piri reis térképet, amely Hadji Muhiddin Piri Ibn Hadji Mehmed, az ottomán flotta vezéréről kapta elnevezését. Az isztambuli Topkapi Palota felújítása közben (1929-ben), történészek egy csoportja egy különleges, gazellabőrre rajzolt térképet talált. Kolumbusz korábban fedezte fel Amerikát? | az Y ügyosztály. A felfedezésről Paul Kahle német orientalista adott hírt először 1931-ben, Hollandiában.
2021. november 8., hétfő 2021. november 8., hétfő A Fekete István Szabadegyetem legutóbbi előadásán Jelenczki István filmrendező, dr. Popély Gyula történész és Raffay Ernő történész beszélgetett a betiltott Trianon-filmről. A rendezvény házigazdája Novák Előd volt, aki korábban arról adott hírt, hogy az előadások teltházzal zajlanak, ezért minden egyes alkalomról felvétel is készül, így azok sem maradnak le, akik már nem férnek el a helyszínen. Novemberben Bogár László közgazdász tart előadást a koronavírust övező új világrendről Globális örvénylések címmel a Mi Hazánk Mozgalom értelmiségi holdudvarából alapított Fekete István Szabadegyetemen, a párt újbudai irodájában (Bp. XI. kerület, Bartók Béla út 96. ) november 11-én (csütörtök) 18 órától. A nyilvános előadáson "védettségi" igazolvány nélkül is részt vehet bárki.
Semjén Zsolt elmondása szerint sok ember Bambival azonosítja az őzet, de ennek a mesefigurának semmi köze sem az őzhöz, sem a természet rendjéhez. Fekete István állathősei azonban olyanok, hogy bennük van mindaz a pozitívum, ami Bambiban is, mégis hűségesek a természet rendjéhez, a valósághoz – emelte ki. Az állatvilágnak a természettől elszakadt humanizálása nagyon könnyen az ember dehumanizálásához vezethet. Minden lénynek meg kell adni a neki járó tiszteletet, méltóságot, védelmet, de a természet szerint neki járó módon – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Kovács Zoltán, a négy nap múlva nyíló "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy éppen egy hete, szintén az Uránia Filmszínházban mutatták be a Kittenberger Kálmánról szóló filmet. Két és fél évvel ezelőtt ugyanis a világkiállítás szervezői nagy vállalást tettek: nemcsak a vadvilágról, a fenntartható gazdálkodásról, a vadgazdálkodásról szóló tudást, az ország természetei értékeit mutatják meg, hanem egyúttal a vadászati irodalom és a vadgazdálkodás legnagyobbjai esetében a kultuszépítés feladatát is magukra vállalják – idézte fel.
Megtudhatjuk, miként hatottak írói pályájára s természettel való kapcsolatára családi és politikai viszonyai, a siker és a sikertelenség, barátság és veszteség, megértés és meg nem értettség, s hogyan segítette őt különleges megfigyelőképessége és természettisztelete a vadászatban, az irodalomban és személyes emberi kapcsolataiban. Az archív kordokumentumokra, interjúkra és irodalmi anyagokra épülő film Fekete István születésének 120. évfordulóján készült a még élő Fekete István-leszármazottak támogatásával. Szintén az Uránia Filmszínházban mutatták be a Kittenberger Kálmánról szóló filmet. Széchenyi Zsigmondról és Kittenberger Kálmánról már készült film, Fekete István regényeit pedig ki ne olvasta volna – vetette fel Kovács Zoltán a filmbemutatón, hozzátéve: Magyarország egyik legolvasottabb írójáról van szó, akinek műveit több mint tizenötmillió példányban adták ki és tizenkét országban, tizennégy nyelven jelentek meg írásai. Ideje azonban megemlékezni arról, hogy Fekete István munkásságának nem a gyerekirodalom a legfontosabb eleme.