Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Az őszi lemosó permetezés legideálisabb ideje a lombhullás, tehát a vegetációs időszak befejeződésekor van. Ennek az oka, hogy a lehulló lombokkal az áttelelő szaporító képletek is megsemmisíthetők: leveleken lévő spórák és áttelelő tojások. Tavaszi permetezés: Elhagyhatatlan a tél elmúltával, a fagymentes napokon végzendő kora tavaszi lemosó permetezés, amelynek segítségével jelentősen csökkenthetjük az áttelelő kártevők, kórokozók mennyiségét.
A tavasszal viruló fák és cserjék után most összegyűjtöttük a nyáriakat. A kert melyik részére mi illik? Mindenki válogathat saját és növénye kedvére, ha kertet tervez. 1. Pom-pomos selyemakác A selyemakác ( Albizia julibrissin) finom lombú, ernyős koronájú díszfa, lilásrózsaszín pamacsos virágai júniustól szeptemberig, több hullámban nyílnak. Védett, meleg fekvésben, szoliterként ültetve díszít csak igazán! Fiatalon fagyérzékeny, ezért a tövét takarjuk le télire. Hátránya, hogy először virágaival, majd termésével sokat piszkít, seperni kell alatta. 2. Rosa Talajtakaró rózsa fajták - Kertészeti webáruház - addel.hu piactér. Pillangóskertek növénye: a nyáriorgona Viszonylag kevés cserje virágzik nyáron, így különösen értékesek a nyáriorgona ( Buddleja davidii) különböző színű nemesített változatai, melyek magányosan vagy csoportokba ültetve hangulatos színfoltot nyújtanak a hobbikertben. Virágait a hosszú hajtások végén fürtökben hozza, színük a fehér, rózsaszín és lila árnyalatai közt változhat, fajtától függően. Télen hajtásai visszafagyhatnak, de ez nem probléma, mert tőből újra kihajtanak.
Metszés ideje: Metszésére a tél vége a legmegfelelőbb időpont. Ilyenkor már láthatók a téli fagykárok és attól sem kell tartani, hogy a visszavágott ág, vagy vessző visszafagy. A tavasszal virágzó cserjéket (Forsythia, Chaenomeles, Jasminun nudiflorum) csak virágzás után metsszük, különben levágjuk az éves virágokat róla, a nyáron (Potentilla, Weigela) és ősszel virágzókat tél végén, tavasszal. Metszés célja: a gyenge részek eltávolítása, a vékony gallyak, beteg, sérült ágak lemetszése a cserje alakítása, ez az egészséges, de nem kívánatos részek eltávolítását jelenti évről évre szabályozni tudjuk a metszéssel a virágzás minőségét és mennyiségét Permetezése A betegségek megelőzése érdekében késő ősszel és kora tavasszal a gyümölcsfákkal együtt a lombhullató díszcserjék is kapjanak lemosó permetezést. Ezzel kiválthatunk több későbbi permetezést. Őszi permetezés: A kártevők elszaporodását leghatékonyabban az őszi lemosó permetezéssel előzhetjük meg. Az ősz beköszöntével egyre szükségesebbé válik ennek alkalmazása.
Illyés Gyula közéleti problémákat fogalmaz meg polemikus műveiben (Jog a XX. században, 1937; Egy népfinak, 1937; Táviratok, 1981). Tulajdonképpen a mi kis kép-versikéink is epigrammák, sőt az Iniciálé versikéi is! Pannónia discrete műfaj . :) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (Berezeli Anzelm Károly fordítása)
Szimonidész (Kr. 5-6. ) nevéhez fűződik a hősi epigramma leghíresebb változata (A Thermopülai-i hősökre), Anakreón (Kr. 6. ) a béke és a magánélet elsődlegességét hirdeti (Gyűlölöm azt…), Aszklepiadész (Kr. 1. ) a szerelmi epigramma mestere (Életuntság). A római költészetben Catullus (Kr. ) a szerelem ambivalenciáját fejezi ki kivételes dinamizmussal (Gyűlölök és szeretek). Martialis (1. ) a műfaj szatirikus változatát műveli (Könyveiről). A műfaj késöbbi világirodalmi történetéből Goethe és Schiller közösen jegyzett, művészeti-irodalmi tárgyú epigrammakötete, a Xéniák (1796) emelkedik ki. A magyar költészetben a humanista Janus Pannonius itáliai korszakában – Martialis nyomán – írt epigrammákat (Szilviához; Kigúnyolja Galeotto zarándoklását). A Magyarországon született művekben a költői öntudat hirdetése mellett (Pannónia dicsérete; A narni Galeottóhoz) megszólal a meg nem értettség és a korán jöttség fájdalma is (Egy dunántúli mandulafáról). Balassi költészetében csak a kései művek között találunk epigrammákat (Fulviáról, Az erdéli asszony kezéről).
A végső fohász visszakapcsol a verset indító szorongó érzésekhez. A humanista világnézetű ember értékrendjét is kifejezi a vers. Pannónia dicsérete Epigramma: A bölcs gondolatot, szellemi gúnyt, fontos igazságot tömören összefoglaló, gyakran csattanóval végződő, viszonylag rövid versek neve, a disztichonforma már nem feltétlen követelmény. A vers epigramma. Büszke volt saját magára, hogy az ő munkássága nyomán valósodott meg a humanizmus Magyarországon. Nem a hazájára büszke, hanem a hazája legyen rá büszke. Maga kívánt a versének a hőse lenni. Eddig csak Itáliában voltak költők, írók, de most már Magyarországon is vannak szép dalok. Ezért igen becsülheti hazája, hogy fölhozta a kultúrát az európai szintre. Előzmények: A korábban taglalt középkori irodalomnak végül az tett be, hogy az olasz városi polgárság a 14. századra megerősödött, és ők még világiasabbak voltak, ráadásul reneszánszát élte az ókori műveltség - ez volt a reneszánsz. Magyarországra az ott tanuló diákok révén jött be a divat a 15. század második felében, de mivel nálunk nem voltak gazdag polgárok, a nemesség töltötte be e szerepet.
században Egy népfinak Táviratok Források [ szerkesztés] lexikon: Epigramma jelentése Fazekas Kulturális Enciklopédia: Epigramma szócikk Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85044385 GND: 4152507-3 BNF: cb119364768 BNE: XX527265
- Kilép a névtelenségből, fontos számára a hírnév. Erről egy nemrég hallott idézet jutott eszembe. Valahogy így hangzott: "Nem hiszek Istenben, mert hogy is tudnám elviselni, hogy nem én vagyok az? " - Itáliát túlbecsülve méltatja önmagát és munkásságát. Lehet ezzel a sorral arra utal, hogy abban a korban az olasz írók voltak népszerűek, de nem vagyok biztos benne, hogy az akkori Itáliai írók jobbak voltak az egyéb más országokban alkotóknál. ~" Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek" <-------***-------> Janus Pannonius élete 1434-ben született és 1472-ben halt meg. Az egyetlen magyar költő Petőfiig, akit ismert és elismert Európa. Neve költői, felvett latin név, jelentése Magyar János. Születési helyére vonatkozólag nincsenek pontos adatok. Nagybátyja, Vitéz János Itáliában neveltette. Csaknem 8 évig Guarino de Verona híres iskolájában tanult. Már ekkor költővé érett, és hírnevet szerzett magának Itáliában. Pádovában egyházjogot tanult és megszerezte a doktori címet. Klasszikus latin nyelven írta verseit, a csipkelődő, erotikus epigrammáit.
Forma: Formája az ókori görög disztichon, de ebbe nem vagyok hajlandó belemenni:D A lényeg, hogy időmértékes a verselés, azaz hosszú és rövid magánhangzók váltakoznak megszabott sorrendben. Belső rímek ugyan vannak, de ez a magyar fordítás érdeme, a latin eredetiben nincsenek. Pannonius ugyanis még latinul írt, a magyar csak később kezdett "csakazértis" módon terjedni. Érdekesség, hogy a "hazám" szót tudatosan az aranymetszetbe helyezi a költő, jelezve fontosságát. Eddig Itlia fldjn termettek csak a knyvek, S most Pannnia is ontja a szp dalokat. Sokra becslnek mr, a hazm is bszke lehet rm, Szellemem egyre dicsbb, ltala hres e fld! (Berczeli Anzelm Kroly fordtsa) Később feloldódik, ami ellentétek sorozata. A félelmét vidámság, derű és reménykedés váltja fel. A refrén fokozza az érzelmi tartalmat. Majd ismét visszahúzódik a város gondolatától. A múlt visszasírása s a jövő reményei között felerősödik a jelen szomorúsága. A végén már könyörög Szent Lászlónak és a segítségét kéri az utazás alatt.