Figyelem! Az Ön által felkeresett archív weboldal már nem frissül. Amennyiben Győr Megyei Jogú Város megújult honlapjára szeretne ellátogatni, úgy kattintson ide:! A Szent László Napok június 23-27. között szakrális és világi programjaival várja az érdeklődőket. Megelevenedik a lovagkor, a körmenetben Szent László Hermája mellett a Szent Jobbot is körbehordozzák és átadják a Szent László-díjakat is… Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester a programokkal kapcsolatban elmondta, azok két részre oszthatók. A világi rendezvényeket június 23-24-én rendezik az Aranyparton, ahol időutazásban vehetnek részt a győriek és az ide látogatók. Visszacsöppenhetünk a lovagkorba, részt vehetünk a lovagi tornákon, ha nem vigyázunk, akár még kalodába is kerülhetünk. A szakrális programokat június 27-én rendezik. László napon délután négy órától kezdődik az önkormányzat ünnepi díszközgyűlése, amelyen átadják az idei Szent László-díjakat. A Káptalandombon avatják fel Szent László király szobrát, majd a Bazilikában a hagyományos püspöki szentmise után következik a körmenet, amelyen két nemzeti ereklyénket is körbehordozzák, hiszen Szent László Hermája mellett a Szent Jobb is Győrbe érkezik.
A Herma a mai helyén, a Hédervári kápolnában 1861 óta látható. 2011. szeptember 22-25-e között felnyitották a Hermát és tudományos vizsgálatnak vetették alá a fejereklyét. Végeztek rajta CT és DNS vizsgálatot, és 3D digitalizáló módszerrel felvételek is készültek róla. A szakértők a következő megállapításra jutottak: a koponya egy 50-60 év körüli férfié volt, a koponya nagyjából egészséges, csak egy kisebb jóindulatú csontdaganat (osteoma) nyomai találhatók rajta, igen erőteljes izomzatú, fokozott aktivitású volt a személy, koponyakapacitás: 1415 cm 3, eredetileg földbe temették, majd évszázadokon keresztül speciális körülmények között (például ereklyetartóban) tárolták. Ezen megállapítások megerősítik, hogy az ereklye valóban Szent László király koponyája volt. Az antropológusok végül – a vizsgálat alapján – el is készítették Szent László király arcrekonstrukcióját, amelyet bárki megtekinthet szintén a Győri Székesegyházban. Szent László Herma - Győr A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke a Szent László Herma, amely I. László király szentté avatásának alkalmából készült.
Székely Zoltán művészettörténész, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója a lovagkirály győri képkultuszába nyújtott betekintést. A bárdot tartó harcos, ami a későbbiekben a legjellegzetesebb ábrázolási formája a szentnek, a 15. században önállósodott a középkorban számtalan templomban megjelenített kun vitézzel való csatajelenetből. A győri székesegyház egyik legjellegzetesebb ábrázolása az imádságos királyt is elénk állítja: a Könnyező Szűzanya kegyképével ékes Mária-oltár jobb oldalán László pajzson ajánlja fel a Szűzanyának kardját, melyre egy olvasó tekeredik. Az 1763-as nagy földrengés után kezdődtek el a Szent László-napi körmenetek Győrben, miután Zichy Ferenc a városban körbehordatta a hermát, és a győriek együtt kérték ― sikeresen ― Szent László közbenjárását a rengés abbamaradásáért. Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának történész docense előadásában rávilágított, hogy ez nem kiindulópontja, hanem megerősödése volt a városban a szent tiszteletének.
Az 1550-es évek egyre súlyosabbá váló felekezeti villongásai elől a váradi káptalan a Báthoryak ecsedi várába menekítette a hermát, ellenben a szent csontjai Váradon maradtak, prédájává válva az 1565-ben a székesegyházat megrongáló protestáns katonáknak. A tizenöt éves háború idején Náprági Demeter püspök őrizte az időközben az erdélyi püspökség tulajdonába került hermát, mely Prágába, Pozsonyba, Veszprémbe, majd Győrbe követte a főpásztort. Náprági végrendeletében a győri káptalanra hagyta minden vagyonát, beleértve Szent László-ereklyét is. A hermát már ekkor számos zarándok kereste fel Győrben, de a maihoz hasonló kultusz elterjedése az 1743–1783 között működő Zichy Ferenc püspökhöz köthető. Zichy püspöksége idején egy komoly természeti csapás sújtotta Győrt: 1763. június 27-én vihar támadt, melyet másnap erős földrengés követett, amelyben több épület súlyosan megrongálódott. A püspök ekkor a nagyobb pusztítás elkerüléséért háromnapos könyörgést rendelt el, amelyet Oltáriszentséggel felvonuló körmenet zárt le.
Érdekesnek tűnhet, hogy városunk mindkét szakrális kincse máshonnan menekülő püspökök jóvoltából került hozzánk a XVII. században. A Könnyező Szűzanya Kegyképe Írországból, a Szent László koponyájának nagy részét őrző herma Erdélyből. A Lovagkirály a források szerint hatalmas termetű férfi volt, aki "a többi ember közül vállal kimagaslott". A csatákban mutatott személyes bátorságának, erkölcsösségének, erényességének és mély vallásosságának köszönhetően a lovagkori férfieszmét testesítette meg, így válhatott a magyar lovagi kultúra és életmód példaképévé. Törvényeivel, erőskezű, mégis bölcs bel- és rafinált, védelmező, majd hódító külpolitikájával, a magyar egyház bőkezű gyarapításával és erősítésével uralkodása kulcsszerepet játszott az ország és a nemzeti öntudat építésében, és példaként szolgált a trónon őt követőknek. Már 1095-ben bekövetkezett halálakor jelentős tisztelet övezte, s miután holttestét Nagyváradra költöztették 1113-ban, sírja hamar zarándokhellyé vált. Életének történéseiből számos legenda született, s kultuszának kibontakozását az egész Kárpát-medencében tovább támogatta a halála után közel száz évvel bekövetkezett szentté avatása.
A falakat a magyarországi Szent László-kultusz emlékei díszítik. A felső szinten Szent László király (1046-1095) tudományos igénnyel készült arcrekonstrukciója egy trón installáción került bemutatásra. Szent László koponyáját aranyba foglalták, de a tetején meg lehet érinteni a koponyacsontot. A herma maga egy aprólékosan kidolgozott portré Szent László királyunkról, az erdélyi magyar aranyművesség remekműve, az egyik első példája a magyarországi sodronyzománc-technikának. A Zichy Ferenc püspök által kialakított hagyománynak megfelelően a hermát minden évben egyszer körbeviszik Győrben. A herma a magyar korona mellett a legfontosabb nemzeti és egyházi relikvia, amely a templom délnyugati oldalán elhelyezkedő gótikus Héderváry-kápolnában áll – ez őrződött meg a legteljesebben Hédervári János püspök (1386-1415) 1400 körüli építkezésből. szerző: Koltai Anna A Szent László herma a győri bazilikában A gyönyörű barokk Győr belvárosában sétálva kutathatjuk fel Magyarország harmadik legjelentősebb szakrális ereklyéjét.
Mikor el kellett hagynia Váradot a katolikusüldözés miatt, magával vitte azt Gyulafehérvárra, Pozsonyba, majd 1607-ben Győrbe, akárcsak nem sokkal később Walter Lynch püspök a később vérrel könnyező Madonna-képet. Demeter püspök restauráltatta Prágában. Ekkor került rá a mai hengernyak és a nyakgyűrű, s ekkor cserélték ki gótikus koronáját a maira, melynek tíz ágát cseh gránátok, üveg- és színtelen kvarcberakások díszítik. Bár a Lovagkirály kultusza Náprági Demeter érkezése előtt sem volt idegen a várostól, attól a pillanattól, hogy otthont adtunk ennek a fontos nemzeti ereklyének, Győr városa személyes pártfogójának is tekintette a szent királyt. Ehhez kapcsolódik az 1763-as földrengés története is, melynek köszönhetően Győr egy azóta is tartó hagyománnyal s egy újabb legendával gazdagodott, melyről itt olvashatnak bővebben. 2011-ben négy napra felnyitották a hermát, s átfogó tudományos kutatás kezdődött, mely során olyan kérdésekre kerestek választ a tudósok – orvosok, antropológusok, műszaki szakemberek –, mint valóban rejtezik-e koponyaereklye a hermában, hogy az teljes koponya-e, vagy csak egy részlet, és leginkább, hogy a relikvia tényleg a lovagkirályhoz tartozik-e. A koponyáról hiányzik az alsó állkapocs és a fogak jelentős része, valamint más helyeken is egy-egy kisebb darab, feltehetően azért, mert többször is "lecsippentettek" belőle kisebb ereklyedarabokat.
A tárlat kurátora Dekovics Dóra. Regős István: Róma, porticus octaviae (2021) Éjszakai földet érés címmel iski Kocsis Tibor mutat be installációt, amelyben olaj-vászon képek, szénrajzok, fotók és ezüstvesszővel készült rajzok is láthatók. A művész a természet jelenségeinek köréből, illetve az emberi kultúra emlékei, maradványai közül válogatja témáit. A kurátor Kondor-Szilágyi Mária volt. iski Kocsis Tibor munkái Gál András festőművész a Képzőművészeti Egyetem diplomája megszerzése óta az elméletileg megalapozott monokróm festészet következetes képviselője, számos hazai és nemzetközi kiállítással a háta mögött. Elégia monokrómia című tárlatán, amelynek kurátora Mayer Marianna, olajképek mellett az utóbbi három évben született akvarellsorozatának darabjait is kiállítják. Személyesen | Frissen 2021 | Gál András: A csend művészete :: Műcsarnok. Feltárás a geometria mentén címmel Dréher János legújabb vakolatképeit láthatja a közönség. Műveiben az anyag, a faktúra és a felület kiemelt hangsúllyal bír. Képeit plasztikussá, háromdimenzióssá formálja az általa kikísérletezett, egyedi vakoló-rétegző eljárás révén.
Gaál András itt díjakat nyert festményeivel. A továbbiakban 1989-ig megszűnt az anyaországgal való kapcsolattartási lehetőség politikai okokból. 2001 óta Pannonhalmán él, de szülőföldjén is van műterme, ott is alkot. A Hargita napilap grafikai szerkesztője (1973) és állandó munkatársaként működött. Címlapot tervezett a Hargita Kalendárium és Hargita megye útikönyve számára; irodalmi művekhez készült rajzait, illusztrációit és művészeti tárgyú írásait a Hargita, a csíkszeredai középiskola Lyceum című lapja és A Hét közölte. 1974-től gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotóközpont egyik alapító tagja, s aktív részvevője. Portrékompozíciót festett Ady Endréről (1977), elkészítette Szabó József színi rendező portréját. Gaál András – Wikipédia. Akvarell - és olajképein többnyire a csíki és gyergyói vidéket festette, tájképein a domborzati formákat szín- és vonalritmusokban foglalta össze. Rendszeresen kiállító művész Pannonhalmán is, legutóbb 2009 augusztusában Ásztai Csaba (Pomáz); Kopócs Tibor (Észak-Komárom); Madarász Gyula (Debrecen); Ganczer Katalin (Pannonhalma); Orth István (Nagyszeben); Petkes József (Napkor); Simon Endre (Törökbálint), Balási Csaba (Csíkszereda) művészekkel együtt vett részt csoportos kiállításon.
Az "alkotás géniusza" fel kívánja tárni a tér-idő kereteit. Az átjárható "falak" a festészet, a plasztikai- és médiaművészet szinergiáinak szellemi kaland-élményét kínálják. Kilenc kortárs alkotó munkái mutatkoznak be a Műcsarnok új, Személyesen, Frissen című tárlatán. Gál András (1968) Magyar művész művei. A Frissen kiállításokkal – immár ötödször – a Műcsarnok az egy-egy térben, egy-egy művész, egy-egy kurátorral megvalósuló egyéni, személyes kiállításainak tereit nyitja össze egy időben. Az egybenyitott termek, az átjárható "falak" a festészet, a plasztikai- és médiaművészet szinergiáinak szellemi kaland-élményét kínálják. A Műcsarnokot mind jelene, mind története során kettős nyitottság igénye jellemezte: egyszerre figyel a hagyományokat és a kísérleti attitűdöt megjelenítő gyakorlatra, illetve ezeknek az új értékekkel való összeillesztésére. Ezt a törekvést erősíti térstruktúrája, a kiállítóterek egymáshoz simuló sora. Az új Személyesen, Frissen című tárlat is rendszerként kívánja újraértelmezni az alkotó folyamatokat térben és időben.
A művész a műalkotásokat egységes szövegként – képszövetként – összefűzve, a saját gondolkodási metódusát vizsgálva tárja a nézők elé. A képinstallációban olaj-vászon képek, szénrajzok, fotók és ezüstvesszővel készült rajzok kapnak helyet. Az alkotások a kultúráról, a természet megfigyeléséről, az univerzum megfigyeléséről és a teremtett világról kínálnak narratív tükörképet. (Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária) Kazi Roland (Az időtlenség terei) A Kazi Rolandról a kiállításon megtudhatja a látogató, hogy lakóhelye és környezete babonáival és hiedelemvilágával, a korai analóg médiumok fejlődéstörténetével, a képzőművészetben fellelhető kinetikai és optikai rendszerekkel foglalkozik, emellett korszerű tudományos doktrínákat és különféle metafizikai irányzatokat tanulmányoz. Alkotásai a lehetséges valóságérzékelési módokról, a mozgás, a haladás, valamint a tér és az idő cáfolatáról, kifordított rendszerekről és gondolkodásmódról szólnak. Munkái időben és térben történő valódi mozgásokat mutatnak fel, melyek tudományos állításokat bizonyítanak, vagy azok lehetetlenségét szemléltetik: a műveiben egyszerre jelenik meg a folyamatos elmozdulás, a fejlődés és az elmélyülés.
Einstein relativitáselméletével foglalkoznak, azokat vizualizálják egyebek mellett Tércsavarodás és a Folyamatos jelen című munkái, de olyan szépirodalmi alkotókhoz is fordult a művész, akik ugyancsak a tér és az idő fogalmaival foglalkoztak. Bernát András, aki az absztrakt magyar festészet sajátos, lírai ágát képviseli, A rejtélyt szemlélve című kiállításán a legutóbbi években készült, néhány esetben csak hetekkel a tárlat megnyitása előtt befejezett tértanulmányokat mutat be. A kurátor Reischl Szilvia volt. Elekes Károly Zavaró tényező címmel mintegy 100 képet állít ki. A művész bolhapiacokon és más módokon vásárolt régi képeket újít fel, teszi hozzá saját gesztusát. Nagy restaurátori felkészültséggel és festészeti tudással újítja fel őket, hogy a mai kor nézői számára is elérhetővé váljanak. Elekes Károly: Zavaró tényez ő Regős Istvánnak Az eljövendő múlt című tárlatán az elmúlt néhány évben készült művei közül látható a Bauhaus megalapításának centenáriuma alkalmából festett sorozata, Metropolisz képciklusának legújabb darabjai és a Trabant-kanapé objektegyüttes.