Nem kell persze egy óriásszörnyes filmbe hihetetlen karakterfejlődéseket beleépíteni, de ennél azért többet vártunk mindenkitől. Conradnak (jóképű Loki) vezetnie kéne a csapatot, erre szólt a szerződése, de olyan, mint ha csak egy lenne a sok közül. A férfinevű Mason Weaver karaktere igen fontos lenne egy King Kong filmben, de a csinos nőnek sok interakciója nincs a gorillával. Tulajdonképpen nyomkodja a fényképezőgépét, és hogy hát nem a színészi játékát vesszük észre először. John Goodmannak sem jutott több, mint egy SPOILER ötletes halálnál SPOILER VÉGE, míg A Nagy Falban csodált Tian Jangról egyenesen az az érzésünk, hogy csak azért van a filmben, mert a Földön elég sok a kínai, és hát sok kínai= sok néző = sok pénz. A Samul L. Jackson által megformált Hewlett Preston Packard talán a legautentikusabb figurája a filmnek. Ahogy ő néz a szörnyre, na, talán neki kellett volna adni a főszerepet. Ő legalább kivált valamiféle érzést a film közben. KRITIKA: Kong - Koponya-sziget. Persze igazságtalan lenne, ha csak lehúznám a filmet, mert jól szórakoztam.
Jó szórakozást! Szerintem: 7/10 Ui. : én lemaradtam a betűk utáni jelenetről, te ne tedd 🙂
A sziget őslakói elrabolják a csapat női tagját, akit rituálisan felajánlanak a szigetet uraló óriásmajomnak, Kongnak. A gigantikus teremtmény beleszeret a nőbe, de a kis csapat végül megmenti a lányt, elfogják Kongot, és visszaviszik magukkal a civilizációba. Ott aztán az óriási gorilla elszabadul, és látványos pusztításba kezd a nagyvárosban, hogy aztán végül az Empire State Building-nél lelje halálát egy vadászrepülő rajnak köszönhetően. Ismerős már, mindenki szinte kívülről fújja. Az eredeti 1933-as filmet még két másik ikonikusabb újrafeldolgozás követte, de a jól ismert történetvázat ezek is megtartották. A 2017-es film egyik jelentős újítása az, hogy ezt a jól ismert vázat hátrahagyja, és az alapokból egy teljesen új dolgot épít fel nekünk. A készítők jól tudták, hogy mik azok az elemek, amik még működőképesek, és mik azok, amiket teljesen jobb, ha mellőznek. King kong koponya sziget videa. Az egyik fontos újítás, az maga az idő, amiben a film játszódik. A hetvenes évek elején járunk, a vietnámi háború éppen, hogy véget ért, de sokan még nehezen tudják ezt maguk mögött hagyni.
Biró Vencel levéltári forrásokon alapuló rend- és egyháztörténeti írásait Katolikus kincsek címen már korábban olvashatóvá tettem. A Magyarságkutató Intézet kiadványai között "Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük" címen közreadtam történeti írásainak gyűjteményét. Az újabb tematikus kiadvány gazdasági és művelődéstörténeti témájú, főként az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos, alapvető fontosságú írásainak gyűjtőhelye. Biró Vencel (1885–1962) piarista tanár, történész, egyetemi professzor. A kolozsvári tudományegyetemen Szádeczky Lajos, majd Márki Sándor hatására terelődött figyelme Erdély történelme felé. Tanári pályája a kolozsvári róm. Kásler Miklós értékelte a Magyarságkutató Intézet munkáját – kultúra.hu. kat. főgimnáziumban vette kezdetét. Az egyetemi tanulóidőt is beszámítva – 1904 és 1962 között – ötvennyolc évet töltött a kincses városban. Kezdő tanár korában az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos levéltári anyagok feldolgozásával alapozta meg történelmi kutatásait. Komoly érdeklődését látva, Kelemen Lajos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület legendás levéltárosa becses forrásokkal látta el, szakmailag később is segítve, élete végéig barátságába fogadta.
Csakhogy néperedet és nyelveredet között egyáltalán nem szükségszerű az egyenes összefüggés, sőt! Ami az eurázsiai kontinens utóbbi néhány tízezer évét illeti, annak folyamatosan lakottá váló, összefüggő nagy területeinek nép- és nyelvtörténetében épp a bonyolult, áttételes összefüggések a gyakoribbak. Eurázsia több tízezer éves nyelvtörténetében a mai eurázsiai nyelvcsaládok "suhancoknak" számítanak, s ami ezek előtt volt, nyelvészetileg alig-alig, és csak rettentő hipotetikusan kutatható. Szemben Eurázsia géntörténetével... Kásler méltatta a Magyarságkutató Intézet évét – Pesti Hírlap. Igencsak óvatosan kell hát bánnunk nyelv és etnikum kapcsolatának távoli múltba vetítésével. A nyelv- és etnikumtörténet közötti egyenes összefüggés hiányát a Kárpát-medence mai etnikai-nyelvi mozaikjának példáján is könnyű belátni, ahol genetikai szempontból számos "rokonnép" él: pl. a palócot a felvidéki szlováktól kizárólag a nyelv és bizonyos kulturális sajátosságok különítik el, de már a népzenében, népdalmotívumok területi elterjedtségében és a folklór egyéb műfajaiban ismét sok rokon vonást találunk közöttük.
Mind a közvélemény, mind a szakma örömmel hallgatja a magyarság múltjáról szóló előadásokat. A miniszter elmondta, sikernek tekinti, hogy a legkiválóbb kutatókat sikerült a magyarságkutatás ügyének megnyerni, akik örömmel csatlakoztak az ernyőszervezetként működő kutatóintézethez. A főigazgató bemutatta az Intézet interdiszciplináris működését, és jó példának hozta fel erre az abasári feltárást, ahol archeogenetikusok, régészek, klasszika filológusok, eszmetörténészek dolgoznak együtt. Jelenleg az archeogenetikai kutatásokon a sor. A feltárás és a kutatás Prof. Kásler Miklós kezdeményezésére és támogatásával valósul meg. A miniszter elmondta, hogy valamennyi magyar királyt azonosítani lehet, ennek következő fázisa a székesfehérvári osszáriumban őrzött csontok archeogenetikai tudományos vizsgálata. A kutatást Erdő Péter bíboros mellett Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök is támogatja. Székesfehérvár polgármestere pedig az osszárium felnyitására vonatkozó javaslatot támogatólag terjeszti a város közgyűlése elé.
A főigazgató elmondta, a következő év működése biztosított, melyet megköszönt a miniszternek és a kormánynak. A közlemény nem ejt szót az intézet nagy vitát kiváltó, a 907-es pozsonyi csatát bemutató animációs filmjéről.
A türk eredetű sátor szavunk viszont a nogaj nyelvben kis, hevenyészet lakóhelyet jelöl (safír), míg a terme a favázas, kerek nemezház neve, ennek rokona lehet a magyar terem kifejezés (a nemezház szinonimája a nogajban még a kiyiz üy is, a terme eredeti jelentése a faváz volt). 7 Az Arany Horda bukása (1395) után ezen a területen a Nogaj kán nevét viselő kipcsak törzsszövetség államalakulata, a Nogaj Horda (1438-1634) gyakorolta a hatalmat. Országuk fénykorában, a XVI. század folyamán a Duna-deltától az Arai-tóig terjedt; a nogajok ebben az időszakban egy rövid ideig még Moszkvát is adóztatták. Az ezt követő évszázadban (1547-1634) ádáz harcokat vívtak az egyre erősödő orosz hatalommal, míg önálló államiságuk a kalmakok támadásával (1634) megszűnt létezni, és az akkorra már két részre szakadt ország keleti részét (Nagy Horda) lakó nogajok a cár alattvalóivá váltak. A nogaj államalakulat nyugati régiói (Kis Horda) ugyanebben az időszakban beolvadtak a Krími Tatár Kánságba. A krími háború idején (1853-1856) a térség muszlim lakosságának többsége, így a nogajok is az Oszmán Birodalom oldalán az oroszok ellen harcoltak.