1779-ben Jászberénybe helyezik át - a korábban Dósa Pál jászkerületi kapitány saját költségén 1767-ban megalapított - jászapáti latin kisgimnáziumot, mely 1776-ban a királyi gimnáziumok közé, majd a budai tankerülethez került. Épülete először a katonatiszti lak, később a Zagyva parton álló magtár épülete volt. 1946-ban lett az intézmény neve Lehel Vezér Gimnázium. Alapításának 200. évfordulója alkalmából 1967-ben az iskola öregdiákjai emléktáblát avattak a gimnázium bejáratánál. = Képeslapok Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár A Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium és Ipari Szakközépiskola jubileumi évkönyve a 200. Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény. tanévről. [Jászberény], 1967. Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971. 2012. június 7. 12:43 — Károly Nóra
Az utóbbi két és fél hónapban a kilencedikes osztályok nagyjából összeszokhattak, megismerhették egymást, az iskolát és tanáraikat, valamint a követelményeket is. (Ami valljuk be őszintén, nem kevés! ) Osztályunkkal eddig nem sok közös élményünk volt, "csupán"a mindennapos tanórák, szeptemberben színházlátogatás és nem utolsósorban a Bundásavató. amit nagyon vártunk. Szeptember 28-án az osztály színházban volt. Lehel Vezér Gimnázium – Wikipédia. "A HELYSÉG KALAPÁCSA"című művet nézhettük meg a Csavar Színház( Csallóközi Vándorszínház) előadásában. Nagyon élveztük a vásári komédiák hangulatát idéző produkciót, mivel az előadást a közönséggel való állandó kommunikációval, improvizációval, interaktív játékmódokkal tették humorossá. Itt kedves osztálytársunk, Bajor Norbert is megcsillogtathatta színészi vénáját. Nem sokkal később, október 9-én volt a Bundásavató, melynek témája a paraszti élet volt. A "nagy vetélkedőt"megelőző napokon az osztály mindennap gumicsizmában, kalappal, vastagra festett szemöldökkel járt-kelt a folyóson, és igyekezett minél több pontot gyűjteni.
Az alapítványunk a személyi jövedelemadó 1%-ából származó bevételének évenkénti teljes felhasználásáról a sajtóban is be kell számolnunk. Ezt mindig megtettük. Az éves ráfordításaink fő tételei a következőkből tevődtek össze: a diáksport, a sítáborok, a nyári vízitáborok támogatása, rászoruló tanulók szociális segítése, tanulói eredményességi ösztöndíj, szemléltető eszközök vásárlása, tanulmányi versenyek támogatása, az énekkarok és a rajz szakkör támogatása, a német nyelvi cseretáboroztatás és az erdélyi cserekapcsolat támogatása. Az alapítvány kuratóriuma, a tantestület, de főként az iskola tanulóifjúsága nevében ismételten köszönjük a segítségét az alapítóknak, a támogatóknak. Mindannak a ma már szinte megszámlálhatatlan magánszemélynek, cégnek, vállalkozásnak, intézménynek, akik hozzájárultak az alapítványunk, így az iskolánk jobb, eredményesebb működéséhez. Egyben tisztelettel kérjük, ha tehetik, akkor ezt a jövőben is tegyék meg! Mert azt a támogatást tehetséges, szorgalmas, sokoldalú, aktív leheles diákoknak nyújtják.
Ezért is kérjük, hogy 2022-ben is támogassák alapítványunkat a személyi jövedelemadójuk 1%-ával, ami nem jelent a családnak többletköltséget. Támogatásuk esetén nyilatkozatukat az illetékes adóhivatalhoz kell eljuttatni. Segítségüket köszönjük. "TEHETSÉGET 2000-RE! ALAPÍTVÁNY" Adószáma: 18820504-1-16 Jászberény, 2022. március 31. Berkóné György Ildikó Antics István kuratóriumi tag a kuratórium elnöke
A jelenlegi de facto Japán fővárosa az Tokió. A történelem folyamán a nemzeti főváros Tokión kívül számos más helyen tartózkodott. Történelem Hagyományosan a császár otthonát tekintik fővárosnak. 794 és 1868 között a császár Heian-kyō-ban, a mai Kiotóban élt. Az egykori főváros – narai nosztalgia - Japánspecialista Hungary. 1868 után a japán kormány székhelyét és a császár otthonának helyét Tokióba költöztették. 1941-ben az Oktatási Minisztérium közzétette "Tokió fővárosként történő megjelölését" ( 東京 奠 都, Tōkyō-tento). Törvény és szokás Míg egyetlen törvény sem jelölte meg Tokiót Japán fővárosaként, sok törvény meghatározta a "főváros területét" ( 首都 圏, shuto-ken) amely magában foglalja Tokiót. A tőkeövezeti konszolidációs törvény 2. cikke ( 首都 圏 整 備 法) 1956. évi szövege kimondja: "Ebben a törvényben a" fővárosi terület "kifejezés egy széles régiót jelöl, amely magában foglalja mind a tokiói metropolisz területét, mind a kabinet parancsával kijelölt külterületeket. " Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a kormány Tokiót jelölte ki Japán fővárosaként, bár (megint) nincs kifejezetten kimondva, és a "fővárosi terület" meghatározása szándékosan az adott törvény feltételeire korlátozódik.
Ugyanakkor a felhőkarcolók tövében japán kertek, buddhista templomok és sintó szentélyek bújnak meg. Egy félóra alatt pedig ki tudunk metrózni az egyik külső kerületbe (Adachi, Katsushika vagy éppen Edogawa), ahol úgy érezzük magunkat, mintha egy vidéki kis városban járnánk, nem pedig a világ egyik legnagyobb metropoliszában. A Szivárvány híd Tokióban Tokió városháza A Fuji TV székháza A Fuji naplementében Odaibáról Van több torony, ahonnan rá lehet nézni a városra felülről, az Eiffel-toronyra emlékeztető, de annál némileg magasabb Tokyo-torony (állítólag mikor elkészült Tokyo polgármestere hivatalosan is bocsánatot kért Párizs polgármesterétől, hogy lekoppintották az Eiffel-tornyot és még magasabb is lett…), a 634 m magas Skytree illetve a városháza ikertornyai, ahonnan szép időben a Fujit is látni (nekem még nem sikerült, de hallottam már olyat aki emlékezett arra, hogy mondták neki, hogy valaki már látta). A városháza. Japan fővárosa volt . Emlékszünk 2011. március 11-ére? Igen, Fukushima, így már mindenkinek ismerős lesz.
Az angolok éppen túl voltak az első ópium háborún és Kína mellett más piac után is érdeklődött a Távol-Keleten, és ezen törekvésében tökéletes társra talált az erősödő Egyesült Államokban. 1853-ban érkezett először egy amerikai hadiflotta Japán partjaihoz, ahol Matthew C. Perry tengerésztiszt átadott egy levelet a sógun küldöttének, melyben követelte az ország megnyitását. Egy év múlva tértek vissza az amerikaiak, ekkor már nagyobb flottával, és kilátásba helyezték Edo ágyúzását. Japán fővárosa: térkép, fénykép. Mi a főváros Japánban?. Az erőfölényt látva a japán vezetés aláírt egy egyezményt, miszerint kereskedelmi kapcsolatokat létesít az Egyesült Államokkal. A nyitás lassan megindult, majd 1867-ben az ifjú Meiji császár trónra kerülését követően fel is gyorsult. Meiji császár a fővárost áthelyezte Kyoto-ból Edoba, melynek új nevet adott, Tokyo -nak, vagyis a Keleti Főváros nak nevezte el. Az elnevezésben közrejátszott, hogy a Távol-Keleten a fővárosok utolsó karaktere maga fővárost jelent, mint 京, az első pedig azért lett keleti – 東 -, mert ugyan nem Japánban, de a környéken már volt egy déli főváros Nanking (南京) és egy északi főváros Peking (北京).