ŐM: Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, a stabilitás pedig kulcsfontosságú lesz a következő időszakban. Addig pedig a kampányban a sajtónak és a politikusoknak is figyelniük kell arra, hogy most sokkal nagyobb súlya van minden hírnek és véleménynek. Egy felelőtlen vádaskodás, követelés vagy álhír futótűzként terjed, veszélyes Magyarországra és a kárpátaljai magyarokra is. Koronavírus: 2439 új fertőzött, elhunyt 38 beteg - HáziPatika. Fotó: Purger Tamás, Magyar Hírlap
Őry Mariann: Ha elsőként talán nem is, de mindenképpen fontosnak éreztem hozzászólni az eseményekre érkezett reakciókhoz. Alapesetben a külpolitikai eseményeknél érdemes különböző forrásokat is figyelni – keletit is, nyugatit is –, eltérő nézőpontokat megismerni. A jelenlegi óriási információs zajban azonban szinte lehetetlen mindennek utánamenni, rengeteg az ellenőrizhetetlen hitelességű hír. Legyenek kétségeink, mert ezekben a hetekben százszorosan igaz, amit egyébként is fontos figyelembe venni: az információ is eszköz a hibrid háborúkban. Fotó: Purger Tamás, Magyar Hírlap FHZS: Több, mint egy évtizede vagy külpolitikai újságíró, egy abszolút maszkulin világban érvényesülsz úgy, hogy elismernek és figyelnek arra, amit mondasz. Milyen skill-ek kellenek ehhez? ŐM: Először is szerintem olvasni kell, mielőtt írunk. Megismerni egy témát, mielőtt véleményt mondunk. Nem kell egyébként mindenhez érteni, még ha újságírók közt elterjedt is, hogy sok mindenről legyenek felületes ismereteink. Amiről beszélünk, írunk, ahhoz viszont kellő háttér kell, hogy megalapozzuk a véleményünket, értékelésünket.
A narratívák harca is zajlik, és szerencsére Magyarországon sokféle véleményt el lehet mondani anélkül, hogy kitörölnének érte a közéletből vagy megbüntetnének. Az biztos, hogy a tét óriási, hiszen ahogy sokszor elmondtuk és leírtuk, a kelet és a nyugat harca Magyarországnak sose jó – akár hidegháború zajlik, akár a bombák hullanak. Szerencsére a világban sokan egyetértenek abban, hogy nem szabad megkockáztatni egy világháború kialakulását, és itt óriási felelősség van a politikai vezetők vállán, hiszen akaratlanul is bele lehet sétálni egy háborúba. "Egy felelőtlen vádaskodás, követelés vagy álhír futótűzként terjed, veszélyes Magyarországra és a kárpátaljai magyarokra is" FHZS: Mikor lesz vége ennek az őrületnek? És mi lesz utána? ŐM: Csak reménykedni lehet benne, hogy minél előbb eljutunk a békéig. Az biztos, hogy a probléma tartósan velünk marad és a most elmérgesedő helyzetnek egyelőre nem belátható geopolitikai átrendeződés is lehet a következménye. FHZS: A háború fényében változott az április 3-i választások tétje?
A kötelező koronavírus elleni oltás ellen tüntetett szombaton a Mi Hazánk a Miniszterelnökség főbejáratánál a budai Várban. A szerény érdeklődés mellett tartott demonstráción felszólalt Dúró Dór a, a párt országgyűlési képviselője, Horváth Attila, orvos, a párt képviselőjelöltje, illetve Árendás Mónika, egészségügyi dolgozó. Palágyi Barbara / A párt véleménye szerint alkotmányellenes a kormánynak az a döntése, hogy az egészségügyi dolgozóknak be kell oltatniuk magukat, különben elveszítik az állásukat. Tüntetést szervez a Mi Hazánk a Covid-oltások kötelezővé tétele ellen. A Mi Hazánk ezért tömeges alkotmányjogi panasz benyújtását tervezi. A párt augusztus végén azt is bejelentette, hogy óriásplakát-kampányt is indítanak a Covid-oltások kötelezővé tétele ellen. A kormány júliusban döntött arról, hogy az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás felvétele a járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében. Eredetileg a még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak legkésőbb szeptember 1-ig kellett volna felvenniük az oltás első dózisát, de a napokban módosították a határidő szeptember 15-ére.
Orbán Viktor áprilisban még azzal utasította el az oltás kötelezővé tételét, hogy "nem diktatúrában élünk", szabadságra van szükségünk, "Magyarországon a kötelező oltás a vírus ügyében felnőttek esetében nem járható. Vidéken folytatja a kötelező oltás elleni tüntetéseket a Mi Hazánk - Mi Hazánk Mozgalom. " Még szeptemberben is úgy nyilatkozott a kormányfő, hogy "nem tudunk kötelező oltást elrendelni általánosan mindenkire nézve Magyarországon, ezt a magyar ember gyomra nem veszi be". Most a magyar emberek megmutathatják, hogy ezt már tényleg nem tűrjük. – írja a párt a közleményében.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Hisz egy olyan országban, ahol hajlékot adnak a hajléktalannak, segítséget a gyámoltalannak, és azoknak, akiket ellehetetlenítettek, ahol nem kötelező a védőoltás, az orvosoknak nem kötelező a szolgálati jogviszony. Hisz egy olyan országban, ahol a tesztek lesznek ingyenesek, nem a parkolás, ahol a pedagógusok többet keresnek, mint a frissen végzett diákjaik, és szabadon választják meg a tankönyveiket - sorolta. Márki-Zay: "egy fél ország gyűlöl, egy másik fél ország tőlem vár megváltást" március. kedd 15:57 Mint mondta, négy évvel ezelőttig ő is csak baráti körben kritizálta a rendszert, 22 éven át egyszerű adófizető, jobboldali polgár volt, és keresztény, hét gyermekes édesapa, meg sem fordult a fejében, hogy itt áll majd. Tüntetést szerveznek az oltás kötelezővé tétele ellen Budapesten - Blikk. "Egy fél ország gyűlöl, egy másik fél ország pedig tőlem vár reményt és megváltást" - fogalmazott. Egy fél ország tőle félti kisnyugdíját, a gázszámláját, óvodás gyermekeit - mondta. Szerinte olyan emberektől kap gyűlölködést, akiket soha nem bántott, és soha nem is fog bántani, de találkozik olyanokkal is, akiket lebizonytalanított a propaganda, akik nem tudják, érdemes-e leváltani egy gyűlölködő pártot egy olyan szövetségre, amelyben saját szélsőséges múltjukat meghaladott tagok vannak.
Az orosz–ukrán háború és a Nemzetközi Beruházási Bank elleni tüntetésen jártunk. Az ellenzéki összefogás pártjai kedd este az orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank és az Ukrajna ellen inváziót indító Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen szerveztek tüntetést. Mi hazank tüntetés . Az eseményen felszólalt Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Politikusokat és a tüntetés résztvevőit kérdeztük a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusról.