A Fátyol-vízesés túra alkalmával megismerkedhetünk a Bükki Nemzeti Park egyik legszebb látványosságával. Kalandra fel, irány a Szalajka-völgy! A turisták körében igen népszerű völgy Egertől 27 kilométerre, Miskolctól pedig 57 kilométerre, Szilvásváradon található. A Szalajka-völgy felsőbb szekciójában találjuk a Fátyol-vízesést. Az út egy része autóval is megtehető, aztán feltétlenül gyalogolnunk kell úgy 1200 métert, de természetesen mehetünk végig gyalog vagy kerékpárral, esetleg hangulatos kisvasúttal is. Család közösen készít fotót a Fátyol-vízesésnél a Szalajka-völgyben, Szilvásvárad közelében 2020. május 15-én. Szalajka völgy fatyol vizeses. / Fotó: MTI/Komka Péter A Fátyol-vízesés keletkezése A látványos zuhatagot a Bükkben gyakori karsztforrások táplálják, ezek egyik fontos jellemzője a mészkiválás (mésztufa, vagy forrásmészkő, szakkifejezéssel travertínó). A Szalajka-patakot tápláló Szikla-forrás és a Szalajka-forrás is ilyen, így a mészkiválások hosszú idők munkája során gátakat képeznek, és létrehozták a Fátyol-vízesés 17 méter hosszúságú mésztufagátját, amely 18 teraszból (lépcsőből) áll.
Additional Info 3348 Szilvásvárad, Szalajka-völgy Információ és különvonat rendelés Jegypénztár: 06-36-355-197 Menetrend Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Szalajka-völgy, Szilvásvárad - Rózsakert Vendégház. (30) 257-3014, (36) 355-112, EGERERDŐ ERDÉSZETI Zrt. Indulás a Katonasíroktól Szalajka-völgy BNPI Információs ház +36 30 489 1835 BNPI Fedezd fel Szilvásváradot Szilvásvárad Anno Szilvásvárad Anno képekben
Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van. A Szikla-forrás a Szalajka-völgyben A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő. A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Szalajka-völgy. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át. A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama). A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.
Bemutatás A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak és a Fátyol-vízesés. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet.
A felnőtt belépő 700 Ft, a diák (18 év alatt vagy érvényes diákigazolvánnyal) 300 Ft, míg a nyugdíjasok (nyugdíjas igazolvánnyal): 400 Ft-ért tekinthetik meg. Van családi és csoportos kedvezmény is. Lefelé haladva tovább az út jobb oldalán egy kisebb vadbemutatót találunk, ahol egy elkerített hegyoldalban muflonok és dámszarvasok legelésznek. A völgy bejáratánál bazárok, vendéglátóegységek kavalkádja vár, ha megéheztünk, vagy csak egy jó kávéra vágyunk, itt megkaphatjuk. SZALAJKA VÖLGY, FÁTYOL VÍZESÉS HÁROMRÉSZES VÁSZONKÉP - Magyarország Vászonképen. Ha nem fáradtunk el a Szalajka-völgyi séta közben, kipróbálhatjuk a Extrém Kalandparkot, ahol az ország egyetlen egycsöves bobpályáján száguldhatunk lefelé. Nincs messze innen Lillafüred és Miskolctapolca sem, tessék oda is ellátogatni!
Épületek/Középület 2006. 10. 06. 11:13 építész: Pelényi Margit A település Pécstől 10 km-re keletre lévő, hétezer lelket számláló kisváros a Zengő hegy tövében. Településközpontjában az 1970–es évek elején felépült művelődési ház különlegessége, hogy máig pezsgő élet folyik benne, ami ma (sajnos) nem természetes jelenség. A kultúrház mögötti területre a '90-es évek elejének tornaterem építési lázában felépült városi sportcsarnokot mi terveztük. Annak idején nem volt pénz a befejezésre, így a nagy tömegek befogadására készült épület közösségi terek nélkül maradt. Új helyzetet teremtett a város néhány éve megfogalmazódott igénye, hogy ugyanezen a területen egy tanuszoda létesüljön. A feladat lehetőséget kínált arra, hogy a korábban külön-külön működő kultúrház és sportcsarnok városi komplexummá, kulturális és szabadidő központtá alakuljon az új uszodával együtt megépülő közösségi terekkel. Szállás és étkezési ajánlatok. Mindez új minőséget jelent a város életében. Az uszoda elhelyezésére rendelkezésre álló telekterület meglehetősen szűkös és behatárolt volt, mivel a sportcsarnok tervezésénél még nem merült fel a fürdőépület építésének igénye.
Az épület közepére szervezett tetőtéri kert körben megnyitott, belső, kortárs homlokzatai a tetőtér kellő bevilágítását biztosítják, így a műemléki környezetben nem kívánatos tetőablakok építése elkerülhető. A tetőkert magában foglalja a meglévő lépcsőház felülvilágítóját és a déli bevilágító kertet is, melyek között egy intenzív tetőkertet alakítottunk ki. Tanuszoda, Pécsvárad. Az északi bevilágító udvar fölött átvezetett hídszerű összekötés a tetőtéri szint és a tetőkert körbejárhatóságát biztosítja és leválasztja az északi telekhatárra tapadó, északi bevilágító kertet. A déli bevilágító kert körül egy függőfolyosó biztosítja a kert körbejárhatóságát. Az új épület, 500 fős nagyterem A telek hátsó részébe tervezett új épületben található a többféleképpen berendezhető 500 fős nagyterem. A terem szükséges nagy belmagassága, túlzó tömeget eredményezne a tömbbelsőben, így annak süllyesztésével és pinceszinti megközelítésével mérsékeljük azt. A meglévő ház és az új épület földalatti, felülvilágított összekötése révén az új épület a tömbbelsőbe helyezett, szinte szabadon álló, a kerítésből "kinővő" épületként tud viselkedni, nem zár el a szomszéd épületek felé.
Az udvari traktusban kap helyet az étterem, mely így közvetlen kapcsolatban tud lenni a belső kerttel. Az étterem kiszolgáló tereit három szinten helyeztük el, azokat a meglévő csigalépcsővel és étellifttel összekapcsolva: a pinceszint és földszinten kívül - a földszinti nagy belmagasságnak köszönhetően - a házban egyedül itt tartottuk meg az amúgy eredeti galériaszintet. Biatorbágy telekhatárrendezés - Fölmérem Bt., Földmérés | Földmérő Biatorbágy Földmérés. Az étterem az északi oldalon egy lépcsőn keresztül kapcsolódik a belső kerthez és a telek északi határa mentén kialakított fedett-nyitott teraszhoz. Az étteremhez kapcsolódik még egy különterem is, melynek a kert felé egy saját terasza is van. A meglévő ház pinceszintjén alapvetően kiszolgáló funkciókat (kávézó és étterem kiszolgáló tereit, mosdókat, gépészetet, raktárokat és a szükséges sprinkler helyiségeket) helyeztünk el. A díszterem alatti, eredetileg egy nagy térként működő vívó és tornatermet, mely az angolaknán keresztül természetes megvilágítással rendelkezik visszaállítottuk. A terem így ideális helye az alapítványi klubéletnek, és a lokalizációja okán az 500 fős nagyteremmel közösen is használható, kiegészítve azt.
A határrendezés első lépése a helyi önkormányzattal való egyeztetés, ugyanis a telekalakítási eljárás függ a helyi rendezési tervtől. Az egyeztetés után következik a mi munkánk. A folyamat a következő: a földhivatalból kivesszük a hivatalos digitális állományt. Majd helyszínen mérést végzünk az adott telkeken belül is (kerítés, épületek), a szomszédos telkeknél csak az utcafronti kerítést kell megmérnünk. Ezután elkészítjük a vázrajzot, illetve a leadáshoz szükséges mellékleteket. Az előírt mellékleteket a földhivatal részére leadjuk, ezt egy a földhivatal által átvett, pecsételt példánnyal igazoljuk. A záradékolást követően, eljuttatjuk Önöknek a záradékolt vázrajzokat a telekalakítási dokumentációval együtt, melyeket az ügyfélnek kell a földhivatalba visszavinni és ott befizetni az illetékeket. Ezután indul el maga a telekalakítási folyamat, melynek az utolsó fázisa a bejegyzés, melyről az ügyfél határozatot kap a földhivataltól. A munkadíj a vázrajz elkészítésére, ennek záradékoltatására és a telekalakítási dokumentációra vonatkozik.
Az iskolai úszás oktatás esetére - két csoport váltásban történő öltözéséhez - a tornatermi öltözők egyikének átnyitásával viszonylag egyszerűen és olcsón kétszeresére bővült a kapacitás. Az előcsarnokból lépcső vezet a galériára, ahonnan a lelátók közelíthetők meg. 3. A fedett medencetér A medence tere kettős légterű csarnok. A medencét L alakban alagsor veszi körül a vízgépészettel kapcsolatos berendezési tárgyak és a gépészeti vezetékek számára. Az úszómedence a legkisebb hitelesített versenymedence, tiszta belmérete 25 x 16 méter. Padozata a bejárati oldal felől egyenletesen mélyül. Az uszoda teréhez a galériáról megközelíthető lelátó csatlakozik, amelyet a meglevő tornatermi öltözők tetején lehetett kialakítani. A lelátóról közvetlenül a szabadba lehet jutni. A csarnok nyugati hosszfala a szemmagasság sávjában végigfutó ablakot kapott. A déli végfal nagyrészt üvegfal, amelyet nyáron a csarnok mögötti zöldfelülettel össze lehet nyitni. Az uszoda szerkezetét ragasztott fatartók és acél trapézlemez képezi.
A Hetedik Műterem harmadik helyezett pályaműve a Kommentár Alapítvány "Tranzit Ház Közösségi Tér és Képzési Központ" tervpályázatán. Szöveg: Octogon Fotó: Hetedik Műterem Olvasási idő: … A Kommentár Alapítvány "Tranzit Ház Közösségi Tér és Képzési Központ" néven hirdetett nyílt tervpályázatot a Puskin utca 4. szám alatt álló, 1899-ben épült Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének egykori székházának teljes körű felújítására és bővítésére. A harmadik helyezést elért Hetedik Műterem pályaművét az építésziroda leírásával mutatjuk be. Tervezési alapgondolatok, építészeti koncepció A Puskin utca 4. szám alatt található az 1899-ben épült Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének egykori székháza, mely egy viszonylag eredeti formájában fennmaradt műemlék épület. A házat többször átépítették ugyan, de eredeti térszervezése és struktúrája kisebb kivételektől eltekintve alapvetően megmaradt. A nagy belmagasságú terekben részben utólag galériákat alakítottak ki, melyek a belső udvari és a kerti homlokzatokon is nyomot hagytak, illetve a nagyvonalú tereket több helyen válaszfalakkal tagolták.