A tetejére: 2 evőkanál natúr joghurt, 1 evőkanál citromlé, 25 deka porcukor, 0, 5 citrom reszelt héja. Szitáld át a lisztet, majd keverd össze a sütőporral, a szódabikarbónával és a sóval. Verd habosra egy másik tálban a vajat a cukorral, majd add hozzá a tojásokat. Keverd hozzá az összetört banánt, a lereszelt citromhéjat, majd a lisztes masszát és a joghurtot. Az így elkészített tésztát öntsd bele egy tortaformába (amit előtte kivajazol), majd előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt süsd készre. Hagyd kihűlni a tortát, és közben készítsd el a mázat: keverd ki a porcukrot a joghurttal, a citromlével és a reszelt citromhéjjal, majd simítsd a torta tetejére. Banán Sambal Ez a recept Ausztráliából származik, mely nagyon finom köret a különféle húsételekhez. Karikázz fel 2 érett banánt és helyezd el egy tálban őket. Az ananász 11 varázslatos jótékony hatása az egészségre | Egészséges táplálkozás | DrTihanyi.com. Öntözd meg egy teáskanál frissen facsart citromlével valamint 20 gramm kókuszreszelékkel. Rázogasd kissé össze az egészet, és tálald marha, bárány, vagy sült csirkéhez. Sült banán Az ázsiai népek kedvence a sült banán, melyet gyorsan és egyszerűen Te is elkészíthetsz.
A nőgyógyász ugyanakkor arra a Metrónak nyilatkozva figyelmeztetett, hogy csak mértékkel kezdjenek el a nők gyümölcsöt fogyasztani. A túl nagymennyiségű cukorbevitel ugyanis hüvelygomba kialakulásához vezethet, ami "nem kifejezetten kellemes érzés, és az illata sem nagyszerű". Kiemelt fotó: Thinkstock
Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője. A sorozat kötetei: 1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970-1038 3. Pogánylázadások és konszolidáció 1038-1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a XIII. században 5. Az Anjouk birodalma 1301-1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7. A Hunyadiak kora 1437-1490 8. Mohács felé 1490-1526 9. Az ország három részre szakadása 1526-1606 10. Romlás és kiútkeresés 1606-1703 11. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. A nemzeti ébredés kora 1790-1848 14. Forradalom és szabadságharc 1848-1849 15. Neoabszolutizmus és kiegyezés 1849-1867 16. A dualizmus kora 1868-1914 17. Világháború és forradalmak 1914-1919 18. A Horthy-korszak 1920-1941 19. A második világháborúban 20. Demokráciából diktatúrába 1944-1956 21. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. A Kádár-korszak 1956-1989 23. A Harmadik Magyar Köztársaság 1989-2007 24. Időrendi áttekintés
/UTALÁS A FORRÁSRA! / Az elszegényedő birtokos nemesek, a dzsentri kb. 200- 1000 holdas birtokkal rendelkeztek. Elszegényedésük okaként említhetjük a kárpótlás elhúzódását, a jobbágyfelszabadítás következtében elveszítették az ingyen munkaerőt, a passzív ellenállás, a tőkehiány következtében birtokaik rosszul jövedelmeztek. A dzsentri befolyás hagyományos területei a megyei tisztségek mellett az állami hivatalok, illetve az ügyvédi, jogi pálya voltak, s jövedelmei egyre nagyobb részt innen származtak. A bérházak elegáns, első emeleti, utcai fronton lévő lakásait bérelték. Az elvárt úri külsőségek és valós anyagi helyzetük ellentmondásai siettették anyagi romlásukat, így a dzsentri joggal vált a korszak kipellengérezett figurájává. Ám mindemellett ott volt '48, s a régi elmúló világ hagyománya. A szűk nagypolgári réteg jelentős része az 1830-48-ig tartó reformkorban terménykereskedelemből gazdagodott meg, majd kihasználták a szabad gyár és ipar alapítását (1839). A haszonból újra befektették.
A második ipari forradalom (1870-1914) okozta gazdasági fejlődés átalakította a dualista magyar társadalmat. Általánosságképpen elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági népesség aránya csökkent, de nőtt a munkásság az ipari fejlődés miatt, a középosztály és az alkalmazotti réteg a polgári állam kiépülése végett. Az átalakulás egész Európában megindult, viszont korántsem egyformán zajlott le. Kelet- és Közép-Európában egymás mellet éltek a régi, földbirtokos és parasztokból álló preindusztriális; és az új, polgárokból és munkásokból álló posztindusztriális társadalmi rétegek. Az ilyen átmeneti szerkezetű társadalmat nevezik torlódó társadalomnak. Az 1867-1918 között fennálló Osztrák-Magyar Monarchiára is ilyen szerkezetű társadalom volt a jellemző. Ennek a jelenségnek demográfiai háttere van: a gazdaság és az egészségügy fejlődése életszínvonal emelkedést okozott. Nőtt a természetes szaporulat is a korban. Ennek ellenére akadnak csökkentő tényezők is, úgymint az egykézés, az öngyilkosságok számának emelkedése, és a migráció.