A közel négy és fél milliárd forint értékű fejlesztés – számos más hazai kisvasút mellett – Magyarország Kormányának támogatásából valósul meg. A 100 éves évfordulóról az ÉSZAKERDŐ Zrt. – többek között – a hibrid mozdonnyá átépülő D02-506 pályaszámú Mk48-as mozdony tematikus felmatricázásával kíván megemlékezni. A hazánkban harmadik kisvasúti "reklámmozdonyon" megjelenő motívum megtervezésére ötletpályázatot hirdetünk, melyre bárki jelentkezhet elképzeléseivel. Az elkészítendő mű témája: A 100 éves Lillafüredi Állami Erdei Vasút Az elkészítendő pályamű legyen a mozdony teljes külső felületét (kivéve a forgóvázakat, és az egyéb géptér alatti szerelvényeket, melyek színe fekete kell maradjon! ) beborító képi és szöveges motívum. A motívumom jelenjenek meg a LÁEV jellegzetességei, tekintettel természeti-kulturális környezetére, egyedi mérnöki megoldásaira, építészeti értékeire, gördülőállományának jellegzetes, fontos darabjaira. A motívum részeként tetszőleges formában, de egyértelműen, szövegesen is meg kell jelenjen a 100 éves évfordulóra való utalás.
3517 Miskolc, Erdész út 24 Lillafüredi Állami Erdei Vasút információk A Lillafüredi kisvasút hazánk egyik legszebb tájára, a Bükk-hegység dúsan zöldellő völgyeibe kalauzolja utasait, feledhetetlen emléket szerezve a család minden tagjának. A sínek olyan egyedülálló történelmi és természeti értékekkel büszkélkedhető állomásokat kötnek össze, mint a Lillafüred, a Szinva patak völgye, a Hámori-tó, a Garadna patak völgye, és az őskohóiról híres Hámor községe. Világraszóló szülinap A Lillafüredi kisvasút 2010. november 14-én ünnepelte 90. születésnapját, ami igazán világraszóló esemény volt, hisz a világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a Miskolc és a Bükk közötti 14 kilométeres zakaszon. A környezetbarát és energiahatékony mozdony teljes mértékben magyar fejlesztés! A kisvasút története A vasút az I. világháború után, 1920-22 között épült meg a fakitermelés és bányászat szolgálatára, de egy évre rá a személyforgalmat is beindították. Fénykorában Miskolc belvárosáig, a Szent Anna templomig közlekedett, de a 80-as városrendező munkálatai alatt lerövidítették.
Van úgy, hogy az új trendek egészen váratlan helyről indulnak el világhódító útjukra. Budapesttől mindössze 180 km-re egy feltörekvő vidéki étterem, a miskolci Végállomás bistro&wine is úgy döntött, hogy felveszi az erdőt az étlapjára. Egy elhivatott erdőmérnök és egy profi séf bevonásával olyan fúziós konyha van kialakulóban, ahol erdei alapanyagok kerülnek felhasználásra. Garantáltan olyan textúrák és ízek jelennek meg a tányéron, amit biztosan nem kóstolt még étteremben soha egyetlen vendég sem ezelőtt. Vadzöldségek, fanedvek, vadvirágok, erdei termések és persze különleges vadhúsok kerülnek terítékre. A megfelelő szakértelemmel begyűjtött erdei alapanyagok fenntartható és egyben tiszta forrásból származnak. Napjaink legnagyobb kihívására válaszul – a fenntarthatóság jegyében – úgy varázsolnak finom, de eddig ismeretlen hozzávalókat az ételekhez, hogy nem kell a fél világot átutazni értük. A magyar erdő egy karnyújtásnyira, mint valami nyitott kamra, ontja magából minden évszakban a felfedezésre váró gasztrokincseket, melyekkel a Végállomás csapata egy izgalmas, új műhelymunkába vág bele.
bármely szálláshelyén és egy korlátlan utazásra szóló éves LÁEV-szabadjegy az egész család részére. Mk48-as mozdony jellegrajza, ÉSZAKERDŐ Zrt. emblémája, LÁEV emblémája (a képre kattintva nagy méretben letölthetők):
2021-ben a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátásokat havonta, a tárgyhónapra utalja a Magyar Államkincstár. Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik. A 13. havi és a február havi nyugdíjakat 2021. február 12-én, pénteken utalja a Magyar Államkincstár. A 13. havi nyugdíj összege az idei évben, a január havi nyugdíj összegének a 25 százalékát jelenti. 2022-ben a januári nyugdíj 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka lesz. Fontos! 2019-ben lesz 13. havi nyugdíj: olyan adat érkezett, amit a magyar nyugdíjasok el sem hisznek >>> Osszátok … – Hitel bárlistásoknak – Hitel kereső. 2024-től a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét évente kapják kézhez. A tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás utalása Az utalást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2021. február hónapban hivatalból végzi, tehát külön kérelmet nem kell benyújtania. Postai kifizetés esetén a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás a 2021. február havi ellátással együtt, a szokásos nyugdíj-kifizetési napon kerül kifizetésre.
chevron_right 13. havi nyugdíj: itt a kormányrendelet a teljes visszaépítéséről hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2021. 12. 07., 23:31 Frissítve: 2021. 08., 00:06 December 7-én éjjel 11 órakor megjelent a Magyar Közlönyben a kormány 684/2021. rendelete a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás 2022. évi teljes visszaépítéséről. A rendelet szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) 102/K paragrafusának b) és c) pontja, valamint a tizenharmadik havi ellátásról szóló 342/2020. kormányrendelet (Ther. ) 5. paragrafusának b) és c) pontjai nem alkalmazhatók, 2022. évtől kezdődően a tizenharmadik havi nyugellátást a Tny. 6/A paragrafusának (3) bekezdése, a tizenharmadik havi ellátást a Ther. 2. Megjött a rendelet a 13. havi nyugdíjról - Portfolio.hu. paragrafusa szerinti összegben kell folyósítani. A Tny. 6/A paragrafusának (3) bekezdése szerint a tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6.
január 20, 2019 Fontos! 2019-ben lesz 13. havi nyugdíj: olyan adat érkezett, amit a magyar nyugdíjasok el sem hisznek >>> Osszátok … Ez már a tizenharmadik nyugdíjnál is több! Infláció feletti nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíjnál is magasabb beépített többletjuttatás – így foglalható össze a 2018-as év a nyugdíjasok szemszögéből. Teljes összegben jár jövőre a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Ahogyan a héten rámutattunk: 2018-ban ha csak az inflációs adatokat nézzük, akkor a nyugdíjasok örülhettek a tavalyi nyugdíjemelésnek. Most pedig azt mutatjuk be, hogy 2011 óta a nyugdíjak reálértéke hogyan változott és mennyit javult az időskorúak helyzete. A Portfolio most már hagyományosan minden év elején bemutatja, hogy hogyan változott a nyugdíjak reálértéke a korábbi évben. Épp a héten írtuk meg, hogy tavaly is az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok, ami azt jelenti, hogy javult a nyugdíjak reálértéke. Ez annak köszönhető, hogy a kormány a 2018-as költségvetés elfogadásakor felülbecsülte a várható inflációt és így a nyugdíjasok az inflációnál magasabb járandóság-emelésben részesültek.
Regős Gábor szerint is erre van esély, de a reálbérek várhatóan továbbra is dinamikusan növekedni fognak. "Ez azzal is jár, hogy az újonnan nyugállományba vonulók nyugdíja jóval magasabb lehet azokénál, akik régen mentek nyugdíjba. A szűkülés szükségességét demográfiai indokok sem támasztják alá, hiszen a demográfiai folyamatok alapján egyre több nyugdíjas nyugdíját kell kitermelnie egyre kevesebb aktívnak" – húzta alá Regős Gábor. Mi lenne a reális differencia? Regős Gábor szerint nincs erre egzaktul meghatározható mutatószám. A legfontosabb tényező az, hogy annak, aki egész életében dolgozott, és fizette a járulékot (tehát nem feketén végezte tevékenységét), a nyugdíj biztosítsa a megfelelő megélhetést. A nyugdíj értékének figyelembe kell vennie azt is, hogy valaki aktív életszakasza során mennyivel járult hozzá befizetések formájában a nyugdíjkasszához. És figyelembe kell vennie a nyugdíjkassza egyenlegét is, azaz hogy a kiadások ne haladják meg nagyobb mértékben a bevételeket, ne okozzon a különbség pótlása túl nagy terhet a költségvetés számára.
A kormány 2010-ben vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és legalább az inflációval megegyező mértékű emelést hajt végre. A nyugdíjak vásárlóértéke az emelésekkel együtt mintegy 10 százalékkal nőtt, miközben az átlagjuttatás is nagyobb lett: 2010-ben 95 300 forint volt, tavaly novemberben már 142 000 forint. Ezenfelül a GDP növekedésének függvényében három alkalommal nyugdíjprémiumot is fizettek. Farkas András úgy látja, hogy a kormányzati ígéret teljesült, ám a keresetek elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedése miatt a nyugdíjak vásárlóértéke az átlagbérekhez képest csökkent, így a helyettesítési ráta romlott. A nyugdíjak relatív leszakadására figyelmeztetett a KRTK KTI kutatója is, mivel 65 százalékról 50 százalékra csökkent az arány. Fotó: MTI / MTVA A nőt negyvenévi munka utáni nyugdíjba vonulása sokkal sikeresebb lett, mint amire a jogalkotó számított – mondta Farkas András a korengedményes nyugdíjról, amelyet az elmúlt tíz évben 298 ezer nő vett igénybe. A KSH 2018-as adatai szerint az öregségi nyugdíjba vonuló nők 60 százaléka, azaz 29 ezer nő élt a korhatár előtti visszavonulás lehetőségével.
Szintén 2011-ben megszűnt a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, e döntésével a kormány a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelte. 2012 óta a tervezett inflációval megegyező mértékben emelik a nyugdíjakat, ha pedig a tervezettnél mégis nagyobb volt a drágulás, akkor korrekciót alkalmazott a kormány. Az állam 2017-ben fizetett először nyugdíjprémiumot, amit a GDP 3, 5 százalékos bővülése tett lehetővé. 2012. január 1-jén megszűnt az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi, korkedvezményes, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. 2019 óta él az a szabály, hogy ha a nyugdíjas a munka törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban dolgozik a nyugellátása mellett, akkor a munkabérét csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, a munkáltató pedig mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól. Az állam 2020-ban garanciát vállalt, hogy a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai meghaladják a bevételeket.