7 perc olvasás Nagykárolyi gróf Károlyi Mihály máig gyakran vitatott életútjának egyik fontos állomását képezte a két világháború között lefolytatott hazaárulási pere. Az emigrációban élő "vörös gróf" ellen 1921-ben indult polgári peres eljárás a Budapesti Királyi Törvényszéken, amely a Horthy-korszakban a történelmi magyar állam összeomlásának egyik fő felelőseként számon tartott arisztokratát megfosztotta az összes belföldi ingó és ingatlan vagyonától. A hét éven át húzódó per nagy sajtónyilvánosság mellett zajlott, számos alkalommal a nemzetgyűlésben is terítékre került, s ezáltal egyike lett a '20-as évek Magyarországának közérdeklődésre leginkább számot tartó jogvitáinak. Károlyi Mihály hazaárulási pere. A Magyarországi Tanácsköztársaság összeomlását követően berendezkedő, önmagát "ellenforradalmiként" meghatározó jobboldali-konzervatív rendszer eltökélt szándéka volt, hogy felelősségre vonja az 1918–19-es baloldali forradalmak résztvevőit, hiszen értelmezése szerint az őszirózsás forradalom, főképpen pedig a kommün döntő mértékben járult hozzá az évezredes magyar állam felbomlásához.
Aetas, 3–4. sz. (2004) Források [ szerkesztés] G. Prokešová - S. Prokeš 2012: Príspevok k histórii Stupavy - Rod Károlyiovcov v Stupave 1867-1945. Stupava. Vári András 1983: A gróf Károlyi család nagykárolyi birtokkerületének jövedelmei és gazdálkodása 1760-1791. Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908. Károlyi Mihály: egy politikus az egész világ ellen » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Károlyi Károlyi-kastély Károlyi Mihály-kormány Károlyi Gyula-kormány
Károlyi nem tudta elfogadni a francia Fernand Vix (1876–1941), az antant budapesti katonai missziójának vezetője által átnyújtott jegyzéket, de a visszautasítás addigi politikájának csődje is lett volna. Károlyi ezért félreállt, másnap a kommunisták vették át a hatalmat, akikkel nem akart együttműködni. A Tanácsköztársaság alatt, 1919 nyarán elhagyta az országot. A Lex Károlyi A Károlyi-per azzal kezdődött, hogy Váry Albert budapesti királyi főügyész 1920. július 1-jén (a trianoni békeszerződés aláírása után kevesebb mint egy hónappal) zárlatot rendelt el Károlyi Mihály "bárhol Magyarországon fellelhető minden vagyonára". A zárlat azon földekre is kiterjedt, amelyeket Károlyi korábban felosztott a parasztok között, vagyis jogilag nem is voltak már a tulajdonában. Csakhogy semmisnek nyilvánították a földosztást, a földeket visszavették a parasztoktól, azaz visszaadták Károlyi tulajdonába, és miután formailag megint az övé lett, nyomban elrendelték a zárlatot, hogy elkobozhassák. A jogi problémát az okozta, hogy a Károlyi-földek nagy része úgynevezett "hitbizomány" volt, feudális eredetű családi vagyon, amelyet a tulajdonos családfő nem idegeníthetett el a többi családtag elől.
Ez az ág azonban kihalt, II. Eudus testvérének Urdung Simonnak fiai László, Mihály és Jakab voltak, akik közül László mestert már szintén a Károlyi családnéven említették, de unokáival ez az ág is kihalt, és a testvérek közül hamarosan Jakab (1396–1420) ága is kihalt. A család ma is élő leszármazottja Károlyi László gróf, aki nejével, homoródalmási és dálnoki Kenyeres Elisabeth grófnéval együtt a fóti Károlyi István alapítványt vezeti. A legismertebb Károlyiak [ szerkesztés] A nevek után zárójelben a személyek születési és halálozási éve, valamint házastársa. Károlyi Péter, Károlyi Bertalan dédunokája (-1540; Zechy Kata) Károlyi Zsuzsanna (1585–1622; Bethlen Gábor) Károlyi Mihály báró, főispán (1585–1626; Segnyey Borbála) Károlyi Ádám főispán (-1661; Tököly Mária) Károlyi László báró, főispán (-1689; Judit, 2. Sennyey Erzsébet) Károlyi Katalin (1588–1635) Károlyi grófok: Károlyi Sándor főispán, tábornok, kuruc hadvezér (1669–1743; gr. Barkóczy Krisztina) Károlyi Ferenc főispán (1705–1758; gr.
Sem azt, hogy az ember a származása ellen akkor sem tehet semmit, ha inkább belehal, és hogy néha pont a saját családjában van a leginkább egyedül. Ahogyan azt sem, hogy egy gyermek nem akkor kezd felnőni, amikor annak látható jelei lesznek, hanem akkor, amikor ő látja meg az addig csak homályos jeleit - az életnek... Vagy akkor, amikor megtanul elég gyáva és elég bátor lenni. Senki nem mondja el azt sem, hogy valamit el nem mondani nagyobb bűn, mint hazudni róla, és hogy mindig van valaki, akinek ez az életébe kerül. Vagy azt, hogy van, Csak az az ijesztő, hogy olyan nagyot csattan a keze az arcán, de egy csöppet sem fáj. Véletlenek és tragédiák, és egy tízéves őszinte, tisztán (ön)tudatlan felfedezései kellenek hozzá, hogy legalább egy részük napvilágra kerüljön. Legalábbis a regényben. És így, ha lehet, az igazság még annál is fájdalmasabb, mint egyébként lett volna. Neked a mamád nem is a mamád! Grecsó Krisztián regénye nagyon érzékenyen és nagyon finoman ábrázolja ezt a plusz súlyt.
2016-ban a Könyvfesztiválon egy beszélgetésben mondta Grecsó, hogy igyekszik leszámolni a jófiúsággal, újabban már nem keresi az olvasó kegyeit. Akkor én, kitartó olvasója, ebben nagyon egyetértettem vele. Azzal a megkötéssel, hogy azért majd a kötetek csak megtalálják, és talán pont azért, mert nem keresik, olvasóikat. Az íróval ugyanis csak annyi a dolgunk, hogy írjon nekünk. Minden jókívánságunk felé a legteljesebb önzés: nem ő kell, hanem a művei. Ha így nézzük: a Vera ajándék nekünk. De csak ott és csak annyiban, ahol és amennyire a szöveg igaz. Itt a meglehetősen kifejezés használható. Szerző: Grecsó Krisztián, Cím: Vera, Kiadó: Magvető Kiadó, Kiadás éve: 2019, Oldalszám: 336 oldal, Ár: 3699 Ft Címkék: Szeged, Szabó Magda, Pál utcai fiúk, Megyek utánad, Lakner Artúr, Kemény István, Kádár-kor, ifjúsági regény, identitás, Dragomán György, Benedek Szabolcs, Bárka
Borító: Kötött ISBN: 9789631438291 Nyelv: magyar Méret: 125*200 Tömeg: 434 g Oldalszám: 327 Megjelenés éve: 2019 -10% 3 699 Ft 3 330 Ft Kosárba Raktáron A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek! Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk.
Nem hatlapos volt, hanem isler. És nem elrontotta, csak újra fogalmazta. Más viszonyrendszerben, más bolygók között, ha délen van észak és északon dél, talán finom is lett volna. És különben is: ki mondja meg, mi a finom? Finom az, ami érdek nélkül tetszik? Nekem akkor is a legszebb süteményes emlékem, és a legtöbbet azóta is ezen nevetünk. Anyám islere volt az egyetlen sütemény, aminek emléke évtizedeken óta él, anyám islere, elég ennyit mondani a családban, és huncut mosoly húzódik mindenki szája, összevillannak a szemek. Anyám islere szűz volt. Pontosabban édesanyám volt korábban érintetlen a cukrászkodástól. Nagyon fiatalon szült, ezért főzni is az anyósától tanult, a cukrászkodás pedig érzékeny terület maradt. Egy gonosz, titokzatos fekete folt, a sütés bermudaháromszöge. Hét-nyolc éves lehetettem, már emlékszem rá, hogy édesanyám elhatározza, legyőzi a kishitűségét és a süteményekkel szemben érzett túlzott tiszteletét, hogy ennyire fájdalmasan titkos dolog számára a kőtttészta, a hatlapos.