**Jogosultanként max. 1 fő és 1 fő kísérő részére. Indokolt esetben az erre a célra megjelölt pénztárban soron kívül válthatják meg belépőjegyüket. ***Szülő és vele egy háztartásban élő gyerekei.
A nyitó hétvégére 30 ezren váltottak jegyet a Bors Richárd szerint. Hétfőn 70 iskolás csoport kereste fel a kiállítást. Nagyon sok a látogató az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon: a nyitó hétvégére több mint 30 ezren váltottak jegyet a Hungexpóra – mondta Bors Richárd, a rendezvény szakmai igazgatója kedden a Kossuth rádiónak. Bors elmondta, mivel a rendezvény nemcsak a fővárosban zajlik, a teljes látogatószám már elérte a 650 ezret. Hozzátette, mintegy 40 ország állított ki a Hungexpón, és mintegy 100 ország képviselteti magát valamilyen formában. A kiállításról elmondta azt is, a Hungexpón mintegy 75 ezer négyzetméteren és nyolc pavilonban rendezték meg. Az állandó kiállítások betekintést nyújtanak a magyar történelembe, a különböző helyi élőhelyekre és állatfajokra. Vadászati kiállítás 2011 c'est par ici. Kiemelte, hogy a világkiállításon felépült egy egymillió literes akvárium is, amelybe magyar halfajokat – köztük vizát – telepítettek. Közölte azt is, hogy a trófeaszemlén – mintegy ötezer négyzetméteren – több ezer trófeát mutatnak be.
A Magyar Állami Operaház szervezésében az Eiffel Műhelyházban részleteket adnak elő Weber A bűvös vadász című operájából, az Erkel Színházban pedig a Giselle című balettet mutatják be.
A Csóványos csúcsáról minden évszakban más arcát mutatja a táj. A bő fél évtizede újjászületett kilátótorony ráadásul egyszerre testesíti meg a múltat és a jövőt. A Börzsöny legmagasabb pontja egész évben hívogató úti cél, aki azonban a 938 m magas csúcsra nem szeretne leizzadva megérkezni, annak az elmúlt évek korán jött nyarai alapján még egy-két hónapja van hátra, hogy szabaddá tegye magát. A hegyvidék mélyén lévő helyszín a legközelebbi civilizációtól, Királyréttől vagy Diósjenőtől is több mint hét kilométerre van. Elsőre nem tűnik túl soknak, pedig ennél nagyobb számot a hazai hegyvidékek közt aligha lehetne találni. Földmérők bástyája Az ország egészét feltáró alapponthálózat a 19–20. század fordulóján épült ki. Első lépésként meghatározott pontok magasságának megmérése volt, méghozzá az Adriai-tenger középszintjének a trieszti mércéjén 1875-ben meghatározott "0" szintjéhez viszonyítva. A földmérők innen teodolitokkal, azaz állványra helyezett, rendkívül pontos szögmérésre képes távcsövekkel, háromszögeléssel határozták meg a szomszédos pontok magasságát és távolságát.
A járványügyi korlátozások továbbra is érvényben vannak, így többnapos, ottalvós kirándulásokat szállás híján egyelőre nem tehetünk. Bár emiatt az elmúlt időszakban sokat jártuk a hozzánk közel eső Börzsöny hegyeit és völgyeit, januári első túránkat is ezért terveztük ide. Szerencsére a túrautak kis kreativitással jól variálhatók úgy, hogy ne legyen bennük sokszor ismétlés. Arra számítottunk, hogy pár száz méterrel a tengerszint felett már az igazi, régóta áhított tél vár minket – és nem kellett csalódnunk. Mostani túránkat Királyházától indítottuk, amely 9 kilométerre fekszik ugyan Kemencétől, de annak külkerületi településrésze. Nevét Mátyás királyról kapta, aki gyakorta hódolt itt egyik kedvenc tevékenységének, a vadászatnak. Irány a Börzsöny legmagasabb pontja! Innen vágtunk neki egy újabb, általunk eddig még nem bejárt útvonal felfedezésének. A cél a Csóványosi kilátó volt. A piros turistajelzésen haladva a Rakottyás-völgyön keresztül, érintve a Nagy-Mánát, a Sasfészek-bércen keresztül pár óra alatt a 938 méteres magas Csóványoshoz érhetünk.
Dátum, időpont: 2020. szeptember 06. - 09:30 - 17:00 Irány a Börzsöny legmagasabb pontja, egy olyan túrán, amit eddig mindenki végig tudott járni (3-szor vittem eddig ide csoportot), és aki végig járta, az garantáltan jól aludt este. Diósjenőn találkozunk a vasútállomáson, és a falu széléről vágunk neki ennek a csodaszép túrának. A táv összesen 14 km, és 650 méter a szintkülönbség. A terep jellemzően lassan emelkedő, időnként színesíti az életünket csak kaptató felfelé. A csúcson a kilátót néhány éve újították fel, 938 méter magasan van. A kilátás természetesen páratlan, akár a magas Tátráig is ellátni. Visszafelé egy kicsit más útvonalon térünk vissza a kiinduló ponthoz. A kirándulásra hozz magaddal: • sok mosolyt, nyitottságot, aktivitást • öltözz rétegesen, időjáráshoz igazodva • szendvicseket, ételt és italt • részvétel: 1000 Ft Egy Hullámhosszon tagoknak, 1500 Ft mindenki másnak, gyerekeknek ingyenes 18 éves kor alatt. Minden anya féláron jöhet, ha meg hozod a gyermekedet is, akkor ingyenes a program.
A Pilis hegység, és egyúttal a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja a 756 m magas Pilis, más néven a Pilis-tető, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Alatta terül el Pilisszentkereszt, innen és a közeli Pilisszántóról egyaránt meg lehet közelíteni. A Pilis-tetőn már sokszor jártunk, mert gyönyörű hegy, és mert különösebb erőfeszítés nélkül megmászható, annak ellenére, hogy a Pilis hegység legmagasabb pontja. Ezen a szép napsütéses kora őszi napon is egy kellemes kirándulást tettünk itt, és gyönyörködtünk a pazar kilátásban, a 2014-ben felépített Boldog Özséb kilátóból. A mostani túránkra is Pilisszentkeresztről indultunk, a temető mellett a piros jelzésen, majd a zöld jelzésen folytattuk utunkat. A szintkülönbség kb. 400 m és az út hossza kb. 5 km. A felvételek 2016. szeptember 10-én készültek. Indulás Pilisszentkeresztről. A háttérben a Pilis-tető húzódik. A Pilis-tető panorámája Már szépen értek a csipkebogyók is A háttérben Pilisszentkereszt Már felfelé járunk Kilátás dél felé.
Igazunk van? A barlang előtt állva a lábad előtt hever a csendben kanyargó Duna! Fotó: Remete-barlang 3. Vaskapu-hegy A Vaskapu az egyik legnépszerűbb kirándulóhely Esztergom környékén. A kilátás gyönyörű, ráadásul a Dunakanyar panoráma karnyújtásnyira van, akár autóval, akár gyalogosan mászod meg a hegyet. A hegyről belátni egész Esztergomot, látszik a Mária Valéria híd, a Bazilika és a szemben fekvő Párkány is. Fotó: Horváth Dávid 4. Hegyes-tető A Hegyes-tető, és a Julianus-kilátó télen-nyáron tárt karokkal, na és persze elképesztő kilátással vár. Megközelítheted Zebegény, Nagymaros és Törökmező felől, kisebb gyerekkel, kutyával és fényképezőgéppel is, mindenképpen jó döntés lesz! 5. Pilis-tető A 756 méter magas Pilis-tetőn áll a több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amelynek a tetőszintjéről még a Vörösvári-medence és a Budai-hegység is látható. A közelben érdemes felkeresni a Zsivány-sziklákat, és a Pilisszentkereszti szurdokot is, vagy felfedezheted a környéken található barlangokat és kolostorromokat.
Magas-Börzsöny A Magas-Börzsöny hegység központi része. Határait a Kemence-patak, az Ipoly völgye, a nagybörzsönyi Hosszú-völgy, illetve a Kóspallag - Szokolya vonal jelöli ki. Észak-dél irányú gerincén találhatók a legmagasabb csúcsok: a Csóványos (938 m), Magos-fa (916 m), Nagy-Hideg-hegy (864 m) és Nagy-Inóc (826 m). Az ősvulkán legaktívabb időszakában keletkezett. Észak-Börzsöny A hegység északi területét a Kemence-patak határolja el a Magas-Börzsönytől. Keletkezése nem annyira egyértelmű, mint a Magas-Börzsöny esetében, eltérő felépítésű hegycsoportok alkotják. Két fő részre osztható, melyeket egy völgy határol el egymástól. Az északi részt nagyrészt üledékes kőzetek alkotják, melyek még a vulkáni tevékenység előtt keletkeztek. A völgytől délre lávakőzetek a meghatározó építő anyagok. Nyugat-Börzsöny A Nyugat-Börzsöny a Nagybörzsöny-Márianosztra vonaltól nyugatra húzódik. Csúcsainak magassága a Nagy-Sas-hegy kivételével nem éri el a 600 métert. Lepusztult réteg- és kürtővulkánok alkotják.