Görög és római istenek
Az alapszituáció a szereplők egymáshoz való viszonyát határozza meg, a drámai harc a hőst akcióra készteti, a szembenálló erők, emberi magatartások összeütközése adja a konfliktus t. – Színpadi mű. Tragédia: A dráma egyik műfaja. Középpontjában a tragikus hős áll, aki többnyire a korszak általánosan elismert, pozitív értékeit képviseli, ezekért küzd. Komédia: Drámai műfaj. Szatirikus cselekményű, vidám, gyakran trágár hangvételű mű. A görög líra és a római irodalom - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Az epika és a dráma is rendelkezik cselekménnyel, de az epika elbeszéli a történést, míg a dráma megjeleníti, eljátssza. Eposz: Az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű, elbeszélő költemény. Rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természet feletti lényektől is támogatva nagy, egy egész közösség sorsára jelentős tetteket visz véghez. Eposzi jellemzők – Időmértékes verselés. A Kr. 2. században Róma hellenisztikus birodalommá vált. Irodalmilag mindenekelőtt a görög kultúrával való találkozás volt a legnagyobb hatással a római kultúrára. Az ókori latin próza már bizonyos helyi hagyományokhoz is kapcsolódhatott, míg a költészet az első időkben csak idegen mintákból tanulhatott.
Róma ősi istenei védőistenek; a személytelen "házi" istenek csoportját alkotó lares, manes. Ősi latin isten Venus, Diana, Vesta, Mars hadisten és Quirinus isten. Az égi istenek triászát Jupiter, Juno és Minerva alkotta, akiket a görög kultúrával való megismerkedés hatására Zeusszal, Hérával és Athénéval azonosítottak. Általában is jellegzetessé vált a római mitológiában a szinkretizmus: a latin isteneket görög istenekkel azonosították, tulajdonságaikat, szerepeiket átvitték egymásra. A görög mítosz átvétele következtében önálló római mitológiáról nem is igen beszélhetünk; a mítoszok építményének csupán néhány eleme tekinthető római eredetűnek. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. Görög és római istenek táblázat. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
József Attila: A DUNÁNÁL | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis József Attila: A Dunánál by Zsófia Borbélyné Péter József Attila: A Dunánál (elemzés) – Oldal 4 a 4-ből – Jegyzetek József Attila A Dunánál című versének elemzése A hasonlat záró képe a "sírköves, dülöngő temető" valószínűleg a költő édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmát fejezi ki. József Attilát élete során végigkísérte édesanyja halála, mellyel párhuzamosan műveiben is megjelenik az anya. A II. részben ősei jutnak a költő eszébe. A Duna magánban hordja őseit. Az ősök behatárolják a mai emberek életét, minden ember magával hozza ősei gondolatait. Ez a rész disszonanciára, ellentétekre épül: "Egy pillanat s kész az idő egésze" "öltek, öleltek" "Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. " Ezek az ellentétes fogalmak a költő személyében válnak egységessé. A költő tartja jelen esetben a kapcsolatot a múlt és a jelen, az ősök és a mai emberek között.
10. 22. 22:30) Metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ( Irodalmi fogalmak) Szilágyi Vivien: Petőfi Sándor Minek nevezzelek? Vörösmarty Mihály Ábránd összehasonlítása ( 2017. 04. 20. 16:29) Összehasonlító verselemzés - (Műelemzés gyakorlatban)(Szempontok) Kántor Józsué: Én is köszönöm szepen a segítséget hálás vagyok érte. Mondjuk nekem is egy dolgoz... 01. 25. 20:06) Csokonai Tartózkodó kérelem ( elemzéséhez) Utolsó 20 Egyéb Címkék » józsef_attila_a_dunánál József Attila: Dunánál (verselemzés) 2008. 16. 23:53 nincsa József Attila: A Dunánál Szép Szó különszámában jelent meg… tovább » Szólj hozzá! Címkék: magyar korrepetálás verselemzés netkorrep irodalom józsef attila a dunánál A Guttenberg-albumba alkalmi bejegyzésnek készült, de a körmondat és a jövő látomása feledteti a szöveg eredeti rendeletetését. A külső körülményt a költő belső élmény kifejezésére használja fel. … [Tovább olvasom... ] about Vörösmarty Mihály versei (elemzések) Anna karenina idézetek magyarul Feta sajt saláta roll Xiaomi okos kapcsoló philippines Hobby bolt üllői út
Eredete az antik görög költészetig nyúlik vissza, akkor pengetős hangszerrel előadott dalt jelentett, jelentős képviselői: Szapphó, Alkaiosz, Pindarosz; Horatius költészetében emelkedett igazi magaslatokba, s divatos volt szinte minden újkori irodalomban. Különös jelentősége természetesen az antik irodalmak ízlését felidéző és eszményítő korokban volt, de a XX. században is kedvelt műfaj (pl. József Attila, Petri György).
1937. december 3. -án Balatonszárszón egy tehervonat halálra gázolja. Költészetének jellemzői Összetett, sok kép, a valóság több síkja kerül egymás mellé a verseiben. Jellegzetes motívumai: a külvárosi táj képei, nem hagyományos tájversek (Tiszazug, Holt vidék) a legtöbb verse nem a Petőfi féle tájat eleveníti meg, hanem a munkásosztály sivár környezetét. Motívumok még: az este, alkony, szürkület. A költő virraszt, ténylegesen és képletesen is, a nemzet szunnyad, de a költő látja, ébren van. Költészetére a '30-as években az új szemlélet, az új költői eszközök a jellemzők. 29-31 között már nagy verseket ír, de ezek még a készülődés évei. Pl. : Anyám, Nyár, Tiszazug. Filozófiai tanulmányai során megismerkedik: – Hegel dialektikája – Marx materializmusa – Bergson intuíciótan – Freud Külvárosi éj (1932) Az első nagy szintézisvers. Már a cím a jellegzetes motívumait foglalja össze. A külvárosi környezet modern tájverse és egyben az éjszaka verse. Megszemélyesítéssel indul. A lírai alany a költő, szűk térből indít, a konyhát, a mellékudvart látjuk.
I. rész Fő motívuma a Duna, s mindaz, ami a folyóról eszébe jut. A hullámok mozgása az emberi test izmai ritmusát, édesanyja ringatását, valamint gyermekkorát és a dülöngő temetőket idézi fel, egymásba mosódó hasonlatokkal. A víz többletjelentéssel bír: az idő állandóan újuló áramlását érzékelteti. II. rész Szinte teljesen elszakad a Duna-képétől. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt – néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém.