Kinga (rezisztens csemegeszőlő) Gyümölcs jellemzői: fürtje közepes, vállas, tömött, átlagtömege: 240 gramm, bogyója kifejezetten nagy, gömbölyű, piros, vékony héjú, húsa finom, ropogós Ültetési ideje: - szabadgyökerű szőlőoltvány március-április, illetve október-november - konténeres szőlőoltvány márciustól novemberig Oltvány jellemzői: közepesen erős növekedésű, talaj és fekvés iránt nem igényes, kiemelkedő tulajdonsága, hogy rothadásra nem hajlamos, zöld munka igénye közepes. Rezisztens fajta, betegséggel szemben toleráns, minimális permetezést igényel. Mutatós fürtje miatt piacos fajta. Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?. Érési ideje: termése szeptember közepétől fogyasztható Metszése: rövidcsapos (3-5 rügy), fél szálvesszős (6-8 rügy), és szálvesszős (9 vagy több rügy). A szőlő metszése február-március hónapokban történjen. Permetezése: lemosó permetezések késő ősszel és tél végén, amennyiben igényli, maximum 2-3 permetezés év közben a megjelenő kártevők ellen Felhasználása: friss fogyasztás, lé, szörp, dzsem, befőtt
Bárhogy műveljük is a szőlőt, a metszési alapelvek nagyon hasonlóak. Fontos, hogy a kellő számú csapot a megfelelő rügyszámra messünk vissza, mégpedig úgy, hogy a jövő évi hajtásokat is kinevelhessük. Elmondom, amit a legfontosabbnak tartok: semmiképpen ne terheljék túl a tőkéket, mert akkor sok lomb fejlődik, a termett boruk pedig alacsony alkoholtartalmú, gyenge minőségű lesz. A szőlők három művelési formája az alacsony bakművelés, a huzal mellett nevelt közepes kordon és a magasművelés. A metszés mindhárom művelési módnál - sőt a falra, kerti lugasra futtatott tőkéknél is - azonos és a lényege az, hogy kellő számú csapot a megfelelő rügyszámra metsszük vissza oly módon, hogy az idei termővessző alatt maradjon egy kétrügyes, ú. n. Fák metszése ősszel - Kertészeti áruház blog. ugarcsap, amely a következő évi termőhajtásokat fejleszti ki. Ezt nevezik váltócsapos metszésnek. A szőlő azon növények közé tartozik, amelyek a termésüket nem a vesszőn közvetlenül, hanem a rügyből előtörő hajtáson hozzák. A szőlőtőke rügyeiből is először hajtás fejlődik, rajta levelekkel és fürtökkel.
Gyökér előkészítés Ültetés előtt a gyökereket visszavágjuk. Legegyszerűbb technika: az oltványt függőlegesen tartjuk a kezünkben. A talp alatt kezünkkel úgy ráfogunk, hogy a tenyerünkkel az összes gyökeret összefogva, körkörösen kb. 10-12 cm hosszú legyen, a kilógó részt levágjuk. Ültetőgödör elkészítése A munkafolyamat történhet ásóval vagy hidrofúró segítségével nagyobb mennyiség telepítésekor. A gyökerek könnyebb megindulása szempontjából szükséges nagyobb, kényelmesebb gödröt készítenünk. Az ültetési mélység legalább 60 cm, az alapterület 40x40 cm-es. A nagyobb ültetési mélység helyet ad a tápanyagnak, továbbá elősegíti a gyökerek elindulását és terjeszkedését. Talajjavítás Az ültetéshez mindenképpen szükséges szerves trágya kijuttatása. Ezt vagy ültetés előtt a talajba forgatva, vagy az ültetési gödörbe szórva juttatjuk ki. A szőlő őszi metszése kezdőknek: az őszi metszés feltételei és szabályai kezdőknek, további gondozás. A szőlő ennek köszönheti jó szárazságtűrését. Mennyiségét ne sajnáljuk, 20-25 kg-ot nyugodtan tehetünk 1 tőhöz. Talajfertőtlenítés Nagyon fontos a kártevők elleni védekezés a talajban is.
az Afúz Ali. Egyes fajták alsó rügyei is termékenyek, pl. Zalagyöngye. Más fajtáknak még a sárszeme is termékeny, pl. Izsáki sárfehér. ) 6. A rügyek fajtái és a rügy részei A metszésmód fogalma, elemei Metszésmód, az 1-2 éves tőkerészek (vessző, cserek) visszavágásának módja. Csap: a metszéskor visszavágott tőkén hagyott vesszőrészt csapnak nevezzük. • Termőcsap: Feladata az adott évi termés biztosítása. Hosszúságuk alapján megkülönböztetünk rövidcsapot (2 rügy), hosszúcsapot (3-5 rügy), félszálvesszőt (6-8 rügy) és szálvesszőt (9-20 rügy). • Ugarcsap: A következő évi termőcsapok nevelésére használjuk. A felkopaszodás elkerülésének érdekében az ugarcsapot mindig a termőcsap alatt hagyjuk meg. • Biztosítócsap: feladata a sérült, felkopaszodott tőkerészek leváltásához szükséges hajtások, vesszők nevelése. • Csercsap: A tavalyi csapnak, mely a mostanit viseli csercsap a neve. Váltómetszési elem. Jellemzően az ugarcsapból kerül kialakításra, a tőkekaron, tőketörzsön hagyott 2-3 éves termőcsapokat hordozó tőkelelem" 7.
Az Álló-rét re jutva több turistaút is beérkezett, ez volt az első komolyabb elágazás amihez jutottam. A réten egy emléktábla is el volt helyezve, sajnos azonban mivel "Matyás kiráj" [sic] úgy döntött, hogy neki ide kell hatalmas feliratot készítenie, miszerint "itt járt", valamint mivel eléggé meg volt kopva a tábla, így nem tudtam kivenni kinek állították. Rákanyarodva a Vörös-kő re vezető útra, enyhén emelkedő, kanyargós ösvények között értem fel a csúcsra. Itt rögtön megtaláltam a már a turistaatlaszban is látott esőházat, de ezt gyorsan elhagyva a kilátó felé siettem. Sajnos némileg csalódnom kellett, mert a remélt tágas panoráma elmaradt, köszönhetően néhány bokornak ami jócskán belelógott a látványba. Vöröskő forrás túra. Így sem kell panaszkodnom, hiszen azért más irányokba tényleg messze be lehetett látni a vidéket. Úgy mint a Szentendrei-szigetet, a Duna két ágát, vagy éppen Vácot, a mögötte húzódó Naszállyal. Hosszabb pihenő, nézelődés és uzsonna után indultam tovább. A Vértes-mező volt a következő megállom, igaz itt csak azért pihentem meg, mert időközben rájöttem, hogy a turistaatlasz részletes útleírást ad a Dunabogdány felé tartó zöld jelzésről, azonban úgy, hogy még a falu előtt áttér a Visegrád felé tartó kékre.
A Vöröskői forrás egy ideiglenesen működő forrása a Bükk hegységnek. Az elolvadó téli hó hetekig tekereg a mészkő alapú Bükk belsejében lévő barlangrendszerben, majd a tavasz közepén, tipikusan február és április között tör a felszínre. A Vöröskő-forrás általában április végére kiapad, és az év további szakaszában teljesen kiszárad, június végétől már egyáltalán nem ad vizet. Túránk a Vöröskő-völgyön keresztül, a kisvasút nyomvonalán vezet a Stimecz-házig, majd innen egy jelöletlen úton jutunk el a forrásig. Vöröskővölgyi-Alsó-forrás • Forrás » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Majd egy erdei dózer úton térünk vissza Varróházig, kiindulópontunkhoz. Túraadatok Táv: 11 km Szint: 300 m TMR: 28 pont Találkozó helye: Felsőtárkány Kisvasút Varró-ház állomás. (parkolni is itt lehet) Találkozó időpontja: 2021. március 6., 10 óra Részvételi díj: 2000 Ft/fő, ami a helyszínen fizetendő. Gyerekek számára a túra ingyenes! Túravezető: Dr Tóth Tünde Tel. : 30/531-2030
Mi Répáshutáról indultunk és a Kossuth utca végéből a zöld négyzet jelzésű turistaúton haladtunk. Kiértünk hamarosan a Felsőtárkány felé vezető műútra, majd arról a Bánya-hegyi elágazóból tértünk le. Onnan a Farkalyukhoz vezetett minket a zöld négyzet jelzés. Három-kő 3, 5km-re, ez áll a táblán. Követtük a zöld háromszög csúcsjelzést. A három kő megvan, a kilátópont még 2, 6km. :) Már láthattuk a következő kilátópontunk helyét, a Tar-kő szikláit. Itt éppen sokan voltak. Továbbhaladtunk Felsőtárkány irányába. Hosszú volt az út lefelé, egészen a Vöröskő-patak völgyéhez. Vöröskő forrás turn around. Végül csak megpillantottuk a különlegesen feltörő forrást. Mindig a magas vízhozam idején tör fel, például a tavaszi hóolvadás idején. Visszagyalogoltunk a patak partján a kék jelzéshez és a műút vonalát követő ösvényen mentünk vissza Répáshuta felé. Elmentünk a Samassa-ház mellett. A Tamás-kútjánál érünk ki a műútra, előtte azonban volt egy kis vizenyős rész. A közelében lévő földúton balra ki tudtuk kerülni. Itt érintettünk egy tanösvényt az Imó-kő forrásához, de már nem fért az időnkbe, így hát máskor jöttünk vissza.