Istvánt nagy utóda, I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt, 1083. augusztus 20-án. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20., amely ma nemzeti és hivatalos állami ünnep. Szent István ezer éve a magyar államiság szimbóluma. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. A magyar korona is, melyet a XII. században alakítottak ki, így István nem viselhette, az ő nevéhez kötődik. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése. Sikerei titka: egyensúlyteremtő képessége. Zeneirodalom vizsgaanyaga. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen. Felhasznált irodalom: Szent István király legendája Hartvik püspöktől Szent István király Nagy legendája Szent István király Kis legendája
A koponyacsontját Pannonhalmán őrzik Szent István erősen kötődött Pannonhalmához: a Szent Márton-bazilikát apja, Géza fejedelem kezdte el építtetni, majd István fejezte be, és gyakran vendégeskedett az apátságban. A szent király koponyacsontjának darabját is itt őrzik: az ereklye egy kettős kereszt alakú tartóban, hegyikristály lencsék között nyugszik. Szimbolikájában megjelenik a magyar címer hármas halma, azaz Pannónia Szent Hegyének 3 dombja, azonban az ereklyetartó valójában csak 2 dombot formáz – a harmadik domb minden esetben az a hely, ahol az ereklyetartó áll. Egy XVII. századi pannonhalmi hexameteres felirat erről így számol be: Pannoniának hármas szent halmát, magyar, itt lásd. Érdekességek – Oldal 2 – Klasszik Rádió 92.1. Mártont éltében ide gyakran hozta imádság. És István, a vezér itt rakta a hitnek alapját, S Rómából koronánkat e helynek apát ura hozta, Majd István ezeket jelvényül hagyta a honra, Hogy népünkben az ősi erény s hit örökre viruljon. Augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesét, valamint az Arborétumot is díjmentesen látogathatod, továbbá a Főapátság pincészetében minden egész órakor ingyenes szakvezetéses borászati látogatáson is részt vehetsz.
1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de megszüntetése helyett tartalmilag újították meg: az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást ismerték el. Ezután 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. Szentpéterfa, Szent István király kápolna – Martinus. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Hagyományosan az ünnep a budapesti Kossuth téren veszi kezdetét, Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával és tisztavatással. Ezen a napon rendezik Budán a mesterségek ünnepét, ahol az új kenyeret és az adott év ország tortáját is kóstolással egybekötve mutatják be.
Koppányék tehát attól tartottak, hogy István még apjánál is határozottabban terjeszti majd a keresztény hitet, ami ellenkezett pogány meggyőződésükkel. Kiváltotta elkeseredettségüket az is, hogy István – felesége révén – elsősorban idegenek vették körül, Koppányt pedig a régi rend hívei követték. István legyőzte őt a veszprémi csatában, s tetemét felnégyelve, tagjait Esztergom, Győr, Veszprém kapujára függesztette ki, valamint elküldte Erdélybe. 1000 karácsonyán, vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A király cím Nagy Károly frank uralkodó nevéből származik, a koronát, későbbi források szerint, István kérte II. Szilveszter pápától, ami az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve. A kortárs Theotmár merseburgi püspök úgy tudja, hogy azt III. Ottó császártól kapta. A két adat nem mond ellent, a császár ekkor Rómában, a pápával együtt tevékenykedett. Ez nem tette Istvánt a császár vazallusává, a koronaküldés az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve.
† Az esztergomi bazilika neve és hossza be van vésve a római Szent Péter katedrális padlózatába: BASILICA CATHEDRALIS ESZTERGOM néven a Ferrarai katedrális és a Padovai Szent Jusztinián templom között. † A bazilika belseje rejti a XVI. században épült Bakócz-kápolnát, mely bravúros módon kerül ide eredeti helyéről: Packh János építőmester 1600 darabra fűrészeltette, majd új helyén, mint egy óriási építőjátékot újra összeillesztették a darabokat, így lett a bazilika baloldali kápolnája. † Az ún. Fojnicai kazula eredeti alakjában Mátyás király trónkárpitja volt. Párdarabja, eredeti formájában ma a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható. † Négy esztergomi érsek munkája kellett ahhoz, hogy a bazilika felépüljön. Az oszlopcsarnokban mindegyikük címerét megtalálhatod. A címerük alatti felirat megsúgja, hogy ki melyik szakaszt végezte az építkezésből: Rudnay Sándor – coepit – elkezdte. Kopácsy József – continuavit – folytatta. Scitovszky János – consecravit – felszentelte. Simor János – consummavit – befejezte.
Ezt követően hajnalig hagyták majd átdolgozva szakajtották, kosárba helyezték. Amíg a kenyértészta így pihent a kemence felfűtése is megtörtént. Bevetéskor a jól megkelt, rengő kenyértészta lapátra került, féloldalt megvágták és megmosták a tetejét, majd be a kemencébe. A munka nagy volt, de az eredménye nem különben, így méltán válhatott a kenyér az életfenntartás szimbólumává. A kenyérszelés pedig szertartás, a megélhetés szimbóluma. Forrás: Wikipédia,
Szereplők Nézd meg kik az igazi szereplők a mesefigurák mögött a Háry János mesében, persze a gyerekeknek ez a legtöbbször haszontalan információs, de a felnőttek számára érdekes és meglepő lehet, hogy az animációs karakter mögött ki adja a gesztusokat, poénokat, és az angol hangot, sok esetben már akkor felismerjük amikor csak nézzük a mesét annyira tipikusak a poénok, gesztusok. Péter Balázs Krucifix (voice) Angéla Császár Mária Lujza (voice) Péter Haumann Ebelasztin (voice) Katalin Mészöly Mária Lujza (singing voice) Gyula Szabó Háry (voice) Éva Szabó Örzse (voice) Sándor Sólyom-Nagy Háry (singing voice) Klára Takács Örzse (singing voice)
Ha őt te elbocsátod, igéretet teszünk, Hogy holtom- s holtodiglan enyém tiéd leszünk. >> - <
> És a diák szörnyűen s nagyot prüszent közé; De Háry ő beszédét ekképen végezé: < > De ők hitték mindannyin, a potrohos biró, A vígadó legények, még a gonosz iró, A furfangos diák is nagyot hörpentve szólt: Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt. II. Az obsitos látogatása Ferencz császárnál. Nagy, derék vitéz kend, vitéz Háry János, A sereg kend nélkül bizony nagy hiányos. Vajh!
Most is kezébe kapván az öblös meszelyest, Kalandos életéből regét regére kezd; Hol s merre járt, mit látott, mit tett ő s társai, S hallgatva függtek rajta mindnyájok ajkai. Ő, ki ármádiákat vert széjjel egy magán, Túl jára hadnagyával az Operenczián, Ki franczia fejekkel sátrát körül raká, És a világ végénél lábát lelógatá. <
Metróval érkezünk tehát álomvilágába, amelyet olykor átszőnek a csak alsó polcos borokkal elviselhető, a biztonsági sáv szabadon hagyására figyelmeztető aluljáró-valóság elemei. Cziegler Balázs nagyszabású díszlettervének alapja, hogy János bá meséje is csak egy omlatag kártyavár: a képzeletbeli szereplők ennek megfelelően jórészt a forgószínpadra erősített, valódi kártyavár lapjai közt mozognak. A köztük megjelenített terek viszont épp eléggé karakterisztikusak ahhoz, hogy a legtávolabb ülők is első ránézésre tisztában legyenek azzal, hol járunk épp: a lemeztelenített valóságban vagy a képzelet világában, ezeken belül is mely helyszínen; de ugyanilyen árulkodóak a jelmezek is. A gazdagon díszített, élénk öltözéket viselő, affektáló, kényeskedő, felszínes bécsieket egy-egy direkt sajátosság különbözteti meg egymástól. Ebelasztin báró (Gálvölgyi János) rímhányó szerepkörben tűnik fel, Mária Lujza (Bucsi Annamária) nadrágos-combcsizmás modern nő, Bodrogi Gyula Ferenc császára pedig félig süket, félig vak, így uralkodói minőségében szerethetően esetlen, míg a Süsüre utaló kiszólás következtében össze is kacsinthatunk vele.