(Ekkor Kína még jobbára elmaradott, mezőgazdaságra épülő országnak számított, a Szovjetuniót pedig egyre jobban lefoglalták belső gazdasági problémái. ) A hatvanas évek optimizmusa után az 1970-es évek a befagyást hozták, és ez egészen a '90-es évekig eltartott. Akkor azonban az informatika bámulatos fejlődésével – szuperszámítógépek, internet, a programozók számának megsokszorozódásával – újra téma a mesterséges intelligencia jövője a kutatók és laikusok millióinak körében. Amikor szövegelés a feladat Mikortól veszélyes az MI az emberiség szempontjából? Ha mondjuk ugyanolyan szövegeket alkot, mint az ember? Akkor az emberiség már csomagolhat, hogy mondjuk a Marsra meneküljön e szoftveralapú rém elől. Ugyanis az a helyzet, hogy az amerikai GPT-3 algoritmus már meglehetős biztonsággal hoz létre kisebb-nagyobb írásokat: újságcikket, verseket, prózai műveket. Az OpenAI cég fejlesztése már most 175 milliárdnyi adatból, paraméterből táplálkozik, és ahogy telik az idő, csak egyre okosabb lesz.
Ugyanakkor ezek a mondatok nemcsak a logisztika vonatkozásában helytállóak: a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ellenérzések minden területen befolyásolják a technológiához való hozzáállást. Azonban az adatok hatékony felhasználásában mindenképpen szükségünk van és lesz a gépek logikájára és a bennük rejlő lehetőségekre. Nincs ez máshogy Magyarországon sem, ahol sok vállalat foglalkozik gépi intelligenciát alkalmazó megoldásokkal – akár logisztikai területen is. (Fotó:) "Magyarországon a cégek és az innovációs politika is a külföldi trendeket, mintákat igyekszik követni – kezd bele Bohács Gábor a hazai és külföldi fejlesztési trendek különbségeinek ismertetésébe. – Ezáltal a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldások, termék- és árukövető rendszerek, valamint intralogisztikai eszközök is megjelennek Magyarországon, ám a követő jelleg miatt sok fejlesztés egy kis késéssel kezdődik nálunk. " A problémát pedig nem is ez a minimális késés jelenti Bohács Gábor szerint, hanem az, hogy nem a speciális, az ország és a hazai szakemberek tudásából adódó lehetőségeket aknázzuk ki.
A változás, az alkalmazkodás és a túlélés szükségszerű elemévé vált a digitális átalakulás. Ehhez pedig a szervezeteknek fel kell készíteniük a rendszereiket, munkatársaikat és folyamataikat az olyan technológiák bevezetésére, mint az MI, a gépi tanulás és a mélytanulás. A prognózisok szerint továbbra is az MI és a big data kombinációja lesz a legnagyobb változásokat hozó tényező a digitális világban. A globális adattömeg exponenciális növekedésével szorosan összehangolva kell fejleszteni az MI-képességeket, aminek messze ható következményei napról napra világosabban látszanak. Vannak azonban olyan technológiák is – köztük az 5G –, amelyek nagy mértékben befolyásolják majd, hogyan tudjuk érdemi módon hasznosítani a mesterséges intelligenciát. Főként azért, mert az 5G rengeteg feldolgozásra váró és tanulási lehetőséget biztosító, valós idejű adatot fog generálni. Ahogy egyre több eszköz kapcsolódik egymáshoz, illetve az internetre, és egyre általánosabbá válik az MI használata, olyan adatáradat indulhat el, amit nagyon nehéz lesz továbbítani.
-milyen hordozóra készül a nyomat? Az alábbi táblázatban néhány jellegzetes példában mutatjuk be a javasolt felbontást.
Bemutatás Legyen nagy vagy kis méretű, tegyük falra vagy utcai plakátra, a nagy méretű tetszetős grafikával ellátott papírdarab a poszter. Ez az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve bemutassa, a témával foglalkozó legjobb weboldalakat. Kellemes böngészést kívánok!
átvesszük és az elkészülésről szintén értesítést küldünk. Rendeléskor minden esetben telefonos elérhetőséget, számlázási nevet és címet is szíveskedjenek megadni. Vigyázzunk egymásra és magunkra! Megértésüket köszönjük.