Biztosítottam, hogy ha szól, amikor bármilyen esemény előtt vagy után akár csak tíz perce van ránk Vargának, szívesen elmegyünk az ország másik felére is. A személyes interjúról még így sem sikerült meggyőznöm, úgy tettük le a telefont, hogy vonakodva arra kért, küldjem el a kérdéseimet, amit majd "valamilyen formában" megválaszolnak. Ezt utána átgondoltuk a szerkesztőségben, és arra jutottunk, az ügy jelentősége miatt ragaszkodni fogunk hozzá, hogy élőben kérdezhessünk, ahol van lehetőségünk visszakérdezni. Levélben ugyanis bármilyen jó kérdést küldenénk, valószínűleg csak közleményszagú válaszokat kapnánk rá. Január 26-a volt, amikor visszahívtam a sajtófőnököt, aki lemondó hangon, de beleegyezett az interjúba. Azt mondta, február 12., a kampány hivatalos kezdete előtt esélytelen, de ha elkezdődik az aláírásgyűjtés az ajánlóívekhez, egyeztethetünk olyan helyszínt, ahol tudunk találkozni az igazságügyi miniszterrel. Bár magunkban pufogtunk kicsit a kollégákkal, hogy amíg interjút adni nincs ideje Vargának, addig arra van, hogy gasztroinfluenszerkedjen Brüsszelből és kampányrétest süssön Vácon Rétvári Bencével, de elfogadtuk a helyzetet, és vártunk két hetet.
Ő készségesnek tűnt, azt mondta, nagyon szeretne segíteni, és dicséretes, hogy ilyen alaposan feldolgozzuk a nyomozati iratokat, de a miniszter asszony már mindent elmondott az ügyről, amit az eljárás jelenlegi fázisában el lehet mondani, azt pedig nem érti, miért firtatnánk Varga felelősségét, hiszen ő nem tudott helyettese ügyleteiről. Egy órán keresztül beszéltünk a sajtófőnökkel, aki azt is elmondta, szeretné, ha normálisabb lenne a viszony a sajtó nem kormánypárti szereplőivel is. De amikor felvetettem, hogy ennek akár egyik módja lehetne, ha megengedné, hogy interjúzhassunk a miniszterével, mindig oda tértünk vissza, hogy szerinte nincs is miről kérdezni Vargát. Felvetettem, hogy ha másról nem is, arról csak tud beszélni Varga Judit, hogy mi történt azóta a minisztériumban. Érdekelne például, indult-e vizsgálat, hogy kiderüljön, meddig érnek a korrupciós ügy szálai, vagy hogy milyen lépéseket tettek eddig az ügy kirobbanása óta, hogy többet ne fordulhasson elő hasonló. Ez sem győzte meg, azt mondta, hogy a miniszter nagyon elfoglalt, több kormánypárti médium is hónapok óta vár egy interjúlehetőségre.
Dikaučič szerint komoly erőfeszítéseket tettek a két vétózó miniszter meggyőzésére, kompromisszumos megoldást keresve, de nem jártak sikerrel. Didier Reynders igazságügyi biztos azt mondta, hogy valamennyi uniós stratégia alapvető eleme a diszkriminációmentesség. El akarják kerülni azt, hogy bármely polgár hátrányos megkülönböztetést szenvedjen el, ez és vonatkozik a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetésre is. Az Európai Bizottság március 24-én terjesztette elő a gyermekjogi stratégiát, melyben hat területen javasolnak tematikus intézkedéseket. Ezek között szerepel benne a gyermekek azon joga, hogy társadalmi hátterüktől függetlenül kamatoztatni tudják a tehetségüket, az erőszakmentes élethez való, vagy épp a gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz való jog. A dokumentumban egyetlen egyszer említik a Varga Judit és a magyar kormány számára tiltólistán lévő kifejezést, eszerint "Néhány más gyermekcsoportnak, mint például a fogyatékkal élő és az LMBTQI-gyermekeknek, sajátos szükségleteik lehetnek a mentális és fizikai egészséggel kapcsolatban, amelyeket megfelelő módon kell kezelni. "
A videó megjelenése után levelet is kaptunk a minisztérium sajtóosztályától, amiben közölték, nyilatkozott is ám az ügyről Varga, Völner lemondásának napján a Katolikus Rádióban. Az adásban 6 perctől tartalmilag ugyanazt mondja el, ami a közleményben is szerepel. Azért nem adtuk fel, küldtünk interjúkérelmet, bár az ilyesmihez nem szoktunk nagy reményeket fűzni: kormányzati szereplőktől, kormányszervektől a legritkább esetben kapunk bármilyen választ leveleinkre. Tavaly novemberben például két hétig szinte naponta küldtem el a kérdéseimet az EMMI-nek, az NNK-nak és a Koronavírus Sajtóközpontnak arról, milyen kórházi intézkedéseket tettek a felfutóban lévő negyedik hullámban. Egyikre se jött válasz. Varga mellett pedig Rogán Antaltól is kértem interjút, talán le se kell írnom, mekkora sikerrel. Saját szórakoztatásomra néha újraküldöm azért a levelet, biztos csak nem vették észre az előzőket. Tárgyalás Meglepetésemre viszont pár nap után Varga hivatalától választ kaptam: arra kértek, telefonon egyeztessek a miniszter sajtófőnökével.
Az New York-i egyezmény a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1958 ( New York-i egyezmény) kulcsfontosságú eszköz a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás hatékonyságában. Az New York-i egyezmény minden szerződő felet megköveteli, felett 160 államban 2016, egyrészről a nemzetközi választottbírósági megállapodások elismerése és végrehajtása, és másfelől a nemzetközi választottbírósági határozatok, nagyon korlátozott figyelmeztetésekre is figyelemmel. A nemzetközi választottbírósági megállapodások feltételezhető érvényességének alapvető követelményét a 8. Cikk tartalmazza 2(1) a New York-i egyezmény amely előírja, hogy a szerződő államok kötelesek elismerni az írásbeli megállapodásokat a múltbeli vagy jövőbeli viták rendezésére, ha a kérdést választottbírósági úton lehet rendezni.. További, cikknek megfelelően 2(3), ha a felek rendelkeznek ilyen választottbírósági megállapodásról, a nemzeti bíróságoknak a Feleket választottbírósági eljárásba kell fordítaniuk, és nem szabad a vitát meghallgatniuk.
A gyermekek jogairól szóló egyezmény (angolul: Convention on the Rights of the Child, CRC) egy nemzetközi egyezmény, ami 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, majdnem egy évvel azután, hogy 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta. Az egyes gyermek nevelhetőségi feltételeihez való alkalmazkodás a 19-20. század fordulója óta jelen van a pedagógiai gondolkodásban, erkölcsi-szakmai követelésből jogi követeléssé azonban csak 1989. november 20-án vált, amikor is New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt, amelyet azóta az USA és Szomália kivételével minden államban ratifikáltak; a magyar törvényhozás az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény pontosan kifejti, hogy milyen jogokkal rendelkeznek a gyermekek; ezen a területen ez az első kötelező érvényű nemzetközi jogi eszköz. A gyermekek helyzetének ilyen szintű szabályozása az emberi jogok nemzetközi védelmének egyre hangsúlyosabbá válásával került napirendre, és tükrözi annak két legalapvetőbb vonását: tartalmazza az emberi jogok kiterjedt skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogérvényesítésben.
Ön itt van: itthon / New York-i egyezmény / A választottbírósági döntések szinte globális érvényesíthetősége: Sierra Leone a New York-i egyezmény 166. részes állama lesz Sierra Leone lett a 166 th Részes állam a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény, más néven "New York-i egyezmény" (az " egyezmény "), csatlakozási okiratának az ENSZ főtitkáránál történő letétbe helyezésével 28 október 2020. Az egyezmény Sierra Leone vonatkozásában 2009 26 január 2021. Az ENSZ szerint, vannak 195 szuverén államok a világon. A New York-i egyezmény globális alkalmazhatósága magyarázza a nemzetközi választottbíróság elsődleges előnyét a belföldi perekkel szemben a nemzetközi ügyletekkel kapcsolatos viták rendezése érdekében, mivel lehetővé teszi a végrehajthatóságot, korszerűsített eljárásokban, a választottbírósági döntések befejezése 85% a világ államaiból. Ez a választottbíróság jelentős előnye a belföldi perekkel szemben, mivel a végrehajthatatlan hazai bírósági ítélet megszerzése évekig és erőfeszítésig tarthat, de végső soron értéktelennek bizonyul, ha azt nem lehet nemzetközileg érvényesíteni.
Ennek ellenére a kilépés gondolata nem került le a napirendről - tette hozzá Borai. Az egyezményhez Magyarország 1955-ben csatlakozott, s egyebek mellett tiltja a bordélyházak működtetését. Az egyezmény csak szűk mozgásteret biztosít a prostitúció problémájának megoldására - véli a főosztályvezető-helyettes. Hosszú távon azonban még sokat változhat a helyzet, ugyanis a mostani kormányelőterjesztés alapvetően három szakaszban tervezi a szabályozást. Ha az első lépcsős megoldás, vagyis a német zónamodell nem válik be, következik a második, vagyis az egyéni vállalkozói alapon működő szexpiac. Ha ez az elgondolás is kudarccal járna, a magyar kormány rákényszerül a New York-i egyezmény felmondására jelentette ki Borai. Ez - tette hozzá - a prostitúció intézményes formájának legitimálását jelentené. A szakember megítélése szerint a hazai jogalkotók el fognak jutni a harmadik pontig, ám most nem ez a cél, hanem a zónamodell működtetése. Ehhez a kormány a tiltás teljes fegyvertárát bevetette. Két év múlva értékelik majd a rendszer életképességét, az egyezmény felmondására pedig leghamarabb 5-6 év múlva kerülhet sor.
A részt vevő fél köteles adatokat gyűjteni külföldi állampolgárságú, prostitúcióval foglalkozó személyekről és azokról akik őket esetlegesen hazájuk elhagyására rábírták, és ezeket az adatokat az illető állam hatóságaival megosztani. A részt vevő fél köteles az emberkereskedelem külföldi áldozatairól gondoskodni és segíteni hazatelepülésüket, amennyiben igénylik. Ha a hazatelepülésüket nem tudják finanszírozni, akkor a szerződő fél megállapodás után az ország határáig finanszírozza az illető hazatelepülését, azon túl pedig a saját állama. 20. cikk [ szerkesztés] A szerződő fél köteles felügyelni a munkaközvetítő irodákat, hogy azok ne közvetíthessenek prostitúciót. Források [ szerkesztés] A New York-i egyezmény hivatalos magyar fordítása
Az ombudsman a jelenlegi helyzet feloldására valószínűleg javasolni fogja az Országgyűlésnek a jogszabály módosítását, de szerinte megoldást jelentene, ha engedélyezné az állam a piros lámpás házak létrejöttét, amihez fel kellene mondani az 1950-es New York-i egyezményt, amelyet Magyarországon 1955-ben hirdették ki. Takács Albert ismeretei szerint az egyezményt a kormány – mint a szerződő állam hivatalos képviselője – mondhatja fel az ENSZ főtitkárához címzett levélben. A lépés megtételhez nyilván szükséges lenne az Országgyűlés jóváhagyása is – tette hozzá. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piros lámpás házak terjedésével növekszik a nőkereskedelem és a prostituáltak kiszolgáltatottsága – mondta Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület tagja. A nyilvános házak engedélyezésével az állam ugyanazt a szerepet töltené be, mint a nők "futtatói", azaz adót szedne tőlük – tette hozzá. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Ön itt van: itthon / A New York-i Konferencia archívuma Sierra Leone lett a 166. állam a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményben, más néven "New York-i egyezmény" (az "egyezmény"), csatlakozási okiratának az ENSZ főtitkáránál történő letétbe helyezésével 28 október 2020. Az egyezmény Sierra Leone vonatkozásában 2009 26 január […] Tovább 19 június 2020, a svájci parlament jóváhagyta a svájci választottbírósági törvény régóta várt felülvizsgálatát, várhatóan 2006 elején lép hatályba 2021. Ez üdvözlendő fejlemény, megőrizve és tovább erősítve Svájc helyzetét, amely a nemzetközi választottbíróságok fogadásának egyik legvonzóbb helyszíne, mind ad hoc, mind intézményi szempontból. Nemzetközi választottbírósági eljárás Svájcban […] A COVID-19 világjárvány által okozott gazdasági zavarok várhatóan sok vállalat fizetésképtelenségéhez vezetnek, valamint növeli a kereskedelmi viták számát. Következésképpen, valószínű, hogy a vállalkozásoknak több választottbírósági eljárással kell szembenézniük a fizetésképtelen szervezetekkel, vagy csődeljárások által választott választottbíróságok, amikor a karbantartási és rendelkezési jog […] Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága ("UNCITRAL") A II.