2005. augusztus 18. Korhatár PG KN Bevétel $ 206 459 076 $ 474 968 763 További információk weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Charlie és a csokigyár témájú médiaállományokat. A Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory) egy 2005 -ben készült amerikai kalandfilm, vígjáték, melyet a Warner Bros. Pictures készített. A film Roald Dahl Karcsi és a csokoládégyár című híres regényén alapul. A filmet Tim Burton rendezte, a főszerepet Johnny Depp játssza, akinek ez a harmadik közös filmes együttműködése a rendezővel. További szerepekben Helena Bonham Carter, Noah Taylor, David Kelly, AnnaSophia Robb és Christopher Lee látható, illetve Freddie Highmore, aki a címszereplő, Charlie nevű kisfiút alakítja. A film premierje 2005. július 25. -én volt az Egyesült Államokban a magyar mozikban pedig augusztus 18-án mutatták be. Cselekmény [ szerkesztés] A film története egy képzelt világban játszódik, melynek csak töredéke kapcsolódik a valósághoz. Főhőse egy Picur Charlie ( Freddie Highmore) nevű, szegény sorból származó kisfiú, aki szüleivel és nagyszüleivel él együtt egy rozzant viskóban.
Filmmusical készül Paul King rendezésében Roald Dahl Charlie és a csokigyár című regénye nyomán. A Warner Bros. produkciójában Timothee Chalamet alakítja majd Willy Wonkát. A Wonka című filmben Keegan-Michael Key ( Holnapolisz) is szerepet kapott a The Hollywood Reporter értesülése szerint. A rendező, Paul King korábban egy másik klasszikus mesét, a Paddington-t is megfilmesített, és ő készítette a Paddington 2. című folytatást is. Keegan-Michael Key Forrás: Getty Images via AFP/2007 Getty Images/Michael Buckner Az új produkció a Charlie és a csokigyár előzményfilmje lesz: a fiatal Wonka történetét meséli el. A musical producere a korábban a Gravitáció és a Házassági történet című filmeken is dolgozó David Heyman. Wonka egy csokoládégyár hírhedt és különc tulajdonosa, aki Dahl 1964-ben megjelent klasszikus gyerekkönyvében és annak folytatásában, a Charlie és a nagy üveglift -ben is fontos szerepet játszik. A regény 1971-es filmadaptációja a Willy Wonka és a csokoládégyár címet kapta, és Wonkát Gene Wilder alakította.
Szomorú látni és átérezni, hogy milyen mély szegénységből érkezik Charlie és milyen sokat jelent neki egy látogatás a csokigyárban. Izgalmas részlet az aranybiléták keresése, szinte már jobban izgul az olvasó mint maga Charlie, hogy övé legyen az utolsó. Dahl nagyon furfangosan a nyertes gyerekek jellemábrázolásában tanítja kis olvasóit a kevésbé szerethető tulajdonságokhoz való viszonyuláshoz mint torkosság, dölyfösség, elkényeztetettség, tudálékosság. Finom éllel társadalomkritikát is megfogalmaz a négy karakter, négy tulajdonság ábrázolásával, a szülőknek a hozzájuk való viszonyulásával. Nagyon szép kiegészítője a történetnek a Johnny Depp főszereplésével készült filmesadaptáció. Nagyon tetszik a biztató végkicsengése isa történetnek, hogy merjünk bátran nagyot álmodni, mert megérdemeljük, hogy előbb – utób mellénk álljon a szerencse. Mert_olvasni_mindig_jó >! 2020. július 9., 15:37 Csokoládéimádóknak kötelező olvasmány!!!! Láttad a filmet? Imádtad? Akkor csapj bele és fald a sorokat!
Legvégül természetességének, alázatának és kitartásának köszönhetően Charlie marad (a szintén remek Joe nagypapa [David Kelly] figurájával), akinek Wonka úr nekiadja a gyárát, ha a fiú elválik családjától. Charlie erre nem hajlandó - győz a családi szeretet, Wonka úr pedig az egész csapatot beköltözteti a gyárba. Mindenki elnyeri méltó jutalmát? A főszereplő gyerekeken túl Willie Wonka (Johnny Depp) alakja is zseniális. A gótikus, dekadens, ketősséget hordozó, lélekgörcsben kínlódó hatalmasság élettörténetében súlyos traumát jelent apjával való kapcsolata; a felnőni képtelen Wonka egész viselkedésén, a film végéig érezni lehet sérült lelki világát. A figurák mellett számtalan utalást találunk a társadalmi fonákságokra is, a számtalan példa közül elég csak Charliék az elhidegült város zord épületei közt a szeretet utolsó szigeteként meghúzódó, meleg fészek-otthonára, vagy a maharadzsa kérészéletű, a meleg fényben semmivé olvadó, hencegő nagyravágyására, netán Wonka úr apjának gyermeklélek-romboló elvi szigorára gondolnunk.
A látványvilág remek, hol sötéten gótikus, hol a filmgyártás hőskorát idéző (emlékezzünk csak a zászlókra), hol pedig egészen meseszerű (emlékezzünk csak a gyárbelsőre). Külön kiemelném a technokrata kisfiú eltűnésének jelenetét: a sterilen fehér környezet, a felcsendülő zene, majd a főhajtás gyanúját megerősítő monolith megjelenése mély tisztelgés Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiája előtt. A hagymahéjszerű jelentésrétegek következtében a film gyerekeknek is szórakoztató, de Tim Burton meséje ezúttal inkább felnőtteknek, értő felnőtteknek szól. Kifinomultságában nem éri utol a filmművészet legnagyobbjait, de az alkotókat mindenképpen elismerés illeti! 2006. jan. 10. (ked) 17:40 ←
A gyár minden egyes zuga tele van különösebbnél különösebb rejtélyekkel és meglepetésekkel. A négy másik gyerek azonban nem állja ki a próbákat, amiket a csokoládégyár eléjük állít, és jellemhibáik következtében mindnyájan pórul járnak: Augustust elnyeli a csokoládéfolyó, Violet egy csodarágót rágva elkékül és felfúvódik, Verukát a diótörő mókusok a szemetesbe hajítják, Mike pedig egy televízióban törpe méretűre zsugorodik. Az umpa-lumpák minden gyerek sorsát egy-egy gúnyos kis dallal kommentálják. Végül csak Charlie marad Wonka úrral, aki egy csodálatos ajándékkal jutalmazza a fiút: ő örökli az egész csokoládégyárat. Az aranybiléták mind arra szolgáltak, hogy Wonka úr örököst találjon a gyárához. Ehhez azonban Charlie-nak ott kellene hagynia a családját, hogy a gyárba költözhessen, így visszautasítja az ajánlatot. Wonka úr igen meglepődik és elszomorodik ezen. A csokoládégyárost ezek után folytonos, visszatérő emlékképek gyötrik a saját gyerekkoráról. Kisfiúként az apja, Wilbur Wonka fogász ( Christopher Lee) kitagadta őt, mert nem engedte, hogy az édességiparban dolgozzon, lévén, hogy az édesség tönkreteszi a fogakat.
Az EAST zenekar, Pintér Béla, és a Hanna Project közös estje 2016. november 3-án, a Budapest Kongresszusi Központban, este 7 órakor kezdődik. A koncert ingyenes! Jegyek – korlátozott számban – ingyenes igényelhetők ezen a weboldalon keresztül. A program az 1956-os Emlékbizottság támogatásával valósul meg.
1956. október 23-i megemlékezés - Pintér Béla: '56 él - YouTube
Az EAST zenekar, Pintér Béla, és a Hanna Project közös estje 2016. november 3-án, a Budapest Kongresszusi Központban, este 7 órakor kezdődik. A koncert ingyenes! Jegyek – korlátozott számban – ingyenes igényelhetők a weboldalon keresztül. A program az 1956-os Emlékbizottság támogatásával valósul meg.
Béla legfrissebb, 56-os dalát először hallhatja itt a közönség. Az új generáció képviseletében a Hanna Projekt járul hozzá különlegesen érzékeny, szívből szóló dalaival, hogy egy igazán felejthetetlen estét töltsünk el együtt és méltó módon emlékezzünk. A program részeként további megszólalók mondják el mit jelent számukra az '56-os emlékezés. Az EAST zenekar 1975-ben alakult, több mint 40 éves pályafutásuk alatt 15 albumuk jelent meg. A hazai progresszív rockzene legsikeresebb együttese, nemzetközileg ismert és elismert képviselői. Az elmúlt években teltházas koncerteket adtak a Müpában, a pécsi Kodály Központban, a Szegedi Nemzeti Színházban. Dalaikban – a professzionális zene mellett – örök emberi értékekre és a nekünk adatott reménységre hívja fel a figyelmet különleges megfogalmazásokban. Még az előző rendszer utolsó évében született Wind of change/'56 c. dal, melynek videoklipjéhez szükséges archív anyagot barátaik titokban csempészték be Magyarországra. A dal 1989-ben az egész világot bejárta, angol verzióját minden jelentős TV és rádió csatorna lejátszotta.