Tagore sétány és emlékfa park Névadója a Nobel díjas hindu költő, Rabindranath Tagore, aki 1926 őszén a Szívkórházban nyerte vissza egészségét. A sétány elején emlékfája és szobra látható. Az emlékfa parkban híres költők, politikusok, tudósok ültettek fát. Dőry Villa A 2004 nyarára felújított szálloda már a két világháború között is Astoria néven működött. A felújítás után Balatonfüred egy nevezetessége vissza¬kapta eredeti arculatát, szépségét. Széchenyi-kastély 1790-ben épült, ma Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola. Kisfaludy Galéria A galéria épületét az 1800-as években a tihanyi Bencés Apátságtól Neumann Lázár bérelte, az épület vendéglő volt. 1914-ben megkezdték a vendéglő "mozgó színházzá" alakítását, azaz mozi és színi előadások céljára építették át ruhatárral, cukrászdával. 2004-ben a Balaton-part Ékköve projekt keretében átalakították, a képzőművészet otthona lett. Jókai kilátó balatonfüred térkép kerületek. Arácsi Népház (Lóczy Lajos u. 60) Állandó kiállításai • Postatörténeti kiállítás • Schneider Ferenc trófeagyűjteménye • Ásvány- és kőzet kiállítás Schneider Ferenc, Kutas Árpád és Dr. Cserny Tibor gyűjteményeiből Hajóállomás A hajókikötőből április közepétől október közepéig naponta közlekednek a hajók a nagyobb Balaton parti településekre.
A hely Megközelítés A környéken A balatonfüredi Tamás-hegyen áll a háromemeletes, fából készült Jókai-kilátó. A tetejéről rálátunk Balatonfüredre és a Tihanyi-félszigetre, az itteni balatoni panorámának ez egyedi képet ad. A Lóczy-barlangtól vagy a Tamás-hegyi kereszttől is jelzett turistaút vezet fel a hegycsúcsra. A balatonfüredi Tamás-hegyen áll a háromemeletes, fából készült Jókai-kilátó. A tetejéről csodás panoráma tárul elénk, rálátunk Balatonfüred házaira, jellegzetes épületeira, valamint a teljes Tihanyi-félszigetre, ami a balatoni panorámának kétségkívül egyedi képet ad. A Lóczy-barlangtól vagy a Tamás-hegyi kereszttől is indulhatunk, mindkét irányból jelzett turistaút vezet fel a hegycsúcsra. Akárhonnan is megyünk, azért arra számítsunk, hogy meredek lesz az emelkedő, a barlangtól vezető zöld háromszög jelzésen ráadásul apró kavicsos, ami igencsak csúszós tud lenni. Jókai Kilátó – Vacationplac. A Kilátó utcából elérhető Tamás-hegyi kereszttől indulva máris egy másik nagyszerű kilátópontról indulunk, a Balatoni Kéktúra kék sáv jelzésén, ami egyben az Aranyember tanösvény is.
Látnivalók a környéken Jókai Emlékház Balatonfüred Jókai Mór (1825-1904) a 19. század legismertebb magyar regényírója és Laborfalvi Róza (1817-1886) a korszak ünnepelt színésznője 1870-ben költöztek be füredi otthonukba, mely húsz éven át volt nyári r... Tagore-sétány Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a koráb... Balatonfüredi Kaland- és Bringapark Magyarország legújabb élmény komplexuma a Balatonfüredi Bringa- és Kalandpark: mászó torony, akadálypálya, trambulin, csúszó pálya, bringapark. Koloska-völgyi Vadaspark Egész éven át, időjárástól függetlenül térítésmentesen látogatható a Koloska-völgyben létesített vadaspark. Jókai kilátó balatonfüred térkép műholdas. A hangulatos park természetes környezetben mutatja be az ország vadfajainak egy részét, és l... High-Tech Sportok Bázisa - Balatonfüred Balatonfüreden a High-Tech Sportok Bázisa szeretettel várja vendégeit páratlan szépségű környezetben, ahol az eredeti amerikai segway felejthetetlen élményt nyújt.
A Lóczy-barlangtól jelzett turistaút (zöld háromszög) vezet fel a Tamás-hegyen (317 m) álló, fából épített 3 emeletes Jókai-kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi-félsziget irányába. A Jókai hőséről elnevezett Aranyember útján ülőpadok teszik még kellemesebbé és kényelmesebbé a sétát. A tanösvény hat táblán mutatja be a környék földtanát, növény- és állatvilágát. Jókai kilátó balatonfüred térkép útvonaltervező. Város: SÉTA FÜREDEN Típus: látnivaló Tel: Fax: Email: Weboldal: Jókai-kilátó GPS koordináta: 46. 971871, 17. 881532 Cím: Balatonfüred, Kilátó utca. Nyitvatartás: Látogathatóság: egész évben Belépődíj felnőtt: nincs Belépődíj diák: nincs
Munkaszüneti napok és munkanapok 2020-ban | Váci Napló Online
Sajó Aladár Született Steiner Emánuel 1869. szeptember 8. Vác Elhunyt 1943. április 14. (73 évesen) Vác Állampolgársága magyar Házastársa Fleischmann Magdolna (h. 1896–1927) Körner Matild (h. 1928–1940) Szülei Steiner Márton Heiman Emma Foglalkozása újságíró Sajó Aladár, született Steiner Emánuel [1] ( Vác, 1869. szeptember 8. [2] – Vác, 1943. április 14. Heraldikai lexikon/Dernschwam János – Wikikönyvek. ) hírlapíró, Steiner Lajos geofizikus testvére. Élete [ szerkesztés] Steiner Márton orvos és Heiman Emma gyermekeként született ortodox zsidó családban. A gimnáziumot szülővárosában végezte; azután a Budapesti Tudományegyetemre iratkozott be. Már jogász korában írt a Váczi Hirlap ba és a Váczi Közlöny be tárcacikkeket és költeményeket, de igazi hírlapírói működését mint a Budapesti Hírlap váci levelezője kezdte meg és ez időben néhány tárcacikke is megjelent a lapban. Időközben leszolgálta egyéves önkéntesi évét és a császári és királyi 23. zászlóalj tartalékos hadnagyává nevezték ki. Ebben a minőségben 1892-ben és 1894-ben lenn járt Boszniában és Hercegovinában, 1896-ban pedig Erdélyt járta be.
Katonai kötelezettségének teljesítése után ismét Vácra ment a szülői házba, hogy befejezze jogi tanulmányait, de folytatta levelezését a Budapesti Hírlap ban is. Jogi tanulmányai befejezése után a Magyar Hírlaphoz, melyben több krokija jelent meg, meghívást kapott és 1891 januárjában belépett a lap munkatársai közé, két év múlva pedig a lap segédszerkesztője lett. 1898 januárjában megvált a lap szerkesztőségétől és belépett az akkoriban alakult Országos Hírlap szerkesztőségébe; de még ugyanazon év augusztus elejétől a Budapesti Hírlap szerződtetett munkatársa volt. Az Otthon Írók és Hírlapírók Köre 1897-ben közgyűlésén titkárává választotta, és ezen tisztséget 1903-ig viselte. Szerkesztette a kör Otthonunk című hivatalos Közlönyét, 1897 májusától 1903 májusáig. A Vörösmarty-szobor-bizottságnak jegyzője volt. Katonai tárgyú elbeszélései közül külföldi német lapok többet közöltek. Utolsó éveit szülővárosában töltötte. 1896. február 9-én Budapesten házasságot kötött Fleischmann Adolf és Krieshaber Ilona lányával, Magdolnával (1877–1927).