(2) 2015. és 2016. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (eddig: a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének) a) 119, 3 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 168, 9 százaléka alapfokozat esetén, c) 186, 4 százaléka mesterfokozat esetén. (3) 2016. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (eddig: a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének) a) 119, 6 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 174, 5 százaléka alapfokozat esetén, c) 193, 2 százaléka mesterfokozat esetén. 2. A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást 2015-től az Oktatási Hivatal szervezi A minősítő vizsga és a minősítő eljárás szervezése – a köznevelési törvény módosított 64. Oktatási Hivatal. § (6) bekezdése szerint, amely 2015. január 1-jén lépett hatályba lépett változása szerint a kormányhivatalok hatásköréből az Oktatási Hivatal hatáskörébe került.
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013 (VIII. 30) Kormányrendelet 2019. 09. 01. napjától hatályos módosítása a Gyakornoki idő számításáról az alábbiak szerint rendelkezik: "A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. 326/2013. (viii.30.) korm. rendelet új 6. sz. melléklet. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező. "
Változás a szakmai-gyakorlati/gyakornoki idő számításával kapcsolatban, tekintettel a honosítás kérdésére 308/2018. (XII. 27. rendelete egyes oktatási és kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról "A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. rendelet (a továbbiakban: Ped. 326/2013. (viii. 30.) korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről. rendelet) 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: "(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor foglalkoztatási időnek kell tekinteni azt az időt is, amely alatt a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek külön törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént. " (6. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban) Hatályos: 2019. január 01., a 2020. évi minősítési terv összeállításához kapcsolódóan kell alkalmazni.
11. § (5) Az érintett pedagógus, a szakértő, valamint a pedagógust, a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni az OH-t (eddig: a kormányhivatalt) minden olyan körülményről, amely a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontját, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak kijelölését az OH (eddig: a kormányhivatal) indokolt esetben, az érintettekkel történő egyeztetést követően módosíthatja, erről haladéktalanul értesíti az érintetteket. 11. 326/2013. (viii.30.) korm. rendelet 10/d.§ (3) bekezdés c) pontja vagy a (8) bekezdés. § (6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban, az OH (eddig: a kormányhivatal) új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására.
A vonatkozó rendelkezés ugyanis a következőt tartalmazza: "A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult. " Kik tartoznak a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá (fenntartói formától függetlenül)? – A köznevelési intézményben pedagógusi munkakörben, – a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói munkakörben, – a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógusi szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel rendelkező, továbbá – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény – a továbbiakban: Nkt. – 64. § (2) bek. Módosult a 326-os Kormányrendelet :: PDSZ. és 65. § (9) bek. ). – Természetesen ezen belül a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztással rendelkező pedagógusokat is megilleti a pótlék.
Hogyan kell megállapítani az ágazati szakmai pótlékot? július 1-jétől tehát a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult. A pótlék számításának alapja a foglalkoztatott – pótlék (a pótlék fajtájától függetlenül) – és illetményeltérítés (negatív vagy pozitív irányba differenciált illetmény és a besorolási illetmény különbözete) nélkül számított illetménye, vagyis az Nkt. 65. 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. § (2) bekezdése és 7. melléklete alapján meghatározott, a közalkalmazott fizetési fokozatához és fizetési kategóriájához tartozó garantált (besorolási) illetmény. A pótlék összege tehát függ a foglalkoztatott végzettségi szintjétől és a besorolásától (fizetési fokozat, fizetési kategória). Akinek azonban a "tábla" szerinti illetménye a garantált bérminimumot nem éri el, annál a 10%-os mértéket a garantált bérminimumból kell számítani, és arra is épül rá. Pótlék vagy bérelem?
Ha a munkakör, tanár esetében a tantárgy-változás az e bekezdésben meghatározott határidő után következik be, vagy arról a pedagógus határidőben nem értesítette az OH-t (eddig: a kormányhivatalt), a minősítési eljárás az adott évben nem kerül megszervezésre. Gyakornok fokozatba besorolt pedagógus esetében az OH (eddig: a kormányhivatal) akkor is megszervezi a minősítő vizsgát, ha a munkakör-változás, a tanított tantárgy változása későbbi időpontban következik be. A minősítő vizsgát ebben az esetben a megváltozott munkakörről vagy tanított tantárgyról történt értesítést követő harminc napon belül megszervezi az OH (eddig: a kormányhivatal). 11. § (12) Az OH (eddig: a kormányhivatal) a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki.
Nedves fal a padlószint alatt. Ezért gond a betonozás, a cementes vakolat a vályogházban. - YouTube
A padló páratartalma száraz, max 2-5% nedvesség tartalmú lehet a járó felület, lehetőleg előre csiszolt legyen. 7. Fektetés: A padló lefektetését, zsinór kifeszítéssel kezdjük, és kétsoronként rendszeresen ellenőrizzük. Egymás mellé helyezve a lapokat, fuga hagyása nélkül, az oldalélnél rejtett, vagy a tetején látszó szegeléssel, esetleg csavarozással rögzíthetjük. Csavarozás esetén a fejeket a későbbi csiszolhatóság érdekében süllyeszteni kell! Vályogház: előnyök és hátrányok | Sokszínű vidék. Tipp: Vályog falaknál, érdemes előre meghatározott magasságban, kiszintezett vak-szegélyeket szegelni. A vakolat síkja alá helyezni, majd a szegélylécet ehhez csavarozzuk. Pára: A padló fektetés előtt a helyiség páratartalma, 40-55% a falon és padozati alatti töltőanyagon, a mért nedvesség nem lehet több mint 2-5%. A friss vakolás és a nedves nem szárított feltöltés miatt a padló dagadását, később a fa nagymértékű zsugorodását vagy vetemedését, repedések képződését okozhatja, ezért a felületeknek, abszolút száraz anyagúaknak kell lenniük. A palló későbbi kis mértékű 1-2 mm zsugorodása normális és elvárható.
Megmunkálhatósága jó, alakíthatósága szinte korlátlan, környezetünkbe harmonikusan beilleszkedik. A belsőépítészetben is alkalmazható, kialakítható belőle falfülke, polc, padka, kemence is. Ha vályogház építése mellett döntünk, előnyeit és hátrányait egyaránt figyelembe kell venni. A vályogházat nem elég a döngölt talajra építeni, alapozni is kell, legalább 80 cm mélyen. Az épületet szigetelni kell nedvesség ellen. Hogyan vegyünk vályogházat? Ha régi vályogházat vásárolunk, jól nézzünk körül a környéken. Vizsgáljuk meg a terepviszonyokat, nincs-e folyó- vagy állóvíz körülötte, mert a vályog, mint tudjuk, nagyon érzékeny a vízre. Milyen a talaj – kavicsos, homokos vagy netán agyagos? Hol van a talajvíz? Van-e vízvezeték, csatornázás, járda? Milyen tetőzete van az épületnek, van-e ereszcsatorna, milyen a szellőzés, hány ablaka van, milyenek a falak, a mennyezet, az épület lábazata? Aljzatbeton készítéséhez kérek segítséget. - Oldal 3 - Építkezés Fórum. Kérdezzünk rá az épület korára és arra, hogy volt-e már átalakítás rajta? Ha mindent tüzetesen átnéztünk, szakértővel konzultáltunk, megfelelőnek találtunk, vessük el a vályoggal kapcsolatos téveszméket, azt, hogy évente tapasztani kell, hogy nem időtálló, penészesek a falak – ezek mind a régi, szigetelés nélküli vályogházakra voltak jellemzők.
Régebben szalmaréteget alkalmaztak, ma viszont a szalmát soványbeton-réteg helyettesíti. Kedvezőtlen a vakolattartása. Ennek kiküszöbölésére vakolaterősítő szerkezeteket – rabicháló, nádszövet – ajánlatos használni. Fotó: Előnyök Természetes, környezetbarát, újra felhasználható helyi építőanyag. Szerencsés esetben helyben az építési területen kitermelhető és felhasználható, megtakarítjuk a szállítás, tárolás költségeit. Más természetes építőanyagokkal jól kombinálható. Használata nem jár környezetszennyezéssel. A lehető legkevesebb hulladék és égéstermék keletkezik előállítása során. A vályog állandóan szabályozza a belső levegő páratartalmát. A falak az emberi bőrhöz hasonlóan lélegeznek, ezért a belső mikroklíma kellemes. Nyáron hűvös, télen meleg. A vályogfal a levegő nedvességtartalmával együtt megköti a finom porszemeket. Ez a meghűléses betegségek szempontjából nem közömbös. Újrafelhasználható anyag. Régi hajopadlora laminált padló? Vályogház.. Víz hozzáadásával ismét képlékennyé és alakíthatóvá válik. Tűzálló, jó a hőtároló képessége, ezáltal a fűtési költségek jelentősen csökkenthetők.
5. Réteg: Erre kerül majd, a párnafa. A párnafák közé, teríthetünk száraz homok is, bontás esetén a már bent lévő homok lehet megfelelő, de szúrós szagú anyag esetén, semmiképpen se használjuk újra az anyagot! Ez azt jelentheti, hogy salétrommal terhelt lett a homokunk, mert talajvíz, talajpára túl nagy! Lehetőség van más természetes anyagot is alkalmazni, parafa granulátumot, nádörlemény, őröltkenderszárat, egyéb nem rothadó hőszigetelőanyagot, perlitet vagy liapor feltöltést is. A vályogos szalma, vagy szalmásvályog (könnyűvályog) is alkalmazható, ez esetén szigorúan, alaposan, a keresztmetszetében is ellenőrzött, vizsgált, mért 5% alatti, teljesen kiszáradt réteg után hajópadlózhatuk. 6. Réteg A kezelt párnafák 4/6 cm vagy 6/8 szintezése ékpárral történhet, a párnafa tetejére ideiglenesen rácsavarozott távtartó, segéd lécekkel lehet biztosítani a síktartást. A szegezés rezonanciája miatt az ékeket a szintezés elkészülte után, érdemes, a párnafához ragasztással, csavarozással rögzíteni, az elmozdulás ellen.
A fentről szögelt padlónak is megvan a maga romantikája, nekem kimondottan tetszik, ezért nálunk is így készült. Milyen felületkezelést használjunk, ha rusztikusat szeretnénk? Először is a lakkozást felejtsük el, pláne a fényeset (mondjuk én ezt egy fa padló esetén se preferálom, legyen az parketta, bármi), a matt megjelenésében rendben van, de mégse ajánlatos lakkozni, mert az egy merev felületet képez a tetején, nem tudja követni a fa mozgását, ezért repedezni fog. Ha mindenképp lakkozni szeretnénk, akkor azt szokták ajánlani, hogy lerakás előtt egyesével lakkozzuk a deszkákat, bár ez így kissé macerásnak és időigényesnek hangzik 🙂 A hajópadlót régen is olajozták/viaszolták, most is ez az ajánlott. Az olaj beszívódik a fába, alkalmazkodik a mozgáshoz, megkeményíti a padló szerkezetét, így ellenállóbbá válik és bizonyos mértékben víztaszító is, illetve vannak kimondottan olyan olajak, amik bírják a vizet – nem az áztatást. Használhatunk színezett olajat is, nálunk is az első réteg ilyen, a második pedig egy színtelen, matt olaj.