A Hisztéria Cukrászda beltere maga is olyan, mintha egy finom süteménybe érkeznénk. Szöveg: Ujlaky-Gazdag István Fotó: Singer Design Olvasási idő: … Füredi Krisztián, tápiószecsői Hisztéria Cukrászda cukrászmesterének alkotása, a Curiositas – kíváncsiság, különlegesség – lett idén az ország tortája – közölte büszkén a Singer Design Facebook-oldala, mi pedig kíváncsiak lettünk, miért különleges a torta, és főleg milyen is a tápiószecsői, no meg a többi Hisztéria Cukrászda. Az ország tortáját immár 14. éve választják ki augusztus 20-ára, államalapító Szent István ünnepére. Fontos szempont, hogy a torták hazai ízekkel, gyümölcsökkel, természetes és egészséges alapanyagokból készüljenek, a többfordulós verseny végén pedig a jelöltek élőben, a zsűri jelenlétében készítik el tortáikat – foglalta össze a Magyarcukrász blog. Így tett Füredi Krisztián is, aki a Curiositasszal a blog szerint "izgalmas, újszerű ízkombinációt" alkotott, elvégre "birsalma szinte az egyetlen olyan magyar gyümölcs, ami nyers állapotában élvezhetetlen.
Fodor Sándor budapesti cukrász kreációja, a Napraforgó fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája címet. A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt és az Egy a Természettel versenyt is Füredi Krisztián cukrászmester nyerte a Beszterce rózsája és a Nimród fantázianevű alkotásokkal. A Napraforgó lett Magyarország Tortája 2021-ben A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idén jubileumi, tizenötödik alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája versenyt az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A jubileumi alkalomra a verseny új hivatalos logót is kapott. Kedvelt magyar ízekkel, gyümölcsökkel készült recepteket vár minden évben az Ipartestület, olyan tortákat, melyek az ünneppel vagy Magyarországgal összefüggésbe hozhatók, és szigorúan csak kiváló minőségű, természetes és egészséges alapanyagokat tartalmaznak. Bár a nyertest, Fodor Sándort (Habcsók Cukrászda, Budapest) a NAPRAFORGÓ ötletének szárba szökkenésekor a nyári napraforgómezők inspirálták, mégis egy igazi négy évszakos torta született.
A "Napraforgó" a vilmoskörte üdeségével és a hársmézzel kevert friss joghurt savanykásságával, a pirított napraforgó telt ízével és karamellizált csokoládéval kényeztet. Csokoládés, ropogós talpon, búzaliszt mentes, pirított napraforgó őrleménnyel készült felverten helyezkednek el a különböző textúrájú rétegek. A napraforgó, a csokoládé, a körte és a méz "szeretik egymást", körbeérnek az ízek, melyeket a vilmoskörte pálinka még inkább kiemel. A Napraforgó nyerte el az Ország Tortája címet 2021-ben. Fotó: Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete Cukormentesen is A Magyarország Cukormentes Tortája versenyét az Egy Csepp Figyelem Alapítvány a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete szakmai támogatásával hirdette meg. Az idei győztes a " Beszterce rózsája" lett, melyet a tápiószecsői Hisztéria cukrászda cukrászmestere, Füredi Krisztián készített. Az elegáns küllemű, harmonikus ízvilágú, hozzáadott cukor nélküli tortában a sárgabaracké a főszerep. A kiváló gyümölcs több rétegben, zselé és mousse formájában is megjelenik a textúrák között, sőt a piskótában is szerepel barackmagliszt formájában.
1174 Budapest, Kvasz András u. 36. 1173 Budapest, Ferihegyi út 64. 1164 Budapest, Felsőmalom u. 3/a fsz. 2. Veranda Cuki Műhely 1165 Budapest, Újszász u. 43. 1/361 8499 Zelenák Sütiház 1105 Budapest, Hamrat u. 44. 30/384 1238 Zila Kávéház Krisztina Cukrászda 1183 Budapest, Üllői út 452. 1/290 2417
A nagyobb csoportokban ültetett növények együttes megjelenésükkel igen dekoratív részei az arborétumnak. Ilyen a szarvasiak közkedvelt növénye, a mocsárciprus is, mely szép számban él a Kertben (és a Körös-parti telkeken). Érdekessége, hogy a vízborításos helyeken léggyökereket fejleszt. Ugyancsak nevezetes az Észak-Amerikából származó, nagyra növő, különleges habitusú vasfa, mely Európába 1750 körül került be. Fája igen sűrű és kemény, nagy fajsúlya miatt elsüllyed a vízben. Igen hangulatos elem a szomorú japánakác vagy ellenpontjaként a liliomfák kollekciója, amelyek között a teljesen sötétlila színtől a rózsaszínen és sárgán keresztül a fehér virágokig számos színváltozattal találkozhatunk. Meghatározó az állatvilág is, hiszen a több ezer fajból és változatból álló angolpark közelében természetközeli élőhelyek is találhatók. Szarvas pepi kart 8. Természetvédelem A kertben összesen 19 védett faj él. A fás szárúakat többek között a keleti gyertyán, a magyar tölgy, a törpe mandula, a fekete galagonya és a széleslevelű berkenye, míg a lágyszárúakat - a teljesség igénye nélkül - a telekivirág, a kék szamárkenyér és a keleti zergevirág képviseli.
A "Pepi-kert" már Bolza Pál idejében is szépen gyarapodott, a fennmaradt adatok szerint 1920 -ban 263, 1955 -ben 730, 1957 -ben 1392 faj és változat, az 1990-es évek elejére pedig már majdnem másfélezer fa- és cserjefaj, illetve fajta volt már a gyűjteményben, leszámítva azt is, hogy a messzi tájról idehozott fák közül sok el is pusztulhatott. A többség a Körösök völgyének szélsőséges éghajlata ellenére is megmaradt, ami nagyban köszönhető az arborétum párásabb mikroklímájának, és a kertet keletről határoló Holt-Körös ágnak, valamint a lomb- és tűlevelűek által egyaránt kedvező öntéstalajnak is. A fák ültetése itt az akkor még élő folyószakasz mellett elterülő, 35 hektár területű "liget és fás legelő" magasabban fekvő részén kezdődött, amelyet nem öntöttek el a gyakori áradások. Szarvas pepi kery james. A folyószabályozás befejeztével megszűntek az áradások is, így megindulhatott a telepítés a mélyebben fekvő részeken is. Az 1890-es évek végére már kezdett kialakulni az angolkert körvonala; a kert határát is jelző védőerdősávok és a kisebb-nagyobb tisztásokat körülvevő fás ligetek, erdőcskék formájában.
Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás és kutatás mellett az idegenforgalmi tevékenység, hiszen a Szarvasi Arborétum a térség legmeghatározóbb turisztikai központja. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem után a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának felügyelete alatt áll. A gyűjtemények közül négy látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert, a Parkerdő és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Szarvasi Arborétum | Minden ami Szarvas. Nem látogatható az örökzöld törzsültetvény a faiskolával. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb.
Leginkább a növények érdekelték, autodidakta módon képezte magát botanikából és kertépítésből. Szülei halála után ő lett a szarvasi birtok örököse. A mai arborétum területét, ahol régi álma lassan valósággá válhatott, nagybátyjától, Bolza Józseftől kapta ajándékba. A gróf olyan arborétumot álmodott meg, ahol Amerikától Ausztráliáig minden földrészről vannak növények. A formálódó arborétumot nagybátyja, Pepi bácsi után nevezte el Pepi-kertnek. Forrás: Turista Magazin archív A kert első fáit a közeli Anna-ligetből telepítette át, ahol még nagyszülei, Bolza József és Batthyány Anna alakítottak ki parkot. A Szarvasi Arborétum. Hatalmas földlabdákkal szekéren tolták át a fákat az egyik parkból a másikba, és ma sem lehet pontosan tudni, hogy miért is vállalkozott a gróf arra, hogy évtizedes nagy fákat telepítsen át. Forrás: Turista Magazin archív Az egyik magyarázat az lehet, hogy ebben az időben épült az Anna-ligeti kastély is, és talán ezek a fák az építkezés miatt voltak útban. Az áttelepítést sok fa nem élte túl, de ma is láthatunk még olyanokat, amelyek akkor kerültek mai helyükre.