Koronavírus: Magyarország is vörös lett Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ négy országgal bővítette a koronavírus-térképét, amin vörössel jelzik a legfertőzöttebb területeket. Hol van már a miniszterelnök kijelentése, miszerint Magyarország zöld, minden más ország vörös? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ értelmezése szerint ugyanis hazánk is vörös listás lett, miután a fertőzöttség szintje elérte a 120-at: azok az országok vörösek a központ térképén, ahol legalább 120 fertőzött jut 100 ezer lakosra. A vörös lista új tagjai: Magyarország, Dánia, Izland és Hollandia. Magyarországon 127/100 ezer az arány, ezzel a legjobb a listán. Az új tagok közül Hollandiában a legrosszabb a helyzet, ott 171 fertőzött jut 100 ezer emberre, míg Izlandon és Dániában 128-128 ez a szám. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közleményében megjegyzi: az elmúlt négy hónapban Dániában romlott leginkább a helyzet. A központ vörös listája: Spanyolország (320) Cseh Köztársaság (267) Franciaország (235) Luxemburg (189) Belgium (171) Hollandia (171) Izland (128) Dánia (128) Magyarország (127).
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ az Európai Unió egyik ügynöksége, független intézménye. 2005-ben hozták lére, székhelye Solna, Svédországban. Feladata Európa fertőző betegségekkel szembeni védelmének biztosítása. Az Európai Unió ügynökségeként és tudományos intézményeként a központ kockázatértékeléseket végez, és tudományos bizonyítékokat szolgáltat az EU és a tagállamok döntéshozói számára. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
A fertőző betegségek elleni harcban fontos az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerepének erősítése [26]. (8) Haiguste Ennetamise ja Tõrje Euroopa Keskuse ( ECDC) rolli tugevdamine on oluline nakkushaiguste vastu võitlemisel.
Különösen fontos tehát, hogy a tagállamok az újabb tömeges megbetegedések észlelésekor... Részletek
Fennállt tehát annak a veszélye, hogy a Sztálin és a Szovjetunió kiterjeszti uralmát egész Európára. A Marshall-tervnek kettős szerepe volt: egyfelől az 1939 előtti szintre kellett fejlesztenie Európa gazdasági teljesítőképességét, amire a piac nélkül maradt Egyesült Államok is rászorult, másfelől pedig gátat kellett vetnie a sztálini ambícióknak. Nem véletlen, hogy Törökország és Görögország – ahol a kommunista hatalomátvétel a leginkább fenyegetett – a Truman-doktrína jegyében már a program megindítása előtt, 1947 januárjában amerikai pénzügyi támogatásban részesült. Marshall segély fogalma university. A Marshall által 1947. június 5-én elmondott beszéd ugyanakkor még nem tartalmazott konkrét számokat, a külügyminiszter mindössze annyit jelentett ki, hogy az Egyesült Államok ezzel a programmal nem a nemzetek szuverenitása, hanem az éhezés és szegénység ellen kíván küzdeni. Ekkor még az sem volt teljesen világos, hogy a kiutalt összeg mennyiben számít majd kölcsönnek és mennyiben adománynak. A konkrét terveket később William L. Clayton és George F. Kennan közgazdászok vezetésével dolgozták ki, ezek alapján az Egyesült Államok első körben 4, 1953-ig bezárólag pedig 12 milliárd amerikai dollárt osztott szét.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a második világháború két győztes nemzete volt, és mindkettő stratégiai szövetségi zónát hozott létre az egész bolygón. Ugyanakkor az európai kontinens megsemmisült, és mély gazdasági válsággal nézett szembe. Ebben az összefüggésben az Egyesült Államok gazdasági újjáépítési tervet indított a háború után a legrosszabb helyzetben lévő országok felé. A Marshall-tervet 1948-ban Truman elnök irányítása alatt hagyták jóvá, George Marshall vezetésével. A hidegháború első évei a kubai rakétaválságig (1962) | zanza.tv. A Marshall-terv előnyei Az olyan nemzetek, mint Görögország, Törökország, Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszország, előnyös pénzügyi kölcsönöket kaptak az Egyesült Államok kasszájából. Ugyanakkor más típusú intézkedéseket is aktiváltak, például beruházásokat, kereskedelmi előnyöket és az európai ipari szerkezet fejlesztéseit. Ennek a stratégiának az volt a célja, hogy növelje az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatokat. Az európai nagyvállalatok kiegészítő jelleggel megállapodtak abban, hogy az amerikai vállalatokkal kereskednek.
termékek) GATT, Uruguay-i forduló, fő témái: -külf.
D-K-Ázsia, exportorientált gazdaság, belső tényezőkre épít, versenyképes termelés 2, INTERNALISTA: az érintett országok belső adottságai felelősek az elmaradottságért Monetarista, neo-monetarista iskola, a közgazdaságtan főáramlata - a rendelkezésre álló erőforrások nem megfelelő kihasználása az elmaradottság ellen - társadalmi tőke hiánya (politikai, szociális, infrastruktúra hiánya) - vállalkozói szellem hiánya - kulturális örökség, a piacjellegű gondolkodásmód hiánya, újtól idegenkedés IMF és Világbank is ezeken az elveken ad fejlesztési hitelt/segélyt Elvárásaik. : - az állam javítson a belső tényezőkön (piac, magánszektor segítése, korlátozások megszűntetése, tőkebevonás külföldről) - szerkezetváltás, exportorientáció - példák: Latin-Amerika: Chile - De: a legelmaradottabb országokat a követelmények katasztrófába sodorták: a piaci alapok hiányoztak a feltételek megteremtéséhez JÖVŐBELI KILÁTÁSOK: DK-Ázsia, Kína: fejlettekhez való felzárkózás India: eddig lemaradó, de nagy népesség Latin-Amerika: Argentína, Brazília integrálódás, de kezdeti sikerek (80 -as évek) után visszaesés, bezárkózás Reál GDP változása a fejlődő országokban (1982 -2002) Gazd.