Jack Kerouac tehát a tanú, Úton című regényében annak a tanúja, hogy valaki legalább időnként "kizuhant az időből" a maga nirvánájába. Ha e kizuhanás – mint azt annyi nemzedékkel beatnik-ek és hippik után keservesen megtanultuk – mindent magával rántó, önpusztító gesztus is, amelynek értelme alig több, mint a kényszerű konszolidációnak. Jack Kerouac: Úton (Európa Könyvkiadó, 2006) - antikvarium.hu. Kerouac fájdalma volt, hogy a könyvét nem az új, kísérletező, "lélegzet-ritmus" alapjain álló spontán prózaként, hanem egyfajta programregényként kezelték. Az eredeti tekercs kiadása talán alkalmat ad erre is, hogy a könyvet végre az irodalmi értékeiért becsüljék, talán lekopik róla a manifesztum-jelleg. Talán végre oda kerül, ahova annak idején a szerzője szánta: az irodalomba.
Szombaton lenne száz éves Jack Kerouac, a beatnemzedék meghatározó írója, az amerikai próza egyik halhatatlan alakja. És hogy a mai napig aktuális, mi sem bizonyítja jobban, mint leghíresebb műve, az Úton egyik bevezető gondolata: "az érzésem az volt, pusztul a világ". Írhatnék most megemlékezést, méltathatnám kivételes irodalmi pályáját, de nem hiszem, hogy akarná. De akkor mit akarna? Hallgasd meg Kerouac előadásában az Útont! - Könyves magazin. Egy pitét a sarki bódéban, úszni egyet a Mississippiben, egy mocskos nagyot bulizni egy fűtől és alkoholtól bűzlő San Franciscó-i lakásban, repeszteni az országúton a megvilágosodás felé vagy egy világot megváltó beszélgetésbe bonyolódni valakivel, akiről úgy gondolja, tanulhat valamit tőle. Meg azt akarná, hogy mondjam el neki, mit jelent a világnak. Itt feneklene meg a dolog, mert ugyan nem elhanyagolható, hogy a világnak mit jelent, sokkal inkább az számít, hogy mit jelent az embereknek, méghozzá egyenként. Mert akármilyen furcsa, ugyanazt jelenti egy amerikainak, egy svédnek, egy franciának, de még egy magyarnak is, itt, az egykor kommunizmustól, Putyin-előd diktátoroktól, Varsói Szerződéstől terhelt Közép-Kelet Európában.
Az Úton valóságos mítoszt teremtett, mert leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott: a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, mindennemű deviancia létjogosultságáról. Magyarul először Déry György fordításában 1966-ban jelent meg az Úton, majd 1983-ban Bartos Tibor fordításában is kiadták 1983-ban, Az eredeti tekercset pedig 2011-ben M. Nagy Miklós fordításában ismerhettük meg. Bár a siker ráirányította a figyelmet, Kerouac nemigen tudott mit kezdeni vele. Egyre inkább befelé fordult, legszívesebben otthon ült és írt, és küzdött - nem sok sikerrel - alkohol- és drogproblémáival. Száz éve született Jack Kerouac – Pesti Hírlap. Fontos, főként önéletrajzi ihletésű művei születtek ekkoriban: a Dharma csvargói, a Senkiháziak, a Magányos utazó, a Művésztelep. Élete utolsó éveiben érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult, életrajzot is írt Buddháról. Jack Kerouac 1969. október 21-én, alig 47 évesen a floridai St. Petersburgben halt meg májzsugorban.
Összefoglaló Jack Kerouac (1922-1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője - egyben az 1950-es - 60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd- mindegyiknek ő maga a hőse. Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset - és megszületett a "spontán próza" műfaja. Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker.
A szabadságot. Nem az amerikai álom szabadságát, hanem azt a szabadságot, amit az ember csak maga élhet meg a gondolatai által. Nehezen barátkoztunk meg. Háromszor tettem le az Útont, negyedszerre aztán beszippantott, elvitt egy másik világba, abba az univerzumba, ahol csak a kiválasztottak fordulhatnak meg, és ahol a beatnemzedék szent őrültjei, Kerouac, Ginsberg, Ferlinghetti, Burroughs és Neal Cassady diktálják a tempót és valami megveszekedett jazz szól a háttérben és ahova bármikor vissza lehet térni, de onnan elszakadni soha nem lehet. Azt mondtam, olyan univerzum ez, ahol csak a kiválasztottak lehetnek jelen. Ez igaz is, de itt kiválasztottnak lenni nem kiváltság, hanem elhatározás. Nem kell hozzá más, mint félretenni a konvenciókat, az előítéleteket, vágyni az életre és az élet adta tapasztalatokra, befogadni mások gondolatait, ami által felszabadulnak a sajátjaink és szerteágazva megkezdik útjukat valami egyetemes és közös felé. Az Útont említettem, mert az volt az első találkozásunk, és azt a könyvét legalább hallomásból ismeri mindenki, több generációnak is ez jelentette az előbb említett kiválasztottság-érzést, különösen, hogy a rendszerváltásig ez volt az egyetlen magyarul kiadott műve, és ez is csak a már az amerikai cenzúra által is durván meghúzott változatban.
A beatnemzedék első nagy műve volt ez – előbb született, mint Ginsberg Üvöltés e vagy Burroughs regénye, a Meztelen ebéd –, de csak 1957-ben jelenhetett meg, miután Kerouac átírta: kihagyta az akkoriban még botrányosan merésznek számító részeket, és minden szereplőnek más nevet adott. Az ős- Úton csak jóval Kerouac halála után, 2007-ben jelent meg először, s azóta a mű két változatban létezik – mindkettő autentikus, de az Eredeti tekercs a maga nyersebb módján még inkább kifejezi a beatnemzedék életérzését és törekvését: hogy spontán, gátlástalan, lázadó, lüktető, száguldó, őrült, az élet titkának mélyére hatoló, új irodalmat akartak létrehozni. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. (a szerk)
Sal Paradise és Dean Moriarty (Kerouac és Cassady fiktív megfelelője) szédületes dzsesszfanfárral került be az amerikai és a világirodalom halhatatlanjai közé.
A hét folyamán szerencsénk volt interjút készíteni Molnár Attilával, egykori magyar barista bajnokkal és a Tamp and Pull kávézók tulajdonosával! Belátást nyertünk abba, hogy hogyan lett egy hobbyból, szenvedélyből sikeres vállalkozás, valamint megtudtuk azt is hogy mitől lesz keserű egy kávé! Attila már kamasz korában megismerkedett a vendéglátás világával. Bartenderként végigjárta a szamárlétrát, aminek köszönhetően rengeteg tapasztalatra és felelősségtudatra tett szert. Már üzletvezetőként dolgozott, amikor szakmailag mélyebb kapcsolatba került a kávéval. Újhullámos kávézó barista képzéssel | Kávéház Magazin - Kávé és Sztori. Egy olasz barista tanítványaként elsajította a professzionális kávékészítés alapjait, majd egy német kávémárka biztosította számára, hogy nemzetközi szinten fejlődhessen tovább és barista világbajnokságokon vehessen részt. Véleménye szerint egy barista nem az oklevelétől lesz igazán jó a szakmában, hanem a tapasztalattól, az elhivatottságtól, a szakmai szenvedélyétől, az alázatától, és a folyamatos, csitíthatatlan tanulásvágyától. Minden egyes kávé, csésze, nap, helyszín, eszköz stb.
: Panama Los Lajones ültetv., Graciano Cruz termelő, honey feldolgozás, Caturra Microlot). Ennek további finomítása a nano-lot, ami egy konkrét, nevesített dűlőről származó fajtakávé. Utóbbi három kategória variációja is előfordul (pl. : Bolívia Siete Estrellas ültetv., Jacinto Titirico termelő, washed feldolgozás, Caturra és Typica Microlotok keveréke). II. Malom (vagy termőhely) szelektált Single Origin kávék A következő 2 kategória egy termelő országon belül – valamely sajátossága miatt – figyelemre méltó kávétételeket tartalmaz: Egyedi feldolgozó-malom (pl. : Ruanda Kayumbu, Cup of Excellence) – Különösen Afrikában jellemző, hogy adott termőhelyen sok kis termelő egy közös szövetkezeti feldolgozóüzembe (wet mill) gyűjti termését, ahol a minőségi válogatás is zajlik. A feldolgozómalomban az egyes ültetvények karaktere természetesen némileg keveredik. Néha azonban ezek a tételek akár egyedibbek is lehetnek, mint egy nagyobb gazdaságból származó ültetvénykávé. Ennek oka, hogy a különböző kistermelők kávéi közül az azonos minőségeket és variánsokat dolgozzák fel együtt, egységes módszerrel, míg egy nagyobb ültetvényen akár több dűlő-karakter, fajta és feldolgozás is "keveredhet".
Bár hivatalosan 2009 óta tartják meg világszerte a Japán kezdeményezésre kialakult "Kávé Napja" ünnepet, valójában az esemény már a 80-as években is létezett. Az eredetileg szeptember végére, azon belül is 29-re datált évforduló idén szeptember 27-re esik. Itthon a negyedik alkalommal jelentkezik az esemény, melynek immár hagyományosan a Nyugati pályaudvar melletti NU Bor és Bisztronómia ad otthont, de ország-, és Európa-szerte rengeteg kávézó és kereskedés programjában fellelhető ma a kávékóstoltatás. Aki teheti, vegyen részt a lakhelyéhez közel eső kávézóban ezen, mert a felkészült baristákkal rendelkező helyeken rengeteg újdonságot tudhat meg kedvenc italáról, nem beszélve a gasztronómiai élményről. Visszatérve a központi rendezvényre: a délelőtt 11:00-kor kezdődik és 19:00-ig tart. A látogatókat cup tasting, latte art bemutató és exkluzív kávé-bor-pár kóstoló várja, bár aki most ébred, az valószínűleg már nem jut be, mivel a jegyek elővételben elkeltek. Ez senkit se keserítsen el, aki már így nem tud részt venni az eseményen, inkább jövőre időben készüljön jegyet szerezni, hiszen lesz 2016-ban is.