A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a Kárpát-medence legjelentősebb építészeti közgyűjteménye, amely a magyar építészet meghatározó alkotóinak és alkotásainak dokumentumainak felkutatásával, gyűjtésével, kezelésével, illetve a magyar örökségvédelem intézményi szintű archiválásával, örökségvédelmi kutatással és dokumentálással foglalkozik. A két elődintézmény 2017-es integrációjával páratlan méretű és gazdagságú adattár, irattár, könyvtár, tervtár és fotótár jött létre, amelyet gazdag makettgyűjtemény, képzőművészeti anyag és a magyar építészet kiemelkedő alkotóihoz kötődő személyes tárgyak sokasága egészít ki. Intézményi honlap: A beruházás első üteme, a Walter Rózsi-villa 2022 tavaszára elkészül a beruházás első üteme; a Walter Rózsi-villa Kokas László tervei alapján újul meg. Ez lesz Budapest első, két világháború közötti élvonalbeli épülete, amely a nagyközönség számára is látogatható lesz. A kiállítások mellett pedig programhelyszínként, a főváros új építészeti-kulturális központjaként is üzemel majd az épület.
A tervpályázattal kapcsolatos képanyag innen letölthető. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központról Az Európában elsők között megalakult, intézményes magyar műemlékvédelem több mint 140 éves múltra tekint vissza, a Magyar Építészet Múzeuma pedig 1968-as alapításával ugyancsak a legrégebbiek közé tartozik a hasonló intézmények sorában. E hagyományok közös örököse és jogutódja a 2017-ben létrehozott Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK), amely a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában működik. A MÉM MDK létrehozásáról és intézményi helyzetéről a Magyar Kormány 1771/2017. (XI. 7. ) Kormányhatározata döntött. A kormányhatározat értelmében az MMA tulajdonába került a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9–11. szám alatti, 33505 helyrajzi számú egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a MÉM MDK végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. A 257/2020. (VI. 3. ) Kormányrendelettel az épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította a Kormány.
A Walter Rózsi-villa felújításával a magyar építészet és műemlékvédelem története a területet régóta megillető alkalmas kiállítóteret kap - mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Bajza utcai épület ünnepélyes átadásán. A projekt a Magyar Művészeti Akadémia fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) végleges elhelyezését célzó beruházás első ütemeként valósult meg. A látogatók előtt május 18-án nyíló tárlatát a villa, illetve egykori lakói inspirálták. Walter Rózsi operaénekes 1936-ban épült egykori lakóhelye az első, Magyarországon közpénzből felújított modernista villa, amely megnyitja kapuit a közönség előtt. A Magyar Építészeti Múzeum az egész Kárpát-medence legjelentősebb építészeti közgyűjteménye, amely a magyar építészet meghatározó alkotóinak, alkotásainak, dokumentumainak felkutatásával, gyűjtésével, kezelésével, illetve a magyar örökségvédelem intézményszíntű archiválásával foglalkozik. A múzeum jelenleg ideiglenes telephelyen, az angyalföldi Jász utcában működik.
Népszerű úticélok még Magyarországon: BUDAPEST, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Győr, Hajdúszoboszló, Hévíz, Miskolc, Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém, Zalakaros Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Egyéb információ: 1968-ban alapított, országos gyűjtőkörű múzeum, fenntartója az OMVH. Óbudán, egy 18. sz-i műemlék épületben működik. Gyűjteményében nyolcvanezer építészeti tervrajz és gazdag fényképtár mellett számos jelentős magyar építész hagyatékát őrzi.
Az "Értem" gomb lenyomásával Ön hozzájárul ahhoz, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi Szabályzatban talál.
Paradigma Ariadné 9/18 A bírálóbizottság értékelése: A nagy léptékű földalatti beépítési tervek közül a jobban sikerültek példája: a felszínen önálló építészeti értékkel bíró, taktilis anyagokkal burkolt pavilonok jelennek meg, amelyek felülvilágítóként, térbővítményként vagy önálló funkcióval hasznosulnak. A -1 és 1-2 szinti beépítés jól szervezett, a közlekedési útvonalak is jól megoldottak. Jelentős léptékű beépítést hoz létre a föld alatt, de a felszíni bevilágítókat eltérő méretű és formájú pavilonokkal oldja meg, ezzel érdekes, látványos téri viszonyokat, szerethető építészeti parkot teremtve. Az eltérő anyagok és formák komoly fenntarthatósági, működtetési kérdéseket vernek fel. Az öt pozitív és három negarív téri forma között ugyan nehéz tájékozódni, de a feltáruló látványok változatos, játékos összképet ígérnek. A pozitív formák közül kettő alapvetően légtér, az alatta levő tér nyúlványaként, egy bisztróként szolgál (ennek tetőszerketete egyben szabadtéri amfiteútrum), egy pedig a teherszállítás behajtója.