Mindez azt jelenti, hogy a törvény változása az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja. A változás a számvitelről szóló 2000. törvény 36. § (3) bekezdését érinti, mely szerint: "(3) A 35.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosítását a T/13. 258. számú törvényjavaslat tartalmazza. A számviteli törvény módosítása elsősorban a más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz. A tőketartalék változásának elszámolása 2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv. A jegyzett tőke emelés könyvelése tulajdonosnál?. ). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – a tőkeleszállítás kivételével – meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével.
Az "ázsiós tőkeemelés" néven is ismert megoldásban a jegyzett tőke emelése mellett az átadott vagyon egy része (általában a jelentősebb része) tőketartalékba kerül. Ezzel megoldható az a probléma, hogy a tőkeemelés ne emelje a teljes jegyzett tőkét és ezzel együtt a jegyzett tőke felében megállapított határt. Ha az ázsiós tőkeemelést egy aktusnak tekintjük, ahol a tőkeemelés a névértéknél magasabb ellenértékkel történik, akkor, ha az ellenérték nem pénz, hanem eszköz, úgy ez az eszköz apportnak minősül. Ha apportról van szó, akkor érvényesek rá az apport értékelésére, az érték ellenőrzésére, garantálására vonatkozó szabályok, de ezen felül például a szokásos piaci árnak történő megfelelés követelménye is (ha kapcsolt vállalkozásokról van szó). A 2013. év végi jogszabály-módosítások között fellelhető egy apró módosítás. Tagi kölcsönből saját tőke rendezése - Adózóna.hu. A társasági adóról szóló törvény kapcsolt vállalkozások között alkalmazandó árakról szóló 18. §-ának (6) bekezdése bővült ki egyetlen szóval. A 2013. december 31-éig hatályos változat szerint a szokásos piaci árat kellett alkalmazni a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén.
A kihirdetést követő napon fog hatályba lépni az új szabály. Elengedett osztaléktartozás elszámolása A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál mint kötelezettséget a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Eddig az elengedett osztaléktartozást egyéb bevételként kellett elszámolni. A számviteli törvény újabb módosításáról - Fórum Média Kiadó. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni (ezzel párhuzamosan a kapott osztalék mint a társasági adóalap csökkentő tétel is kivezetésre kerül). Így az új előírás szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi az elengedés időpontjával.
Az érintett tagnak adókötelezettsége sem származik az ügyletből, sem a tőke emelésekor, sem később, mivel – az szja-törvény vélelme alapján – a tagi kölcsönt a rendelkezésére álló (adózott) szabad pénzeszközeiből adta korábban. Az apportból történő tőkeemelés számviteli lépései az alábbiak. Az átvételt – nem lehet azonnal tőkeemelésként könyvelni, ezért azt mint a tulajdonossal szembeni – célszeruen rövid lejáratú – kötelezettséget kell kimutatni: – T 3654. Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott (átvett) követelések – K 4792. Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek Az Szt. 35. paragrafusának (4) bekezdése alapján a társaságnál a jegyzett tőke (az alaptőke, a törzstőke) felemelése miatti jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni: T 4792 – K 411. Az ügyletről számvitelileg is ugyanaz mondható el, mint jogilag, azaz a tagi követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátása valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos a társasággal szembeni követelését átengedte a társaság részére.