2016. augusztus 07. Komment Elkezdődtek a 2016. évi riói nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXI. nyári olimpiai játékok, mely két héten keresztül, augusztus 5 és 21. között zajlik. Ezzel Rio de Janeiro az első dél-amerikai város, mely megkapta az olimpia rendezési jogát. Cikkünkben az eddigi játékok érdekességei, különlegességei és elsőségei közül szemezgetünk, köztük az ókori játékokéból is. A történelem legelső olimpiai játékát Kr. Első olimpiadi játékok. e. 776-ban rendezték meg a görögországi Olympiában Zeusz isten tiszteletére. A játékok olyan presztízzsel bírtak, hogy a görögök ettől az évtől számolták az időszámítást, s mint vallási ünnep, jelentősége abban is megnyilvánult, hogy erre az időre az egymással háborúzó görög városállamok is letették a fegyvert, nem háborúzhattak. Elvileg. Gyakorlatilag azonban már az ókorban is több esetben figyelmen kívül hagyták ezt a fontos szabályt. Kr. 364-ben például, a játékok zárónapján, a pentathlon alatt (öttusa, de nem a mai versenyszámokkal) az élisziek megtámadták Olympiát, melyet akkor a piszaiak ellenőriztek.
Pesty szerint a keresztbe tett befűrészelt botokat egyesek Bosznia címerének tartották, [1] mások szerint Moldva címere volt. [2] A címertanban vannak valódi, többé-kevésbé természetes módon és stilizáltan ábrázolt faágak is. Két hárslevéllel ellátott levágott faág van pl. a Lorántffy és a Rátót nemzetségből származó többi család címerében. Ágas [ szerkesztés] Az ágas- az ágas vonallal megrajzolt mesteralakok egyik megkülönböztető jegyére használt fogalom. Van pl. ágas pólya (de: Astbalken), azaz stilizált ágasosztás sal ellátott pólya. Ugyanilyen az ágascölöp (de:Astpfahl). Magyar Olimpiai Bizottság - Ifjúsági Olimpiai Játékok. Az ágaskereszt (de: Astkreuz, Knorrenkreuz) egyrészt ágas vonallal megrajzolt kereszt, másrészt olyan kereszt (ágkereszt), melynek szárai két csonkolt ágból állnak. Ez érvényes az ágas András-keresztre (de: Astschragen), illetve az ág-Andráskeresztre (de: Astschragen, Burgundkreuz). Az ág szimbolikája [ szerkesztés] Az ősi ábrázolásokon az életfát jelképező, mágikus erejű leveles ágat nőalak tartja a kezében, mely leggyakrabban almaág volt.
Amikor újra előkerült az 1920-as években, a tulajdonosa vázatartónak használta az emléket, és az alapjáról le volt törve. Ma a Dániai Nemzeti Múzeumban látható. Tudomásunk szerint Szeikilosz írta a felesége, Euterpe számára. A sírkövön a következő szöveg áll a vers előtt: Én egy kép vagyok egy kőben. A pekingi olimpia lesz az első, ahol szinte 100 százalékban műhó lesz - TechWorld. Szeikilosz tett ide engem, ahol én örökké leszek, az örökkévaló emlékezet szimbóluma. Zenei jelzéseket is feltüntettek benne. Az egyetlen teljes ókori zenei alkotás. A szöveg jelentése: "Halandó, vigadj, könnyed ne ontsd, hidd el, kár! Rövid az élet, hamar száll, időd ha lejár, a halál vár. " ◄--- Előző lap: Zsidók ---► Következő lap: Római zene Jegyzetek [ szerkesztés]