Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték, ettől kezdve a görög városállamok versenyzői négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket. A négyéves ciklus egy görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. Első feljegyzett olimpiai játékok. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. Később bevezettek más futószámokat is, a diszkosz- és gerelyvetést, a távolugrást, a birkózást, majd az ökölvívást, a kocsiversenyt és a pankrációt, s a program 5-6 napig tartott. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban betiltotta az addigra már több mint ezeréves tradíciót megélt játékokat. Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették, 1877-ben Athénban a játékok újbóli megrendezését is megkísérelték, ám az csúfos kudarcba fulladt.
A 2022-es téli olimpiai játékok megnyitó ünnepségét a tervek szerint február 4-én tartják Pekingben, a játékok pedig február 20-án zárulnak. A 2026-os téli játékokat a tervek szerint Milánóban rendezik meg. Brutális első menetes test-KO-val mutatkozott be az olimpiai ezüstérmes - Ökölvivás videó - Eurosport. A mesterséges hó készítéséhez ideális feltételek a körülbelül -7°C-os, páradús levegőnél adottak, ám Milánóban a hőmérséklet ritkán süllyed ilyen mélyre. Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
Bár ennek eredményeként a földrengés valamennyi olimpiai létesítmények ókorban a földdel egyenlővé, de a XVIII században, ennek eredményeként az ásatások az ókori Olympia, számos tulajdonságával az akkori játékok talált. És a végén a XIX század első állandó elnöke a NOB, Baron de Coubertin által inspirált művek Curtius régész, aki felélesztette a játék, és írt egy sor meghatározó magatartási szabályokat - "Olimpiai Charta".
A síugrásnál például a norvég Tullin Thams elsőként ugrott felsőtestével előre dőlve, melynek segítségével 57 méteres távolságra ugrott, és az első helyen végzett. Első olimpiadi játékok. Thamsszal szemben a többiek egyenes tartással, kezükkel kapálózva repültek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak 1926-os döntésében nyilvánította hivatalosan is a chamonix-i sportrendezvényt az első téli olimpiai játékká. A téli küzdelemsorozatnak köszönhetően Chamonix-t ma már híres turista- és síparadicsomként tartják számon a téli sportok szerelmesei.
Minden idők legnagyobb futója a rhodoszi Leonidasz volt, aki Kr. 164 és 152 között tizenkétszer győzött stadion (hossza 192, 27 méter volt, Héraklész lábméretének négyszázszorosa), két-stadion (hossza 384, 54 méter), és fegyveres futás (25 kilós felszereléssel a kettős stadionfutás távján) versenyszámokban. A stadionfutás az olimpiák történetének legősibb, legelső versenyszáma volt, minden más csak később lett a program része. A fegyveres futás mai szemmel kissé furcsának hathat, ahogy meztelen férfiak sisakban, testpáncélban és pajzzsal futnak, az akkori politikai helyzet ismeretében azonban logikus volt a bevezetése Kr. A zene története/Ókori népek zenéje/Görög zene – Wikikönyvek. 520-ban. Ekkor éleződött ki a görög-perzsa konfliktus, a táv hossza pedig azért lett két stadion, mert a perzsa íjászok hatótávolsága nagyjából ennyi volt. Leonidasz az egyetlen ókori sportoló, aki négyszeres triasztész volt, azaz négy alkalommal legalább három különböző versenyszámban ért el győzelmet, tehát 12 éven át nem talált legyőzőre a legfontosabb futószámokban.