Ehhez azonban közgyűlési határozatra van szükség, de a lakók a közös képviselőt is meghatalmazhatják. A közös költség megállapítása A közös költséget a társasház alapító okiratában meghatározott módon - tulajdoni hányadnak megfelelően - állapítják meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aszerint fizeted a közös költséget, amekkora részt képvisel a lakásod a társasház alapterületéhez képest. Természetesen a társasház egyéni Szervezeti és Működési Szabályzatában ettől el lehet térni. Ha például úgy döntesz, hogy saját magad szeretnéd mérni az elfogyasztott víz mennyiségét, akkor ha arra az SzMSz lehetőséget ad, felszereltethetsz egy vízórát, és így nem a társasháznak, hanem közvetlenül a közmű-szolgáltatónak fizeted a díjat. Gyakran jelent problémát a közös költség méltánytalanul megállapított mértéke, például azok szerint, akik a földszinten laknak, és mégis fizetniük kell a lift használatával kapcsolatos költségeket. Ha esetleg te is úgy érzed, jogtalanul "sarcolnak meg", vedd figyelembe: egyes tételek csak akkor kerülhetnek ki a közös költség köréből, ha ténylegesen bizonyítani tudod, hogy nem élsz a szolgáltatással.
Jó, ha tudod például, hogy a közös költség egy része a társasház fenntartására fordítódik, pontosabban annak üzemeltetésére, karbantartására és felújítására. Az üzemeltetés tartalmilag a közös tulajdonú ingatlanrészek rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátását jelenti: a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetését, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátását, szükség esetén pedig gondnoki, házmesteri szolgáltatások megszervezését. Szintén ide tartoznak az üzemeltetéshez szükséges irodai költségek, tiszteletdíjak, megbízási díjak és egyéb személyi kiadások, valamint ezek járulékai is. A karbantartás a közös tulajdonban levő ingatlanrészek - lépcső, tető, lift - állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítását, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző, nem felújításnak minősülő javítási munkák elvégzését jelenti, de e fogalom alatt értendő továbbá az egyes közösségi használatban lévő berendezések cseréje is. A karbantartáshoz tartozik emellett a hibaelhárítás is - ez a törvény szerint olyan hibák, akadályok elhárítását jelenti, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek, vagy károsítják az épületet, és azonnali beavatkozást igényelnek.
Korábban évekig lehetőség volt arra, hogy a közös költséget felhalmozó tulajdonos ingatlanára a közgyűlés vagy a közös képviselő jelzálogjogot jegyeztessen be. Ez a szabály jelentősen meggyorsította a társasház követelésének biztosítását, ugyanakkor teret adhatott a rosszhiszemű joggyakorlásnak: számos példa volt arra, hogy a jelzálogjog törlését a közös képviselő nem kezdeményezte, hiába egyenlítette ki az adós a közös költség hátralékot. Erre a tulajdonos pedig csak akkor jött rá, amikor értékesíteni próbálta ingatlanát. Ugyanakkor a jelzálogjog a legtöbb esetben nem jelentett valódi megoldást a társasháznak sem, hiszen a követelés ugyan biztosítva volt, de általában csak jóval később (pl. : ha a tulajdonos eladta ingatlanát) jutott pénzéhez a lakóközösség. A felhalmozódott tartozások pedig, akár el is lehetetleníthetik a társasház működését. A jogszabályváltozás alapján, 2015. december 24. napja óta nem lehet jelzálogjogot puszta egyoldalú döntéssel bejegyezni az adós ingatlanára: pert vagy fizetési meghagyást kell indítania a társasháznak.
Ezek is csak akkor minősülnek közös költségnek, ha a közös tulajdonú ingatlanrészekkel függnek össze. Sajnos, gyakran a közös költségen túl még a közösség egészét terhelő kötelezettségek kiadásait is fedezni kell. Ezek olyan kiadások is, amelyek nem a közös, hanem a lakók magántulajdonával kapcsolatosak, de azokat a szolgáltatók nem lakásonként, hanem a társasház teljes közössége felé számlázzák. Ilyen például a szemétszállítás, a lakásonként nem mérhető elektromos, gáz- és hőenergia, a víz és melegvíz, valamint a csatornadíj. Ezeket a társasház képviselője közösköltségszerűen szedi be, de a törvény szerint mégsem tartoznak a közös költségekhez, mert nem a közös tulajdon működtetése során keletkeznek. Gyakran előfordul, hogy egy-egy lakó hosszabb ideje nem fizet közös költséget. Mivel a közös képviselő gondoskodik ezen díj beszedéséről, az elmaradások, tartozások behajtása is az ő feladata. És mivel a házaknak a közös költségen kívül kevés saját bevétele van, ha valaki a felszólító és bírósági papírok után sem hajlandó tartozását kiegyenlíteni, hat hónapnyi közös költséggel való tartozás után az adós lakó tulajdonrészére jelzálog bejegyzésére jogosult.
Amennyiben a közös fő vezetékben, úgy a Társasházat, azonban ha a lakás vezetékében, úgy a lakás tulajdonosát. Ki tud segíteni a problémás szomszédokkal szemben? Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont valamilyen formában érinti, úgy a képviselőnek kell kezdeményeznie az intézkedést. Hogyan lehet közös képviselőt váltani? Amennyiben a Társasház a közös képviselő leváltásának feltételeiről az SZMSZ-ben nem rendelkezett, úgy a törvény szerint a közgyűlés bármikor felmentheti, leválthatja. Forrás:
/ igazolt* kedvezményezett lakáshasználat esetén a mindenkori hulladékkezelési (az a. / pont szerint számított) egységnyi díj 50%-át egy fõnél és c. / pont szerint számított) egységnyi díj 33%-át két fõnél, d. / vállalkozási célra használt ingatlan esetén, ha külön van szerzõdése a hulladékkezelõ céggel. A vállalkozási célra használt ingatlan tulajdonosának önálló hulladékkezelési szerzõdés nélkül meg kell fizetnie a lakossági és vállalkozási szemétszállítási díj különbözetét is. * Az 57/2013. (XII. 19. ) Ör. 5. §-a és a 385/2014. 31. ) Korm. rend. 7. §-a alapján. Szemét kedvezmény 1 főre Szemét kedvezmény 2 főre C. / Nem használt lakás szemétkedvezményének kérelme