További képek Forrás: A minaret Európa legészakibb török korból származó építménye, amely 14 szögletű, 40 méter magas karcsú tornya az 1596-tól közel száz éven át tartó török uralomra emlékeztet. 97 csigalépcsőn juthatunk fel a körerkélyére, ahonnan páratlan panoráma nyílik a városra. Belépődíj: egységesen 250, - Ft/fő A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin – a minaret teraszáról - naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. MINÁRÉ ( Knézich Károly u. 1. sz. előtt) Története: A mináré az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a ázad elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. Egri minaret nyitvatartás bald. Egernek 1687. december 17-én történt visszafoglalása alkalmával a dzsámi épületét - amely épségben kerülhetett a visszafoglalók kezébe - a katolikusok kapják meg, akik az Szt.
Az egri Kethüda-dzsámi sokak által legkecsesebbnek tartott minaretje mára éppen olyan magányosan áll, mint az érdi torony. Dzsámija elpusztult. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi egyik különlegessége teljességében rejlik, mivel a török imahely is és minaretje is megmaradt. A pécsi Gházi Khászim pasa dzsámijának a minaréi hiányoznak. A magyarországi dzsámik és minarék részletes jellemzését Molnár József " A török világ emlékei Magyarországon" című művében írja le, amelynek segítségével magunk elé képzelhetjük az érdi török imahely négyszögletes alaprajzú épületét, díszes, kőkeretes ajtaját, a bejárattal szembeni imafülkéjét (Mihrab), szőnyegeit, színes üvegablakait, farács által védett karzatát, ahonnan a müezzin feljuthatott a toronyba. A dzsámi építési idejét sokáig a XVI. századinak vélték abból kiindulván, hogy Érd Hamza Székesfehérvári bég (1551-1570) tulajdona volt az 1562-1563. esztendőkben. Nyitvatartas. Magyarország Régészeti Topográfiája részletesen beszámol a lelőhelyen 1962-1965. közötti években Fehér Géza régész által vezetett ásatás eredményeiről, mely szerint a török imahely egyértelműen a XVII.