Makk Károly filmjét jelölte Magyarország az 1972-ben megrendezett 44. Oscar-díjátadóra. A film megnézhető a Filmión. N. N. A halál angyala (1970) Az ironikus értelmiségi közérzetjelentés főszereplője a charmeur pszichológus, Korin György (a nagyszerű Gábor Miklós) és a véletlen. Korin tévésorozatot indít a negyvenévesekről. Az első adás délutánján azonban egy furcsa baleset miatt halálhírét keltik. Minden fejtetőre áll. Korin most testközelből figyelheti, számos barátja, szeretője, kollégája és tanítványa mit is gondol róla - őszintén. A cinikus férfinak tetszik a színjáték. Kölcsönös lelepleződések után már úgy tűnik, minden helyreáll, miközben az eseményeknek hol tanúja, hol előidézője, hol résztvevője Nusi, a sármos taxisofőrlány (Ő Törőcsik Mari, rövid, vörös hajjal), aki, és most spoilerezünk, maga a címbeli halál angyala. A film megnézhető a Filmión. Déryné, hol van? (1975) Mára talán kicsit elfelejtődött, de bemutatásakor a film egyfajta szuperprodukciónak számított. Forgatókönyvét Pilinszky János írta az igazi Déryné naplói alapján, a rendezői feladatokat pedig a színésznő férje, Maár Gyula látta el.
Ingyenesen látható szerda éjfélig a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n a pénteken elhunyt Törőcsik Mari főszereplésével készült Édes Anna, a Teketória és a Szamárköhögés. Fábri Zoltán Kosztolányi-adaptációja, az 1958-as Édes Anna, az elnyomott és megalázott kisember végső lázadását mutatja be, Törőcsik Marival a címszerepben. A neorealista film 2015-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által válogatott 53 filmklasszikus közé is. Maár Gyula 1976-os filmje, a Teketóriá ban a válása után kiüresedett, a világban helyét nem találó hősnő az újrakezdésért folytatott küzdelmét láthatjuk, míg a Gárdos Péter által rendezett, 1986-os Szamárköhögés, a forradalom hősei helyett azokról az esetlen, félős kispolgárokról szól, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait. A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas Törőcsik Mari, érdemes és kiváló művész életének 85. évében hunyt el.
IMDb Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. – Szombathely, 2021. április 16. ) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari a valaha legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Született: 1935-11-23 Neme: Nő Születés hely: Pély, Hungary
Hosszú betegeskedés után elhunyt Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznő. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, mi a legjobb szerepeivel emlékezünk rá. A felejthetetlen Törőcsik Mari 1935. november 23-án a H eves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész, és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét, és az 1956-os a cannes-i filmfesztiválon mindenkit megigézett törékeny alakja és kifejezőerejének gazdagsága. Főiskolásan annyit forgatott, hogy diplomáját évtizedekkel később kaphatta meg, 1958-ban pedig a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. A legnagyobb rendezőkkel forgatott, Fábri Zoltánnal, Máriássy Félixszel, Jancsó Miklóssal, Makk Károllyal, Herskó Jánossal, illetve Maár Gyulával – aki aztán a férje lett.
A történet szerint a válságba jutott, öregedő Déryné hiába érzi azt, hogy ereje teljében van, mégis attól tart, az új, divatos hullámok a pálya szélére sodorják. Ezért maga mögött hagyja a várost, férjével vidékre tart, hogy elmeneküljön a gondtalan polgári életbe, de hamar rájön, ez az élet egyáltalán nem neki való, és inkább választja a színészi pálya kiszámíthatatlanságát. A film hatalmas sikert aratott Cannes-ban, ahol Törőcsik Mari megkapta alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. Teketória (1976) Különös, önreflektív, forgatási keretbe illesztett film a magányról, emberi kapcsolatokról, Törőcsik Mari utánozhatatlan mélységű alakításával. Maár Gyula, a legszebb magyar kamara-és portréfilmek rendezője felesége, Törőcsik Mari legmodernebb alakítását örökítette meg. A néző egy lelkiállapot alakulását kísérheti nyomon. Egy negyvenéves asszony válása után bezárul, levert, céltalan. Kapcsolatait üresnek találja, noha fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli ezt a segítő környezetet és benne saját, lázadó kitöréseit.
A kameramozgás és a vágás is egyfajta nyomasztóan állandósult zaklatást, folyamatos terrorérzetet kelt. Jancsó Miklós filmjét sokszor szokták Tarr Béla filmjeihez hasonlítani. Luca – Szerelem (1971) A Szerelem a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása; akárcsak a Vasvirágban, a Törőcsik-hősnőnek itt is döntenie kell róla, kitart-e a szerelme mellett. A színésznő a tanárnőként dolgozó fiatal feleséget játszotta el, aki hűségesen várja haza a politikai okokból börtönbe került férjét (Darvas Iván) és ápolja annak haldokó édesanyját. Hogy megkönnyítse az idős nő életét, elhiteti vele, hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért nem jön haza. Nem tudjuk meg bizonyosan, hogy ezt a kegyes hazugságot elhiszi-e háklis matróna (Darvas Lili). A két nő között sajátos kötelék szövődik, egymásban tartják a reményt. A férfi váratlanul amnesztiával szabadul, és elindul haza. Makk Károly rendező és Tóth János operatőr elementáris erővel jeleníti meg a három ember kapcsolatát, érzelmi-lelki válságát.