A XVII. században felhúzott épületet feltehetőleg a ferences kolostor alapítója és a vár átépítője, Széchényi György emeltette. Ez a kb. 8x26 méteres, emeletes, egytraktusos épület lehetett a magja a mai palota nyugati szárnyának. Újabb építkezésre a XVII-XVIII. Kastély, templom, vár – az idei ICOMOS-díjas műemlékfelújítások | Híradó. század fordulóján kerülhetett sor. A feltételezések szerint négyszögű, zárt udvar köré épült kastély négy sarkán sarokerkély volt megtalálható. Az építkezés bizonyára ahhoz a Széchenyi Pálhoz köthető, aki püspökként a várban is építkezett 1693-ban. Későbbi utódja, Padányi Biró Márton Rómába írt jelentéséből tudjuk, hogy a kicsi és omladozó rezidencia egyharmadát még püspöksége előtt kocsmává és üzletté alakították át. Az 18-án veszprémi püspökké kinevezett Padányi Biró Márton azonnal Sümegre tette székhelyét, ami egyben a város fénykorának a kezdetét is jelentette. Ekkor alakult ki a barokk városkép az új palotával, lakó- és gazdasági épületekkel, valamint ekkor épült az új templom, melyet Maulbertsch díszített hazánkban páratlan freskókkal.
század közepén. A nyugati rizalit átépítése történt meg legelőször, ami során 1770 körül íves, volutás homlokzatot kapott a parkra néző oldal. Ez időben már ismét Veszprém volt a püspöki székhely, Sümegre nyaralni illetve vadászni jártak az egyházmegye elöljárói. A következő átalakítás szintén a fentebb említett rizalitot érintette. Az 1830-40-es években a ma látható klasszicista formáját nyerte a nyugati homlokzat középső szakasza. A palota a XIX. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjai és az északkeleti saroktorony eltűntek. A zsindelyfedés hasonló sorsra jutott, és a belső terekben is történtek átalakítások. A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött. Irodalom: Koppány Tibor - Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatainak helyreállítása. Sümeg Püspöki Palota, műemlék 2021 | SZ-L Bau. (Magyar Műemlékvédelem: 1959-60. 137-148. oldal) 2014 A megújult Palota ( 2014! ) állandó és ideiglenes kiállításoknak adott helyet: Horváth Márton üvegművész kiállítása, Kanada felfedezése Frederick Hagan kanadai festőművész kiállítása, Vadászati kiállítás és a palota Szent Márton kápolnájába vezető folyosón Tours-i Szent Márton életét és kultuszát bemutató tablókat tekinthettek meg a látogatók.
Az eredeti épület fala belül ma is fellelhető, a most lezárult fejlesztés folytán pedig a palota nagy része ismét bejárhatóvá vált. Meg kell említeni, hogy többek között az emeleten lévő gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálása is megtörtént. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A sümegi szőlőhegyet egységben kezelő történelmi visszatekintésbe számos egyedi történetet belefűztünk, amely az idegenek számára is hasznos ismereteket nyújt. A huszadik század megértésével talán azt is jobban értjük, hogy hol tartanak ma a fiatal borászok – mondta Sümegi Kata, és méltatta Egly Márk tevékenységét, amelynek része Ramassetter Vince örökségének ápolása. Egly Márk szerint a jövő generációi számára egy kiindulási pont lehet a tárlat. – Fontos tudnunk, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk. Hogy honnan érkeztünk, ezt mutatja meg a tárlat. 1899-ben alakult meg az Öreghegy-Sümeg-Baglyas-hegy hegyközsége 86 termelővel, mondhatjuk, hogy Sümeg már akkor meghatározó volt, amikor a Balaton-felvidéki borvidék még nem is létezett. Hiszen már Ramassetter Vince 800 hektáros gazdaság központját rendezte be a városban kádár- és palackoló üzemmel, ahonnan egész Európába szállította a palackos bort – mondta Egly Márk és hangsúlyozta, hogy a présházak a meghatározók, a borászok pedig epizódszereplők azok történetében.