d) Az egész költeményen végig vonul a "Mindig elvágyik" érzése, ugyanakkor a magyar föld iránt érzett "szerelmes gond" és az állandó hazatérés parancsa is. 6. Nevezd meg, milyen szóképekre, nyelvi alakzatokra ismersz a versrészletekben! (Egy-egy idézethez több szót is írhatsz. ) 1. "Párisból az Ősz kacagva szaladt. " ……………………………………… 2. "Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. " ………………………………………………….. 3. "Hálót fon az est, a nagy, barna pók" …………………………………………… 4. "Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág" ……………………………………………. 5. "Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! " ………………………………………. 6. "Mondd, van-e ott haza meg, ahol értik e hexametert is? " ……………………………………. Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. irodalom, 8. osztály
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánosághoz Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb alakja. Nagy hatással van rá az európai felvilágosodás két alakja: Voltaire és Rousseau. Új műfajokat hoz az irodalomba, valamint új témákat emel irodalmi témává. Szerelmi líráit Vajda Juliannához írta, akit verseiben Lillának hívott. Az 1798-ban írt Magánossághoz c. verse a szentimentalista művei közé sorolható. A vers műfaja elégik-óda. Az elégia és az óda tulajdonságai is fellelhetőek a műben. A verset a külvilágtól való elzárkózás és a boldogság utáni vágyakozás jellemzi. A vers ihletője egy csendes, békés, természeti szépségektől gazdag park lehetett Kisasszondon, ahol lelki fájdalmai enyhültek. A magányosságban keresi a vigaszt a Lilla iránt érzett viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Csokonai reményei 1798-ban összeomlottak, amikor Lillát egy kereskedőhöz adták. A költő lelkében kavargó érzelmeinek keres megnyugvást, amit a csendes magányban talál meg. Megszemélyesíti a magányosságot, úgy szól hozzá, mintha nő lenne.
Úgy írja le viszonyát a magányossággal, hogy közben élő személyként mutatja be az olvasónak. Jólelkűnek, önzetlennek, emberségesnek mutatja be, már-már isteníti. A magány valami olyat jelképez, ami hiányzik a költő életéből: egy gondoskodó, hűséges nőt, aki megvigasztalja, ha kell és a költővel örül, ha boldog. Csokonai megteremtette magának az igazi álomvilágot, ahol szeretet és boldogság vette körül. A vers szerkezeti felépítése: Az első szerkezeti rész az 1-3. versszak. Az első versszak a költő örömét írja le, melyet a magányosság megtalálása okozott. Csokonai izgatottan várja a magány beteljesülését, megfogalmazódik benne a magány valódi fogalma. A 2-3. versszak egy tájleírás, melyben Csokonai lírai énje felfedezi a természet csodáit, mely belső vágyaival azonos. A tájleírás hangulata és az idill mellett megjelenik az elégia is, melyet az esti holdfény jelképez. Megvalósulni látszik a költő lírai énjének beteljesedése, ez azonban elmarad, melyet az elégikus hangnem bizonyít. A második szerkezeti rész a 4-7.
2011 október 28. 18:54 | Posztolta: A BÁNAT? EGY NAGY ÓCEÁN "A bánat? Egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán, Miöra fölhozom, össze is töröm. " (1846) FELETETTERV: 1. BEVEZETŐ - Szerző elhelyezése korban, században. - Vers rövid bemutatása, milyen elemzési szempontok szerint vizsgálandó a mű. 2. TÁRGYALÁS: - Cím - Költői eszközök a versben - Vers műfaja - Szerkezet, azok kifejtése - Rímképlet 3. BEFEJEZÉS/LEZÁRÁS: - Versről alkotott saját vélemény. FELELETTERV KIFEJTÉSE: Petőfi Sándor 1823-1849 között élt és alkototott. Kiskőrös ön született. Vándorszínész, házitanító, katona, színész volt. Felesége Szendrey Júlia volt, aki Petői eltűnése után nem várta ki a gyászévet, s hozzá ment egy másik férfihoz. A verset négy szempont szerint fogom bemutatni: először is elemzem röviden a cím et. A költői eszközök et keresem ki következőnek, majd a vers műfajá ról ejtek néhány szót. Védül pedig a vers szerkezeté t, tagolásá t és a rímképlet ét mutatom be. A címben jól látható, hogy egy kérdéssel indít: "A bánat?
(1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is - szemei könnyben úsznak - Kikkel más hazába bujdosott... koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: "Meséljen még egyet" - rimánkodik szépen. "Nem mese az gyermek, " - így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, - egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.