Az ELTE Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszékének vezetője úttörőnek nevezte, hogy a laboratóriumban - amelyből később létrejött az idén húsz éves Etológia Tanszék - a kísérleti adatok rögzíthetők és visszakereshetők voltak, a munkát pedig számítógépes feldolgozás támogatta. - Magyarországon az 1970-es évektől kezdve a Csányi Vilmos vezette kutatásokban öltött testet a viselkedéstudományoknak az a jellegzetes és az elmúlt évtizedekben rendkívül sikeresnek bizonyult vonulata, amelyet etológiának nevezhetünk - méltatta a professzor érdemeit Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A pszichológus szavai szerint a darwini evolúciós látásmódból és a lorenzi természetbúvár attitűdből sajátos inspirációkat merítő kutatási irányvonal, amely a paradicsomhalaktól kezdve a rágcsálókon és kutyákon át az emberi csecsemőig szélesítette a vizsgált fajok spektrumát, mélyebb bepillantást engedett saját értelmi képességeink evolúciójának és működésének titkaiba.
Csányi Vilmos leszögezte, az informatikusok jelenleg nem foglalkoznak azzal, milyen problémákat okozhat néhány évtized múlva a mesterséges intelligencia. A tudós szerint attól azonban nem kell tartani, hogy a robotok önállóvá akarnának válni, hiszen számítógépektől kapják az utasításokat. NAGYON NÉPSZERŰ A STRANDKÖNYVTÁR Balatonalmádiban 2008 óta működik strandkönyvtár. A Wesselényi strand keleti kapujánál működő kölcsönzőhely az idei nyáron júliustól augusztus végéig tart nyitva hétfőtől szombatig 14 és 18 óra között. A gyerekeknek minden nap 17 órától mesét mondanak önkéntesek, elsőként Czoma-Szegedi Nóra vállalt felolvasást. Fábiánné Sáray Anna, a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár könyvtár vezetője korábban lapunknak azt mondta, a strandkönyvtár népszerű a strandolók körében naponta negyven-ötven látogatójuk van.
A tulajdonnal, a pénzzel, a tőkével és a bankokkal alapvető problémák vannak. Nem feltétlenül kell kommunisztikus világban gondolkodni, mérsékeltebb szabályozással a kultúra is meg tudja oldani ezeket a kérdéseket. A teljes írás a Balatonfüredi Napló 2021. decemberi számában, illetve itt olvasható. *** Csányi Vilmos etológus, író, 86 éves, Széchenyi-díjas biológus, etológus egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint biológiai és kulturális evolúciós kérdései. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1958-ban szerzett vegyész diplomát, majd az akkori orvostudományi egyetem orvosi-vegytani intézetének munkatársa lett. 1973-tól az ELTE Természettudományi Karán a magatartás-genetikai laboratóriumban kezdett dolgozni egyetemi tanári beosztásban, később az általa szervezett Etológia Tanszék vezetője volt 2000-ig. Több, mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője és közel ötven könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is, a kétezres évek második felétől pedig szépirodalommal is foglalkozik.
Az elméletek csak mesék, amik folyamatosan változnak és általában ezek közül a számunkra legkényelmesebbet hisszük el. – Az is kényelmes lenne számunkra, ha a kutyák tudnának beszélni. Akkor ez is csak egy mese? – Az emberi evolúcióban több millió év volt, amíg azt a gátat átütöttük, hogy ha nehezen is, de megértjük, mit akar mondani a másik. Nyilván a kutyánál nincs erre idő, úgy gondolom némi genetikai beavatkozással szerintem 50 év múlva a kutyák is tudnak majd valamilyen egyszerűbb nyelven beszélni. Ez egyáltalán nem lehetetlen, gondolkodni már tudnak úgy, hogy azt érdemes lenne elmondani. – A könyvbemutatóra is kutyájával, Jankával érkezett. Ő is egy pumi-husky keverék, mint a könyveiből jól ismert Jeromos kutyája volt. Miért ragaszkodott ugyanahhoz a keverékhez? – Jeromos csodálatos kutya volt, a legjobb barátaim közé tartozott, ezért szerettem volna ezt a viszonyt még egyszer megélni. Bár sok hasonlóság van közöttük, Janka nőstény és teljesen más a viselkedése, sok újat tanulok tőle.