2008. február 4., hétfő 15:45:05 / Agroinform Kiadó A természetes biokertben is kötelező a tél végi lemosó permetezés olyan szerekkel, amelyek nem felszívódó, természetes alapanyagokból állnak. A mészkénlevet régebben minden nagyobb termelő maga főzte, aztán a különféle kész vegyszerek háttérbe szorították ezt a környezetkímélő szert. Gyümölcstermelő szakcsoportok lassan újra elkezdték a főzést, vas üstben, 1. 1 súlyrész oltatlan meszet 10 súlyrész vízzel forrásig hevítve a 2 súlyrészt finoman porított (ventillált) kénport kis részletekben folytonos kavarás közben 40*50 percig főzve. Az elpárolgott vizet 5 percenként meleg vízzel pótolva – amit a főzőkanálon bejelzett eredeti szintmagassággal ellenőrizhetünk. Ezt a törzsoldatot 5%- ra (100 liter víz, 5 liter mészkénlé) hígítsuk. Akkor végezzük a lemosó permetezést, amikor már a rügyek bomlani kezdenek. Őszi lemosó permetezés. A megfelelő időben végzett permetezés lisztharmat, tafrina, monília, levéltetvek ellen hatásos. Napjainkban a permetlé tartályok műanyagból készülnek.
Ennél sokkal tudományosabb kutatások indultak nemrég azt megállapítandó, hogy az aszkorbinsav (magyarul C-vitamin) állítólag képes a zöld őszibarack levéltetű és a gyapottok bagolylepke hímjeit terméketlenné tenni. Házilag ki lehet próbálni patikában vásárolt por alakú szakorbinsavval, de arról tudni kell, hogy késhegynyi egyenlő körülbelül 1000 milligrammal – szóval csak csínján adagoljuk. A permetezés azonban nemcsak a kórokozókat tizedeli meg, hanem a kórokozókat kordában tartani képes rovarokat is. "Aki tehát 'csak' lemosó permetezést végez, évente egyszer totálisan kiirtja kertje rovarvilágát, és azt hiszi, neki ettől jobb lesz… A cinkék meg élelem híján odébb állnak" – írja Baji Béla a Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvében. Tél végi lemosó permetezés és sebkezelés a bio gyümölcsösben • KONYHAKERTÉSZ. Hogy előzi meg a kártevők megjelenését Alwin Seifert, a biogazdálkodás egyik megalapítója, a Kertészkedés mérgek nélkül szerzője? A német szakember tél végén komposzttal teríti be a fák alját, hogy a hólé mélyre bemossa a tápanyagokat, nyaranta pedig lekaszált füvet szórt a fák alá, amelyet a talajlakó élőlények gyorsan eltakarítottak a felszínről.
Ne csak a gyümölcsfákat, de a gyümölcstermő bokrokra, sőt a dísznövényekre is jusson belőle, sokszor ezek is terjesztik a gombabetegségeket. Például a körterozsda kór okozójának a hordozói a borókafélék egy része, azaz, ha van a kertben Juniperus faj, akkor érdemes azt is lepermetezni. Még itt sem ér véget a munka, mert a fák alatt a földet is érdemes lepermetezni, hiszen itt telelnek át a gombaspórák. A permetezést mindig a koronacsurgóig végezzük el, azaz az ágak végéig, körben. Jó megoldás az is, ha a koronacsurgó teljes területét felássuk, mert akkor a gombaspórákat beforgatjuk a földbe, és innen már nem tudnak tovább fertőzni. Ebben az esetben persze nem kell elvégezni a talaj permetezését. A lemosó permetezésről | csalan.hu. a legnehezebb dolgunk a nagy termetű fákkal van, egy kézi permetezővel nem tudjuk elérni a magasabban lévő ágakat. Ehhez sajnos nagy nyomással dolgozó motoros gépre van szükség. A diófákat sokáig nem is kellett permetezni, de ma már több gombabetegség és állati kártevő is támadja. Akinek nincs lehetősége motoros gépet használni, az szerezzen be egy hosszabbítót, ezzel is sokat érhetünk el.
Lemosó permetezésre azért van szükség, mert így el tudjuk pusztítani a rovarok, gombák és baktériumok egyes áttelelő alakjait. Egy megfelelően elvégzett lemosással az áttelelő alakok 70-80%-a elpusztítható, így jól megtudjuk alapozni a következő növényvédelmi szezont. Fertőzéstől függően egy - két alkalommal kell elvégezni a nyugalmi időszak alatt. Ősszel a természetes lombhullás megindulása után lehet megkezdeni, és a fagyok beálltáig be kell fejezni. Tavasszal rügyfakadás előtt kell elvégezni a permetezést, amikor fagymentes időszak van. Almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya) esetén a lemosást általában a metszés után célszerű elvégezni, csonthéjasok esetében viszont a metszés előtt végezzük. A lemosást fagy és szélmentes időben, bő lémennyiséggel végezzük, hogy a permetlé a fák minden kis résébe, kéregrepedésébe bejusson. Az elterjedtebb lemosószerek a következők: VEGAREP (régebben AGROL PLUS): elsősorban rovarok ellen hatékony készítmény. Egy könnyű olaj, amely befullasztja a kártevőket.
A zöldségágyásokkal viszont egyre nehezebben boldogulunk. Sokan már a szabadföldi zöldségtermelés végét jósolják, a nagy gazdaságokban is. A szélsőséges időjárás növényeket sanyargató hatását alig tudjuk kivédeni. Az idei aszályos tavaszon is kókadtak és fáztak a zöldségeink, majd a nap káros sugaraitól perzselődtek, a hirtelen változó hőmérséklet és csapadék pedig a tápanyag felvételét nehezítette a legtöbbjüknél. Erre vezethető vissza a paradicsom fekete csúcsrothadása, zöld és sárgatalpúsága, a bogyók üregessége, repedése stb. Halljuk, a konvencionális termelők panaszkodását, például egy 15 hektáron karfiolt és kelkáposztát termelő kertész szerint "egy évtizeddel ezelőtt tíz rovarölő szerből választhattak a termelők, ma mindössze háromból". Ő sem bír a liszteskével, pedig I. kategóriás, nem ökológiai szereket is bevethet. Az EU célkitűzése szerint 2030-ra felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek felhasználását. Tudjuk tehát, hogy változtatni kell növényvédelemmel kapcsolatos gondolkodáson.
Lisztharmat ellen szintén a só, pontosabban a sós víz segíthet - 2 literenként 10 dekagramm -, ezzel kell bepermetezni a növényeket. Károly herceg biokertje világhírű: nem használ vegyszereket, a végeredmény pedig elképesztően gyönyörű. Nézd meg a képeket!