Közös tulajdon létrejöhet a tulajdonosok megállapodása alapján, vagy anélkül, esetleg akaratuk ellenére. Cikksorozatunk második részében néhány jellemző esetet tekintünk át, példálózó jelleggel, a teljesség igénye nélkül. Közös vétel Előfordul, hogy többen úgy döntenek, közösen vásárolnak ingatlant. Ebben az esetben az adás-vételt igazoló okiratban döntenek a tulajdoni hányadokról. De nincs mindenki tisztában a közös vétel valódi természetével. Így történhet meg, hogy valaki "véletlenül" lesz társtulajdonosa egy ingatlannak. Ilyen eset például, amikor kiparcelláznak egy területet, azon építési telkeket alakítanak ki, és az eladó úgy próbálja az ingatlanok árát csökkenteni, hogy a lehető legkisebb területű telkeket alakítja ki. Osztatlan közös tulajdon bérbeadása. Van, hogy párszáz négyzetméteres területeket hirdetnek 2, 5−3 millió forintért. Az érdeklődő figyelmét természetesen az olcsó vételár ragadja meg, és figyelmen kívül hagyja az osztatlan közös tulajdon kifejezést. Ha a vevők vennék a fáradságot, és érdeklődnének az építési szabályok felől, rájönnének, hogy ilyen kis területen önálló építési telek nem alakítható ki, és ezzel sok későbbi meglepetéstől kímélnék meg magukat.
A gyakorlat ugyan törvénysértő, viszont vitathatatlanul praktikus. Ez a jelenség azonban kizárólag bürokratikus anomáliaként értelmezhető, általánosságban nem lehet számolni vele. Használat joga, mint korlátozott haszonélvezeti jog A kizárólagos használati jog földhivatali bejegyezhetőséggel kapcsolatban muszáj érinteni a használat jogának jogintézményét, mert a kettő közötti egy betű különbség mögött két teljesen különálló jogintézmény áll. Közös tulajdonú ingatlan - Adózóna.hu. Nem alma és körte, hanem inkább Makó és Jeruzsálem, ha viszont valaki azt hallja, hogy márpedig a használati jog igenis bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba, legyen gyanús, hogy valószínűleg a használat jogáról van szó. Némi leegyszerűsítéssel: Az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztethető használat joga másvalaki tulajdonában álló dolgon létesített jog, ami alapján jogosult lesz használni az adott ingatlant, ami amúgy nem az övé, semmi köze nincs hozzá. Lényegében korlátozott terjedelmű haszonélvezeti jog ról van szó, ami a haszonélvezeti joggal megegyező módon bejegyzést nyerhet az ingatlan-nyilvántartásba.
Könnyű belátni, hogy a közös tulajdonban maradó ingatlanrészek tekintetében ilyen felhatalmazást a beruházó kizárólag a többi tulajdonostárs hozzájárulásával tehetne. Egymaga nem dönthet például a kocsibeállók kiosztásáról a tulajdonostársak feje felett. Közös tulajdon 2. - HOMEINFO.hu. Kizárólagos használati jog az adásvételi szerződésben Amennyiben a fentiek szerint nem megfelelően szabályozott egyéb dokumentációban a kizárólagos használati jog, még nem kell elvetni a vásárlást. Reálisan gondolkozva kicsi az esélye, hogy beleszaladunk azon kevés társasház egyikébe, ahol a kizárólagos használati joggal kapcsolatos viszonyok kielégítően vannak szabályozva. A kockázat azonban elviselhető szintre mérsékelhető, ha a társasházi lakás vásárlása során a vevő tartja magát az alábbiakhoz: Az ingatlan adásvételi szerződésben a felek kifejezetten rögzítsék annak a tényét, hogy a felek megállapodása szerint az adásvétel tárgyát képező lakáshoz milyen egyéb helyiség kizárólagos használati joga tartozik. Egyben a felek tegyenek arról említést, hogy a társasházi okiratok ezt a használati jogot nem tartalmazzák.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. Meghiúsulhat az osztatlan közös tulajdon felszámolása - íme, a tipikus hibák - Napi.hu. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
Használati megosztás A tulajdonostársak közötti viszonyra, és a joggyakorlásra a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. Törvény, közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell irányadónak tekinteni, azonban vitás helyzetekben a jogszabály sajnos nem képes valamennyi élethelyzetre kész választ adni. Emiatt a bíróságoknak kifejezetten szűk mozgástere van az esetleges jogviták felmerülésekor döntést hozni és az érdekellentéteket kisimítani. A tulajdonostársaknak azonban jogukban áll közösen meghatározott és elfogadott, emiatt pedig egyértelműbb és könnyebben betartható szabályokat lefektetni az ingatlan használatát illetően. Ennek hivatalos módja, ha a tulajdonosok használati megosztási szerződést kötnek. A dokumentum aláírása ügyvéd előtt történik, és szerződéskötésnek minősül, tehát hivatalosan köti a feleket annak betartására. Ez n agy jelentőséggel bírhat például abban az esetben, amikor a tulajdonosok közül egy, vagy akár több fél az érintett ingatlanban él, és bizonyos helyiségeket saját életterének tekint, így nem szeretné, ha oda bárki másnak is szabad bejárása lenne.