Ez is ilyen ügyvéd mentális: nem szembenézünk a tényekkel (egy egész szakma hördült fel vs 1 személy) és abból vonunk le (kellemetlen) következtetéseket, hanem a kívánt végeredményt alátámasztó érveket keresünk (hé, legalább van 1! Bagdy Emőke weboldala. ). Még véletlenül se kelljen megváltoztatni az álláspontunkat. Ugyanezek nyilván vernék a mellüket ha fordított lenne az 1000:1 arány, hirtelen tuti nem lenne ilyen fontos tudományosságról, meg "igazából nem tudjuk hogy fejlődik a gyerek"ről mismásolni.
A mától ingyenesen elérhető hanganyagok, a podcast epizódok öt része lehetővé teszi a gyakorlatok szükséglet szerinti letöltését és felhasználását. " A CD teljes anyaga letölthető az alábbi linkről. Emellett podcaston és a YouTube-on is bárki számára ingyenesen elérhető mind az öt hanganyag. BEVEZETŐ: A teljes hanganyag elérhetősége: Külön-külön: Pszichofitness 1 – Testünk üzenetei Pszichofitness 2 – Szorongáscsökkentés Pszichofitness 3 – Jó reggelt kívánok! Napindító belső koncentráció Pszichofitness 4 – Jó napot kívánok! Pszichoszervíz Pszichofitness 5 – Jó éjszakát kívánok! Altató Ha tetszett a bejegyzés, és érdekli a pszichológia világa, olvassa el a Pszichoszamóca blog többi cikkét is, és csatlakozzon a Pszichoszomatikus Ambulancia népes közösségéhez.
Azért én megkérdezném prof. dr. Bagdy Emőkét, hogy ezt pontosan hogyan is érti: A korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Tehát mesét olvasunk a gyereknek, ettől "nem nyílnak ki a génjei" és így az unokák is buzik lesznek ("tovább is örökítődik")? Persze az én gyerekem is kékszemű és szőke volt három éves koráig, biztos a sok libsi mese változtatta a génjeit barna hajúvá/szeművé... így oda a tisztafajú árja identitása...
Kovács Margit (1902-1977) Kossuth-díjas keramikus, szobrász, kiváló művész, a XX. századi magyar kerámiaművészet egyik legjelentősebb mesterének alkotásaiból nyílik kiállítás november 30-án, vasárnap déli 12 órakor Hódmezővásárhelyen, a Nagy Sándor utcai Nemzetközi Kerámia Központban. A tárlatot Pannonhalmi Zsuzsa a kiállítás kurátora mutatja be a sajtó képviselőinek november 27-én, csütörtökön 13 órakor a Nagy Sándor utcai kerámiaközpontban.
Ez a szócikk a rádióriporterről, szerkesztőről, tanulmányíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács István (egyértelműsítő lap). Kovács István ( Kolozsvár, 1919. január 1. – Marosvásárhely, 2001. október 31. [1]) romániai magyar rádióriporter, forgatókönyvíró, tanulmányíró. Életútja Édesapja, Kovács Gyula nyomdászmester, édesanyja, Persenczki Margit nyomdai segédmunkás volt. Szülővárosa Református Kollégiumában érettségizett (1937), a kolozsvári egyetem jog - és államtudományi karán szerzett diplomát (1942). A marosvásárhelyi OGYI rektori titkára (1947-58), a marxista tanszék lektora, az Orvosi Szemle technikai szerkesztője, a marosvásárhelyi magyar rádióadás osztályvezetője (1958-79). Első írása az Ifjú Erdélyben jelent meg (1933). Tárcáit, riportjait a Vörös Zászló közölte. A bukaresti magyar tévé -adás mutatta be A két Bolyai c. dokumentumfilmjét a Marosvásárhelyen őrzött Bolyai-ereklyékről (1970) és Emberek, házak, emlékek c. riportfilmjét a marosvásárhelyi munkásmozgalom történetéről (1971).
Ezen túl a gyűjteményt bemutató színes foglalkoztató füzet megjelentetését is tervbe vették.