A vintage stílust idéző, vállra húzható, virágmintás maxi ruha, aszimmetrikus szoknyával. Igazán kivételes viselet. A méret táblázat a termék alatt, a részletek fül alatt található. Ha másik színben szeretnéd akkor sincs semmi baj, vedd fel velünk a kapcsolatot az email címen és elkészítjük neked. Ha egyedi méretekkel rendelkezel, semmi baj ad meg ITT méreteidet. Ennek plusz költsége nincsen.
Leírás Hosszú maxi ruha Hátul gumis Széles pántú Lefelé bővülő, oldalt combig felvágott Derekán megkötős Elasztikus, rugalmas anyag Hossza méretre alakítható További információk Tömeg 1. 5 kg szín Púder Méret S, M, L, XL, XXL Vélemények (0) Érdekelhetnek még… 36 990 Ft Hosszú maxi ruha Hátul gumis Széles pántú Lefelé bővülő, oldalt combig felvágott Derekán megkötős Elasztikus, rugalmas anyag Csillogós ruha Hossza méretre alakítható 32 990 Ft Hosszú maxi ruha Hátul cipzáras Spagetti pántos Lefelé bővülő, oldalt combig felvágott Derekán megkötős Minimálisan rugalmas anyag Hossza méretre alakítható Hosszú maxi ruha Hátul cipzáras Spagetti pántos Lefelé bővülő, oldalt combig felvágott Derekán megkötős Minimálisan rugalmas anyag Csillogós ruha Hossza méretre alakítható
2 -ügyfél közül 2 MÁRIA / 29-06-2021 méret: 44 (túl nagy), Az anyaga jó. Mintája tetszik. Bokáig ér. De olvasva a véleményeket rendeltem a 44/46-t. Nagy lett. Cserélem kisebbre. 110m/120cs. SZILVIA / 22-06-2021 Nagyon szeretem, kellemes nyári viselet, még kánikulában is. Azonban a 175 cm magasságomhoz éppen bokáig ér. Szóval aki alacsonyabb, az számoljon vele, hogy le kell vágatnia az aljából. 4 -ügyfél közül 4 EMÍLIA / 26-05-2021 méret: 40 (megfelelő), A ruha színvilága és az anyaga is szép, kellemes. Egyetlen hibája, hogy túl hosszú. 167 cm magasságra legalább 10 cm-t le kell vágni, hogy ne súrolja a földet. 5 -ügyfél közül 5 ILDIKÓ 115mb/104db/122csb méretemre a ruha tökéletes, mintha rám szabták volna, az anyaga is nagyon kellemes, jó esése van, szellős. 9 -ügyfél közül 9 DÉNESNÉ / 05-05-2021 Tetszik a szine és az anyaga is jó. Nekem nagy lett, vettem egy kisebbet, ezt elajándékoztam. Szép ruha, PÉTERNÉ / 19-04-2021 ajándékba vettem, majd meglátjuk, remélem minden rendben MARGÓ / 29-03-2021 Nagyon szép, kellemes az anyaga.
Hosszú ujjú sifon ruha virágos mintával, nyakkendő derék Virág Hatalom!
BALÁZSNÉ / 31-03-2022 méret: 56 (megfelelő), szín: fekete-lila virágmintás Túl nagy a nyakkivágás 0 -ügyfél közül 0 találta ezt a véleményt hasznosnak Köszönjük! Az Ön értékelését elfogadtuk! Hasznosnak találod ezt a véleményt? ANDRÁSNÉ / 21-03-2022 méret: 44 (megfelelő), Kellemes vèkony anyag, szèp minta, jó mèret ès fazon. Tetszik, elègedett vagyok. PIROSKA / 18-03-2022 Egyszerű hétköznapi, de csinos ruha, akciókkal megérte. Vállfán szárítva nem kell vasalni. SÁNDORNÉ / 11-03-2022 méret: 52 (megfelelő), Imádom úgy ahogy van. Jó a méret, a szín, az anyag. TERÉZIA / 22-09-2021 méret: 48 (megfelelő), A ruha mérete, fazonja, színe, az anyag minősége kifogástalan!! Kényelmes nyári ruha! 1 -ügyfél közül 1 MÁTYÁSNÉ / 23-08-2021 Már régóta nézegetem, most végre volt a méretemben! Olyan mint a képen, a színei, az anyaga a szabása! Picit hosszú volt, de levágtam belőle, így nem lépek rá. Bátran ajánlom annak aki szép nyári ruhát szeretne! JUDIT / 15-08-2021 Szeretem ezt a szabást, a ruha anyaga kellemes, jó kis lenge nyári darab.
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánosághoz Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb alakja. Nagy hatással van rá az európai felvilágosodás két alakja: Voltaire és Rousseau. Új műfajokat hoz az irodalomba, valamint új témákat emel irodalmi témává. Szerelmi líráit Vajda Juliannához írta, akit verseiben Lillának hívott. Az 1798-ban írt Magánossághoz c. verse a szentimentalista művei közé sorolható. A vers műfaja elégik-óda. Az elégia és az óda tulajdonságai is fellelhetőek a műben. A verset a külvilágtól való elzárkózás és a boldogság utáni vágyakozás jellemzi. A vers ihletője egy csendes, békés, természeti szépségektől gazdag park lehetett Kisasszondon, ahol lelki fájdalmai enyhültek. A magányosságban keresi a vigaszt a Lilla iránt érzett viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Csokonai reményei 1798-ban összeomlottak, amikor Lillát egy kereskedőhöz adták. A költő lelkében kavargó érzelmeinek keres megnyugvást, amit a csendes magányban talál meg. Megszemélyesíti a magányosságot, úgy szól hozzá, mintha nő lenne.
1. Összekeveredtek a fejezetben megismert művekhez kapcsolódó jellemzések, részletek. Segíts a rendrakásban, és írd a betűjeleket a megfelelő helyre (a szerző mű címe mellé)! Juhász Gyula: Milyen volt… …….. József Attila: Tiszta szívvel ……… Babits Mihály: Új leoninusok …….. Kosztolányi Dezső: Tükörponty ………. Radnóti Miklós: Hetedik ecloga ……. Radnóti Miklós: Nem tudhatom… ………… a) A vers műfaja elégia, a költeményen a szerelem elmúlásának fájdalma vonul végig. b) "Húsz esztendőm hatalom, / húsz esztendőm eladom. " c) A vers első része az "alkonyi" tájat mutatja be az ott élő emberekkel és állatokkal együtt. d) A lírai beszélő számára csak az írás és a szerelem maradt meg menedékként, azokba "kapaszkodva" tudja csak túlélni a láger borzalmait. e) A napról napra kapott haladéknak köszönhetően Frici végül visszakerült a Dunába. f) "Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, / s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép". g) "A szeptemberi bágyadt búcsuzónál / Szeme színére visszarévedek. "
Batsányi János: A franciaországi változásokra A vers 1789-ben született, először a Magyar Museum hasábjain jelent meg. Szellemisége, királyellenessége szemben állt Batsányi akkori foglalkozásával, és a királyi kamara tisztviselőjének felségáruló szavait nem tudták megbocsátani, még Kassát is el kellett hagynia a hatóság zaklatása miatt. A vers műfaja epigramma, a felvilágosodás költői megnyilvánulásainak egyik legnépszerűbb formája. Az epigramma rövid vers, tömör, szentenciózus nyelve kiválóan megfelelt a röpiratszerű összefoglalásoknak és a didaktikus költői szándéknak egyaránt. Batsányi verse mindössze nyolc sor, de terjedelménél és a költői szándéknál is lényegesen többet képvisel. Annak a forradalmi hevületnek a kivetülése, amely a franciaországi események hatására az európai értelmiségi gondolkodókban egyértelmű lelkesedést váltott ki. A franciaországi változásokra, címlap Epigramma: "felirat" (gör. ) szóból; disztichonban írt vers; eredetileg sírfeliratok szövege vagy isteneknek szánt épületek falára vésett írás, rövid, tömör, csattanóra épülő vers; a hexameteres sor szerepe az előkészítés volt, az utolsó pentameteresé pedig a csattanó, illetve a lezárás megteremtése; két típusát különböztetjük meg az antik irodalomban: a görög epigramma magasztos tárgyú, patetikus hangvételű dicsőítő költemény; a római vagy latin epigramma ezzel szemben csipkelődő, humoros, néhol szatirikus hangvételű.
Úgy írja le viszonyát a magányossággal, hogy közben élő személyként mutatja be az olvasónak. Jólelkűnek, önzetlennek, emberségesnek mutatja be, már-már isteníti. A magány valami olyat jelképez, ami hiányzik a költő életéből: egy gondoskodó, hűséges nőt, aki megvigasztalja, ha kell és a költővel örül, ha boldog. Csokonai megteremtette magának az igazi álomvilágot, ahol szeretet és boldogság vette körül. A vers szerkezeti felépítése: Az első szerkezeti rész az 1-3. versszak. Az első versszak a költő örömét írja le, melyet a magányosság megtalálása okozott. Csokonai izgatottan várja a magány beteljesülését, megfogalmazódik benne a magány valódi fogalma. A 2-3. versszak egy tájleírás, melyben Csokonai lírai énje felfedezi a természet csodáit, mely belső vágyaival azonos. A tájleírás hangulata és az idill mellett megjelenik az elégia is, melyet az esti holdfény jelképez. Megvalósulni látszik a költő lírai énjének beteljesedése, ez azonban elmarad, melyet az elégikus hangnem bizonyít. A második szerkezeti rész a 4-7.
A műnek tizennégy vonal van, külön rendezve. Ha a vers több, mint kettőés egy nagyon okosan nevetséges ember, az epigram műfajában íródott. A legalapvetőbb elem a képregény. Néha ez a humor kedves, és néha rágó szatíra. Abban az esetben, ha a vers nagy volumenűés egy bizonyos cselekmény, leggyakrabban ballada. Ebben feltétlenül jelen kell lennie a főszereplőnek, amely körül a munka képe fejlődik. A balladákban tükröződő események leggyakrabban drámai és varázslatosak. A balladáknak van egy dalszerkezete, ami miatt nagyon könnyű megkülönböztetni őket bármely más műfajtól. Műfajok több versettöbb tucat, de alaposan megvizsgálva könnyedén elemezheti a szövegeket. A fenti műfajok ismerete elég ahhoz, hogy meghatározza az iskolai program költeményeinek műfaját.
Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: "Gyer közelebb, édes! " Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, - Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? "Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjtszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen! " Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: "Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is. " Köszöni a gazda: "Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne. " Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb - Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek. De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
A műfaj ( görög: genosz, ) a különböző típusú műalkotások csoportosítására szolgáló fogalom. Műfajokat egyrészt tartalmi, másrészt alaki sajátságok, különbségek és egyezések alapján állapítunk meg. Irodalom [ szerkesztés] Az irodalmi művek egy-egy csoportjára érvényes, koronként és területenként változó (idővel módosuló) kategória. Remekművekből elvont normarendszer, amely az egyes további alkotásoknak is például szolgál, illetve a megítélésükhöz, értelmezésükhöz támpontot nyújthat. Elkülönítésében (változó súllyal és érvénnyel) formai és tartalmi ismérvek játszanak szerepet: a műnembe tartozás, jellegzetes terjedelem, a szövegforma, a nézőpont és a magatartás, a beszédhelyzet, a hangnem, a művészi cél, a jellemző téma vagy tárgykör, a sajátos ábrázolási mód, a szereplők, a világkép, a kommunikációs funkciók, a stilisztikai eszköztár, a szerkezet, a közlésmód (írás, szó, látás) stb. Jellegzetes ismérve még: eredete, virágkora, jelentős alkotói, kiemelkedő példái. A megszülető mű módosíthatja, megújíthatja a mércét.